Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy autómosó tevékenységet folytató vállalkozás fűtési rendszert szeretne kiépíteni bérelt telephelyén. Eddig egyáltalán nem volt ott fűtés. Ha a cég mikrovállalkozásnak minősül, és az egyéb feltételeknek megfelel, igénybe veheti-e a beruházás értéke alapján az adózás előtti eredményt csökkentő kedvezményt? Ha olyan fűtési rendszert épít ki, amely ún. hőlégfúvásos, és gázolajjal fűtenek, akkor a gázolaj jövedéki adója visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerintikedvezmény a korábban még használatba nem vett (azaz új) ingatlan, valamint akorábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közésorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Vízműkút létesítésének elszámolása

Kérdés: A közhasznú társaság 34 önkormányzat tulajdonában lévő vízközművek üzemeltetését végzi. A vízközművek önkormányzati tulajdonban vannak. Az egyik önkormányzat pályázatot nyújtott be a területfejlesztési tanácshoz mélyfúrású vízműkút létesítésére, és így 4 millió forint támogatást kapott, amelyet – megállapodás alapján – átadott a kht.-nak. A kht. a kútépítést saját beruházásként valósította meg, saját erővel kiegészítve a támogatást. A mélyfúrású kutat tárgyi eszközként hol kell nyilvántartani, hogyan történik annak az értékcsökkenésileírás-elszámolása? Aktiválhatja-e azt a kht.? Vagy csak a hozzájárulása arányában számolhat el értékcsökkenési leírást?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a helyi önkormányzatokról, a vízgazdálkodásrólszóló törvények előírásaiból kell kiindulni. Az 1990. évi LXV. törvény 8. §-ának (4) bekezdése alapján atelepülési önkormányzat köteles gondoskodni az egészségesivóvíz-ellátásról.Az 1995. évi LVII....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1944. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: az irodaház építési munkái 2002-ben kezdődtek. 2003. november 25-én használatbavételi engedély megszerzése érdekében kérelmet nyújtottunk be a helyi önkormányzathoz. A használatbavételiengedély-kérelemhez csatolva hatósági és egyéb jegyzőkönyveket, illetve hozzájárulásokat, amelyeket a szakhatóságok adtak ki. Ahasználatbavételi eljárás megkezdését követően, 2004 januárjában derült ki, hogy a környező irodaházak által több éve használt, és a szóban forgó épülethez vezető út útügyi szakhatósági engedélyek kiadása még nem történt meg. Ezért az önkormányzat a használatbavételi engedélyt nem adta meg. (A szóban forgó út kivitelezése nem volt része az irodaház-beruházásnak!) Az úthasználati engedélyt 2004. május 27-én adták ki. Az irodaház hasznosítása 2004. január 1-jével megkezdődött. Az épület műszaki átadás-átvétele 2003 decemberében kezdődött és 2004. január 21-én fejeződött be. Milyen időponttal kell az épületet aktiválni? Lehet-e az adott esetben alkalmazni az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is hivatkozott válaszunkban rögzítettük, hogymilyen feltételei vannak a rendeltetésszerű használatbavételnek. Ezenfeltételek közül – a kérdésben leírtak alapján – egy lényeges feltétel nemteljesült: a használatbavételi engedélyt nem kapták meg. A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Épületrészek aktiválása külön-külön

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1945. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: a társaságiadó-alapnál a költségként érvényesíthető amortizáció összegét alapvetően befolyásolja, hogy a beruházás során létrehozott tárgyi eszközök esetében mely eszközöket lehet az épület értékében, és mely eszközöket lehet külön tárgyi eszközként aktiválni. Véleményünk szerint egy irodaházban elhelyezett központi fűtő-, hűtő-, illetve szellőzőberendezés, felvonók, külső fényárnyékoló rendszer stb. önálló tárgyi eszközök, mivel azok az építmény (az épület) használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak. Egy irodaház esetében "technológiai cél" pl. az épületben dolgozók személyszállító liften történő szállítása, az épület belső hőmérsékletének biztosítása stb. Amennyiben az említett eszközök értéke az építmény értékében kerülne aktiválásra, akkor a bérbe adott ingatlan esetében elszámolható 5% értékcsökkenés nem nyújtana fedezetet a tényleges igénybevételük miatt jelentkező költségekre. Elfogadható-e a fenti elv alkalmazása mellett az eszközök önálló nyilvántartásba vétele és az 5%-nál magasabb értékcsökkenési leírás alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, hogy egyértelmű legyen a rövidválasz: nem fogadható el. Az eszközök nyilvántartásba vételével kapcsolatosalapvető szabályokat az Szt. tartalmazza, és nem a Tao-tv. A Tao-tv.-t az Szt.rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Beruházás vagy felújítás

