99 talált cikk a sátor kifejezésre

Kérdés: A kft. saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával és a közüzemi díjak áthárításával foglalkozik. Hová kell könyvelni a bejövő (de továbbhárított) közüzemi számlákat? Lehet közvetített szolgáltatás? Azon közüzemi költséget, amit nem hárít tovább a kft., azt az igénybe vett szolgáltatások költségei közé könyveljük?

Kérdés: A kft. főtevékenysége papírgyártás. A dohányzó munkavállalók részére dohányzófülkét vásárolt a kft., amelyet az üzemcsarnokon kívül helyeztek el. A fülke zárható, csapadékvíz-csatornával ellátott. A beszerzés áfája 100%-ban levonható? Melyik főkönyvi számlára kell aktiválni (123. Egyéb építmény)?

Kérdés: Az adott kft. nem lakóingatlan tulajdonosa. Az ingatlanra vonatkozóan az alapító szerződés alapján használati jog került átengedésre, amely a földhivatali nyilvántartásba bejegyzésre is került. Az ingatlanhoz kapcsolódó közüzemi és egyéb rezsiszámlák továbbra is az ingatlan tulajdonosának a nevére érkeznek. A társaság a használt ingatlan értékesítését és bérbeadását nem tette adókötelessé, tehát ezen ügyletek tekintetében adómentességet alkalmaz. Az ingatlan használati jogával összefüggésben a használó részére továbbszámlázott rezsiköltségeket közvetített szolgáltatásként szükséges kezelni, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó adómentes ügylet járulékos költségének minősülnek, amely esetben a számlák áfatartalma levonásba nem helyezhető?

Kérdés: A vállalkozás ingatlant bérel, az ingatlannal kapcsolatos áram- és vízszámlákat a bérbeadó átszámlázza a vállalkozás részére. Ezeket az átszámlázott rezsiköltségeket hová könyvelem, az anyagköltségbe vagy az anyagjellegű szolgáltatásba? Ez fontos az iparűzési adó számításánál is.

Kérdés:

Vagyoni értékű jog témakörben kérem szíves állásfoglalásukat. Egy kft. szerződésen alapuló vagyoni értékű jogot kíván értékesíteni, ami nála kötelezettségvállalást, nálunk jogot jelent arra vonatkozóan, hogy a jogot értékesítő cég az általa kiépített csatornahálózaton keresztül fogadja és hasznosítja a jogot vásárló másik féltől érkező vizet 10 éven keresztül.
1. A jogosult cégnél a megvásárolt vízelhelyezési jogot lehet-e vagyonértékű jogként aktiválni?
2. A jogot értékesítő cégnél a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételt el lehet-e határolni?
A számviteli törvény 45. § (5) bekezdése kimondja, hogy valamely befektetett eszköze tartós használati jogának átengedéséért kapott bevételt, pl. az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételt, halasztott bevételként kell kimutatni, és az alapul szolgáló szerződésben meghatározott idő alatt lehet megszüntetni. Mivel nem ingatlanhoz kapcsolódó szerződés alapján alapított jog értékesítéséről van szó, a számviteli törvény összemérés elve alapján van-e lehetőség a bevétel passzív időbeli elhatárolására?

Kérdés: A vállalkozás földterületet vásárol, amelyen több építési telket alakít ki, amelyek egy részét értékesíti, másik részén pedig lakásokat, társasházat (lakóparkot) épít, amelyeket később értékesít. A telkek felosztása megtörtént. 35 db helyrajzi számon nyilvántartott telek jött létre, magánút, társasházi telek, lakóház besorolással. A telkek nem közművesítettek. A kérdező a már elvégzett munkákat 11 címszó alatt sorolta fel (amelyeket az ismétlés elkerülése érdekében a válasznál ismertetünk).
Kérdései: Melyek azok a tételek, amelyek a telek értékébe beszámítanak, és melyek azok, amelyek az épület, építmény értékét növelik? Jól gondoljuk, hogy a telek, illetve épület, út, vezetékek, kerítés nyilvántartása a készletek között kell, hogy megjelenjen? Hogyan történik egy db telek értékének a megállapítása? Szükséges-e a könyvelésben minden telket külön-külön nyilvántartani értéken, vagy egy elkülönített nyilvántartás vezetése elegendő, hogy egy db telek értéke megállapítható legyen (értékesítés esetén szükséges)?

