Termékbeszerzés a Közösségen belül

Kérdés: Operatőri tevékenységhez a kft. nagy értékű eszközt vásárolt (nem személygépkocsit) EU-tagállamból. A fizetés euróval történik, forintszámláról. Hogyan történik a könyvelése, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő beszerzés az Áfa-tv. 7/A §-ának (1)bekezdése szerint a Közösségen belülről történő beszerzésnek minősül. Ezentermékbeszerzésnél – az Áfa-tv. 14/B §-ának (1) bekezdése alapján – ateljesítés helye a termék feladásának vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Feleslegessé vált apport elszámolása

Kérdés: A kft. 1997. január 30-ával alakult. 2000-ben a törzstőke feltöltésre került, amelynek keretében a kft.-be nem pénzbeli hozzájárulásként 1 millió forint értékű nyomdagépet vittek be. A cég tevékenységi köre 2004. évben megváltozott, és így a nyomdagép feleslegessé vált. A kft. az elavult nyomdagépet értékesíteni nem tudja. Hogyan kell azt a könyvekben kimutatni? Ha az eszköz piaci értéke nulla, a tagokat terheli-e befizetési kötelezettség az apport erejéig? A nyomdagép nyilvántartásba vétele után elszámolható volt-e az értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] A tőkeemelés keretében átvett – 1000 E Ft értékbenapportként elfogadott – nyomdagépet csak akkor lehetett 2000-ben a tárgyieszközök között kimutatni, ha azt rendeltetésszerűen ténylegesen használatba isvették. A használatbavételkor meg kellett állapítani az évenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Ingatlanbeszerzés értékesítés vagy bérbeadás céljából

Kérdés: Ügyfeleink az ingatlant egy építkezéssel foglalkozó vállalkozótól vásárolják az építkezés megkezdésekor, és csak a felépítést követően fogják eldönteni, hogy azt esetleg bérbeadják-e egy bizonyos ideig, és biztos, hogy értékesítik bizonyos idő elteltével. Ha a végcél csak az értékesítés, akkor tárgyi eszközként könyvelnénk, és a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát visszaigényelnénk. Ha viszont tárgyi adómentes bérbeadáshoz használják az ingatlant, akkor nem igényelhetjük vissza az áfát. Mi a helyes módszer?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben leírtak ellentétesek az Szt. előírásával. Az építkezés megkezdése előtt vásárolt ingatlan nem lehet más, mint telek. Ha a telket és az azon felépített épületet értékesítési szándékkal vásárolják meg, illetve rendelik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A termelőtevékenységet folytató társaság zöldmezős beruházásként ipari parkban új telephelyet létesít. Az épületek újak, a meglévő gépeket a régi telephelyről telepítették át. Azóta a termelés az új üzemcsarnokban folyik. Mely időponttól lehet az épületeket aktiválni, ha a tényleges használatbavétel időpontja augusztus 1., a használatbavételi engedély keltezése szeptember 27-e, a helyszíni szemle időpontja pedig július 14-e? (A helyszíni szemlén megállapították, hogy az építmény rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van.)
Részlet a válaszából: […] A beruházás során megvalósult tárgyi eszközöket (az adott esetben az épületeket) a rendeltetésszerű használatbavétel időpontjával kell üzembe helyezni, aktiválni. A rendeltetésszerű használatbavétel feltételei: az adott eszköz a műszaki feltételek teljesülése mellett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Épületrészek aktiválása külön-külön

Kérdés: Az üzemi épület földszintje üzemcsarnok, emeletén irodák vannak, tetőterében pedig energiaellátó található. Ezeket külön-külön kívánjuk aktiválni. Hogyan határozzuk meg a maradványértéket? Az épületgépészeti rendszereket külön aktiváljuk?
Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6398-as válaszunkat is!A válaszhoz induljunk ki az építmény, az épület fogalmából.Építmény mindazon végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegű műszaki alkotás (épület, egyéb építmény), amely általában a talajjal való egybeépítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Rendeltetésváltozás beruházásnál

Kérdés: Társaságunk vett egy szállodát. A vezetés úgy döntött, hogy nem üzemelteti szállodaként, abban lakásokat alakít ki. Részleges bontások történtek. A lakásokat eladjuk, de az épület földszintjén kialakítandó üzlethelyiséget a kft. tulajdonosa akarja hasznosítani. Hogyan kell a költségeket elszámolni és megosztani? A társaság a szállodát 2003-ban piaci értékére felértékelte. Mi legyen az értékhelyesbítéssel és az értékelési tartalékkal?
Részlet a válaszából: […] A kérdést nem pontosan fogalmazták meg. Nem derül ki belőle, hogy a megvásárolt szállodát szállodaként rendeltetésszerűen használatba vették-e vagy sem, mielőtt a vezetés úgy döntött, hogy azt szállodaként nem üzemelteti. Bár abból, hogy az épületet 2003-ban piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása

Kérdés: Kérem, írjanak részletesen a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásáról!
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz tisztázni kell, mit értünk zárt végű, illetve nyílt végű pénzügyi lízingen.Az Áfa-tv. nevesítetten a pénzügyi lízinggel nem foglalkozik.Az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján termékértékesítésnek minősül a termék átadása olyan okirat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] A "szellemi szabadfoglalkozás" kifejezés nem adójogi kategória. Az ilyen tevékenységet végző magánszemély tevékenységét adóazonosító jel birtokában is gyakorolhatja, de ha a tevékenysége saját nevében folytatott rendszeres vagy üzletszerű tevékenység, akkor az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Magánszemélytől bérelt telephelyen műhely építése

Kérdés: A kft. egy magánszemélytől több éve bérel egy telephelyet, amit tárolásra használt. A kft. bővítette tevékenységi körét, és a bérelt telephelyen műhelyt szeretne építeni. A szükséges építési engedély megvan. A magánszemély hozzájárult az építéshez. A bérleti szerződést 20 évre meghosszabbítják. Az épület fenntartási költségei a kft.-t terhelik. A kft. könyveiben hogyan szerepeljen az épület?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély hozzájárulásával a magánszemélytől bérelt telephelyen (telken) megépítendő épületet a kft. könyveiben beruházásként kell elszámolni, mivel az épületet a kft. építteti fel. Ezen épület megépítésének költségeit beruházásként úgy kell a kft.-nél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Árverésen vásárolt eszközök bizonylata

Kérdés: A felszámolási eljárás alá került egyik szövetkezet telepén az APEH Végrehajtási Osztálya által megtartott árverésen szövetkezetünk több, tárgyi eszköznek minősülő eszközt vásárolt. A vásárlás értékéről a végrehajtótól nyugtát, majd később hivatalos árverési jegyzőkönyvet kaptunk. Szeretnénk a tárgyi eszközöket állományba venni, de az adóstól számlát nem kaptunk. A Végrehajtási Osztály tájékoztatása alapján nem is kapunk. Helyes ez így? Az árverési jegyzőkönyv lehet a beszerzés és az állományba vétel bizonylata?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 120. §-ának (1) bekezdése szerint: aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ebből az előírásból az következik, hogy a kérdező szövetkezetnek az árverés útján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.
1
47
48
49
62