Kérdés: A távhőszolgáltató cégnél az eszközök értékében hatalmas arányt képviselnek a távvezetékek és hőközpontok. Ezek folyamatos felújításra szorulnak. A felújítás során egy-egy szakaszt, részt kicserélünk, ennek értékét ráaktiváljuk a berendezés értékére. De mi a teendő a kibontott résszel? Az erre jutó bruttó értéket és elszámolt értékcsökkenést nem kell kivezetni? Csak a bontási vagy hulladékanyag értékét? Az eszközök bruttó értékéhez történő viszonyításnál a bruttó érték halmozódása jelentős torzulást eredményezhet. Hol van utalás az Szt.-ben a helyes elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] A beruházás, illetve a felújítás fogalmát, értelmezőrendelkezését az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. és 8. pontja tartalmazza. Aproblémát az jelenti, hogy a gyakorlatban nem az értelmező rendelkezéseknekmegfelelő esetekben használják a felújítás szót mint kifejezést....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Beruházás vagy karbantartás

Kérdés: Bérelt irodánál a teraszon és a bejárat előtti területen lévő csempeburkolat cseréje bérelt ingatlanon végzett beruházásnak vagy karbantartásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 9. pontja alapjánkarbantartás a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságosüzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység. A teraszon, abejárat előtti területen lévő csempeburkolat cseréje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Termékbeszerzés a Közösségen belül

Kérdés: Operatőri tevékenységhez a kft. nagy értékű eszközt vásárolt (nem személygépkocsit) EU-tagállamból. A fizetés euróval történik, forintszámláról. Hogyan történik a könyvelése, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő beszerzés az Áfa-tv. 7/A §-ának (1)bekezdése szerint a Közösségen belülről történő beszerzésnek minősül. Ezentermékbeszerzésnél – az Áfa-tv. 14/B §-ának (1) bekezdése alapján – ateljesítés helye a termék feladásának vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Feleslegessé vált apport elszámolása

Kérdés: A kft. 1997. január 30-ával alakult. 2000-ben a törzstőke feltöltésre került, amelynek keretében a kft.-be nem pénzbeli hozzájárulásként 1 millió forint értékű nyomdagépet vittek be. A cég tevékenységi köre 2004. évben megváltozott, és így a nyomdagép feleslegessé vált. A kft. az elavult nyomdagépet értékesíteni nem tudja. Hogyan kell azt a könyvekben kimutatni? Ha az eszköz piaci értéke nulla, a tagokat terheli-e befizetési kötelezettség az apport erejéig? A nyomdagép nyilvántartásba vétele után elszámolható volt-e az értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] A tőkeemelés keretében átvett – 1000 E Ft értékbenapportként elfogadott – nyomdagépet csak akkor lehetett 2000-ben a tárgyieszközök között kimutatni, ha azt rendeltetésszerűen ténylegesen használatba isvették. A használatbavételkor meg kellett állapítani az évenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Ingatlanbeszerzés értékesítés vagy bérbeadás céljából

Kérdés: Ügyfeleink az ingatlant egy építkezéssel foglalkozó vállalkozótól vásárolják az építkezés megkezdésekor, és csak a felépítést követően fogják eldönteni, hogy azt esetleg bérbeadják-e egy bizonyos ideig, és biztos, hogy értékesítik bizonyos idő elteltével. Ha a végcél csak az értékesítés, akkor tárgyi eszközként könyvelnénk, és a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát visszaigényelnénk. Ha viszont tárgyi adómentes bérbeadáshoz használják az ingatlant, akkor nem igényelhetjük vissza az áfát. Mi a helyes módszer?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben leírtak ellentétesek az Szt. előírásával. Az építkezés megkezdése előtt vásárolt ingatlan nem lehet más, mint telek. Ha a telket és az azon felépített épületet értékesítési szándékkal vásárolják meg, illetve rendelik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A termelőtevékenységet folytató társaság zöldmezős beruházásként ipari parkban új telephelyet létesít. Az épületek újak, a meglévő gépeket a régi telephelyről telepítették át. Azóta a termelés az új üzemcsarnokban folyik. Mely időponttól lehet az épületeket aktiválni, ha a tényleges használatbavétel időpontja augusztus 1., a használatbavételi engedély keltezése szeptember 27-e, a helyszíni szemle időpontja pedig július 14-e? (A helyszíni szemlén megállapították, hogy az építmény rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van.)
Részlet a válaszából: […] A beruházás során megvalósult tárgyi eszközöket (az adott esetben az épületeket) a rendeltetésszerű használatbavétel időpontjával kell üzembe helyezni, aktiválni. A rendeltetésszerű használatbavétel feltételei: az adott eszköz a műszaki feltételek teljesülése mellett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
1
47
48
49
62