Kérdés: Hogyan kell 2023–2024. évben szabályosan könyvelni a vízdíjszámlán szereplő csatornadíjat, szennyvízelvezetési díjat? Nem tekinthető-e a vízdíj felmerüléséhez szorosan kapcsolódó költségnek a szennyvízelvezetési díj? A szennyvízelvezetés és -tisztítás szolgáltatásról, annak díjazásáról a 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról rendelkezik. Eddigi eljárás szerint a vízdíj anyagköltségként, a szennyvízelvezetési díj egyéb igénybe vett szolgáltatásként került elszámolásra. Amennyiben továbbra is az eddigi elszámolást indokolt alkalmazni, elvárható-e a bérbeadótól, hogy külön tételben számlázza tovább részünkre a vízdíjszámla tartalmaként meghatározott vízdíjakat és szennyvízelvezetési díjakat?

Kérdés: Olvastam, hogy a vállalkozásoknak 2023. december 17-től visszaélés-bejelentő rendszert kell működtetniük. Mit jelent ez a rendszer, és kire vonatkozik ez a kötelezettség?

Kérdés: Kérdésünk a napelemes kiserőműrendszer tárgyieszköz-besorolásához és értékcsökkenésének elszámolásához kapcsolódik. Társaságunk napelemes kiserőműrendszert építtet ki – 664 kWp DC vissz-watt védelemmel ellátva, eddigi energiafelhasználásunk csökkentése céljából, a telephelyünk teljes villamosenergia-ellátására. A napelemek a meglévő üzemcsarnokunk nyeregtetőjére kerülnek felszerelésre, utólagosan. Felszerelésre kerül: napelempanel, inventer, kábelek, kábeltálcák. Ebben az esetben a napelemes rendszer az épület bekerülési értékét növelné, és az épületek közé kell besorolni, az épület értékcsökkenési leírási kulcsával megegyezően, vagy önálló berendezésként kell aktiválni, a gépek, berendezések leírási kulcsa alapján 14,5%-kal?

Kérdés: Kiskereskedelmi adóval kapcsolatban kérem állásfoglalásukat! Több, általam könyvelt társaságnál merültek fel kérdésként az alábbiak:
A társaságok nagykereskedelmi tevékenységet végeznek, saját bolttal nem rendelkeznek. Az értékesítés viszonteladóknak, kiskereskedőknek direkt módon, ügynökön, valamint webáruházon keresztül történik. A webáruházban a rendeléshez kizárólag a viszonteladóknak van hozzáférési lehetőségük, magánszemélyeknek nem. Két esetben fordul elő, hogy magánszemély is vásárolhat. (E két formában történő értékesítés az összes bevétel 1 ezrelékét sem éri el.)
1. Saját dolgozók kiszolgálása.
2. A társaság nyilvános e-mail-címén történő megkeresés, megrendelés. (Ez utóbbi rendelés történhet végfelhasználó társaság (nem nagykereskedői), illetve magánszemély részéről is). Az e-mailben történő megkeresést a társaság jó hírének megőrzése érdekében nem utasítják el.
Kérdéseim:
A) A saját dolgozó felé történő értékesítést lehet-e önállóan kezelni, hiszen ez egy speciális értékesítési forma, itt külsős nem vásárolhat, nem tartozik a nagykereskedelmi tevékenység körébe, és természetesen ez a típusú értékesítés beletartozna a kiskereskedelmi adó alapjába.
B) Az e-mailen történő rendelés tekinthető-e értékesítési csatornának? Itt, mivel magánszemély és végfelhasználó társaság is vásárol, az ezen az értékesítési csatornán történő értékesítés teljes bevétele beleszámít a kiskereskedelmi adó alapjába.
C) Véleményünk szerint csak és kizárólag az általam említett A és B esetben fordulhat elő, hogy – a törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint – a vevő magánszemély is lehet, a többi esetben kizárt, az adókötelezettség számításánál a nagykereskedőknek, viszonteladóknak történő számlázást, illetve az ezen eladásból származó bevételt nem kell figyelembe venni.