Tárgyi eszköz selejtezése

Kérdés: Egyéni vállalkozó tárgyi eszközeit selejtezheti-e, és milyen formában?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. nem tartalmaz tiltó rendelkezéseket a tárgyi eszköz selejtezésére vonatkozóan. A törvény 5. számú melléklete arról rendelkezik, hogy a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak és az 50 ezer forint beszerzési értéket meghaladó készletek selejtezéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Lecserélt tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása

Kérdés: A vállalkozás a meglévő tárgyi eszközt lecserélte. A régit még nem értékesítette. Van nyilvántartási értéke. Az értékesítésig, a selejtezésig elszámolható-e még értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] A lecserélt tárgyi eszköz feleslegessé vált, az a vállalkozási tevékenységet, a muködést már nem szolgálja. Az ilyen tárgyi eszközt az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján a forgóeszközök közé kell átsorolni. A forgóeszközök közé átsorolt tárgyi eszköz bruttó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Elfekvő készlet minősítése

Kérdés: Elfekvő készletre meddig köteles a társaság értékvesztést elszámolni, illetve köteles-e elszámolni, vagy egyből selejtezhető?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szt. 56. §-ának előírásaiból következik.Legkésőbb a mérleg-fordulónapi értékeléskor (a leltározáskor, a leltárkészítéskor) meg kell állapítani, hogy az adott készletelem mint készlet hasznosítható-e vagy sem. Amennyiben a készletelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Részlet a válaszából: […] ...átalakításkor végzett beruházások elhatárolható részét megszüntetik (lebontják), akkor annak könyv szerinti értékét (mint részleges selejtezést) a könyvekből ki kell vezetni, terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolással (feleslegessé vált).A kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Beruházási adókedvezmény

Kérdés: Cégünk 3 milliárdos beruházást hajtott végre, mely alapján társaságiadó-kedvezményt vesz igénybe. Mit jelent az üzembe helyezést követően ott üzemeltetett 10 éves adókorlát, valamint mi történik az alábbi esetekben: a gazdasági életben végbemenő gyors műszaki, technológiai fejlődés miatt a piacon korszerűbb gépek jelennek meg, és a kft. nem akar lemondani a korszerűsítésről, az üzemeltetés során egyes tárgyi eszközök tönkremehetnek, amelyek cseréje nélkülözhetetlen, a gyártott termékek korszerűsége változik, az új termék gyártása új szerszámok, tárgyi eszközök üzembe helyezésével valósítható meg, miközben a régieket selejtezni kell.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 21. §-ának (7) bekezdése szerinti az adókedvezmény igénybevételének feltétele – többek között – termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezése. A termék-előállítást szolgáló beruházás a Tao-tv. 4. §-ának 9/d) pontja szerint az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

A le nem vonható áfa utólagos módosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
Részlet a válaszából: […] ...mindaddig végre kell hajtani, amíg az eszközök állományban vannak. Ha azokat az állományból bármilyen okból kivezették (például selejtezés miatt), akkor a helyesbítésre már nincs lehetőség.A fentiekben leírtak általában az egyszeres könyvvitelt vezetőkre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Folyószámla megőrzése

Kérdés: Az Szt. 2001-től hatályos előírása szerint a folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik. Az Szt. nem határozta meg a "folyószámla" fogalmát. A napi használat alapján szinte minden folyószámlának minősíthető (pl. adófolyószámla, vevő-, szállító-folyószámla stb.). Ha a szállítói számla folyószámlának minősül, akkor például a közüzemi számlákat a cégek fennállása alatt nem lehetne selejtezni. Mit értünk az Szt. által említett folyószámla alatt?
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, hogy röviden válaszolhassunk.Mivel nem egységes a folyószámla értelmezése, eltérő a gyakorlatban való használata, az Szt. pedig nem határozta meg a folyószámla fogalmát, ezért az a döntés született, hogy az Szt. 169. §-a (2) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját készletek selejtezése

Kérdés: Hogyan könyveljük a saját termelésű készletek selejtezését, ha költségeinket elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyveljük, és az eredménykimutatást forgalmiköltség-eljárással készítjük el?
Részlet a válaszából: […] ...81. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerint: a hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett (a gyakorlatban: selejtezett, selejtezési jegyzőkönyvvel alátámasztott) saját termelésű készlet könyv szerinti értékét is egyéb ráfordításként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Megromlott élelmiszerek selejtezésének elszámolása

Kérdés: Élelmiszer-értékesítéssel foglalkozunk. Az élelmiszerek megromlása miatt az évközi selejtezéseket az eladott áruk beszerzési értékeként vagy egyéb ráfordításként kell-e könyvelni? Hogyan kell értelmezni az új Szt. 78. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 56. §-ának (2) bekezdése szerint: ha a készlet a vonatkozó előírásoknak, illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, a készlet értékének csökkenését értékvesztésként kell elszámolni az új Szt. 81. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Készletek selejtezésének mértéke

Kérdés: Termelőüzem anyag-, illetve árukészletét (százalék vagy összeg megjelölésével) milyen mértékben selejtezheti saját hatáskörben?
Részlet a válaszából: […] ...anyag-, illetve az árukészlet selejtezésének mértékére sem központilag, sem saját hatáskörben nem lehet mértékeket előírni.Az új Szt. 56. §-a meghatározza, hogy a vásárolt, illetve a saját termelésű készleteknél mikor kell értékvesztést elszámolni, mikor kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.
1
…
15
16
17
18