Részleges selejtezés

Kérdés: Vállalkozásunk átépít egy épületet, amelynek egy részét irodának használjuk, a többit bérbe adjuk. A külső térelhatároló falak maradnak, a többi fal lebontásra kerül. Az épület 60 százaléka lebontásra kerül. Ilyen esetben lehet-e részleges selejtezést elszámolni? Az átépítés során a telefonközpontot konténerbe kihelyezik. A kihelyezés költségeivel növelni kell-e az átépítés költségeit? Az átépítés alatt fel kell-e függeszteni az épület amortizációjának az elszámolását?
Részlet a válaszából: […] ...a külső térelhatároló falak nem kerülnek lebontásra, nem beszélhetünk részleges selejtezésről. Az épületet részlegesen akkor kell selejtezni (a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés arányos részének kivezetésével), ha az épület legalább egy szintje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
Kapcsolódó címke:

Fűtési rendszer cseréje

Kérdés: Társaságunk a fűtési rendszerét (kazánház gázüzemű meleg vizes központi fűtés, vezetékrendszer) lecseréli gázfűtéssugárzó rendszerre. Mi a helyes eljárás? Kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Az új fűtést önálló beruházásként kell-e kezelni, vagy az épületre kell aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...a meglévő fűtési rendszer bontásának a visszanyert anyagok hulladék-, illetve haszonanyagértékével csökkentett költsége is. Részleges selejtezést, illetve terven felüli értékcsökkenést elszámolni nem szabad.A felújítás költségeivel növelve a meglévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. 2002-ben fejlesztési tartalékot képezett 3,5 millió forint értékben. A kft. 2003-ban épületet vásárolt telephely céljából 30 millió forintért. Hogyan kell elszámolni a beruházást, a fejlesztési tartalékot, az értékcsökkenést a számvitelben, illetve a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírást? A beruházás nyilvántartási értékét csökkenti-e a fejlesztési tartalék? A fejlesztési tartalékot értékcsökkenésként el lehet-e számolni?
Részlet a válaszából: […] ...tartalék előnye tehát, hogy a beruházás előtt csökkenti az adóalapot, és csak a tárgyi eszköz használati idejének a végén (vagy a selejtezésekor, értékesítésekor) kell ezt figyelembe venni, mint elszámolt összeget.A fejlesztési tartalékot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.
Kapcsolódó címke:

Állványozáshoz szükséges elemek nyilvántartása

Kérdés: A kft. az ipari, az építési-szerelési munkákhoz szükséges állványozást külön részlegével végzi. Az ehhez szükséges elemeket a kft. beszerzi. A különféle elemek beszerzési egységára 50 ezer forint alatt van. Megfelelően jár-e el a kft., ha az állványozáshoz szükséges elemeket fajtánként csoportosan nyilvántartásba veszi, az állványozórészleg használatába adja, és ezzel egyidejűleg egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként elszámolja? A fenti elemeket a kft. háromévenként leltározza, amikor meggyőződik azok állapotáról, megállapítja a hiányt, a megrongálódott elemeket selejtezi. Követhető-e ez az eljárás nagyobb összértékű beszerzések esetén is, ha az azonnali értékcsökkenés-elszámolás miatt kiugróan magas az eredménykimutatásban megjelenő értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] A hosszú kérdésre viszonylag egyszerű a válasz.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Nyilvánvaló, hogy az állványozáshoz szükséges elemek (oszlopok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címke:

Tenyészbaromfi értékesítése

Kérdés: Tervezett tenyészidőszak végén maradványértéket elért tenyészbaromfi vágóhídra történő értékesítése előtt át kell-e minősíteni a készletek közé? Mi a teendő a maradványértéket még el nem ért tenyészbaromfi selejtezése kapcsán történő értékesítésekor?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb ráfordítások között (T 159 – K 153 és T 861 – K 153). Ha tenyésztésre alkalmatlan a tenyészbaromfi, és ezért azt ki kell selejtezni, és a selejtezéssel egyidejűleg értékesítésre is kerül, akkor az értékesítést megelőzően nem kell terven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Időbeli elhatárolás beszerzésnél

Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...szemben kell a beruházási, illetve a készletszámlán könyvelni. (Ha a számítógépes program erre nem képes, akkor azt ki kell selejtezni.) Amennyiben a számla beérkezése előtt a készletet felhasználták, értékesítették, akkor a készletcsökkenést kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszköz selejtezésekor adóalap-korrekció

Kérdés: A selejtezéskor elszámolt, terven felüli értékcsökkenést elismeri-e a Tao-tv.? Milyen jogcímen, milyen összeggel kell selejtezéskor a társaságiadó-alapot növelni, csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...selejtezéskor elszámolt terven felüli értékcsökkenést a Tao-tv. nem ismeri el. Tekintettel arra, hogy ilyenkor a tárgyi eszköz, az immateriális dolog kikerül az adózó nyilvántartásából, és emiatt a könyv szerinti értékkel növelni, a számított nyilvántartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.
Kapcsolódó címke:

Készletnyilvántartás hiányában a selejtezés elszámolása

Kérdés: Cégünk éves beszámoló készítésére kötelezett. Készletvezetési kötelezettségünk nincs. Milyen módon kell a selejtezés értékét meghatározni az év közben beszerzett és megsemmisült készletekre vonatkozóan? Úgy gondolom, mivel nincs nyilvántartási kötelezettségünk, a selejtezett készlet bekerülési (beszerzési) értéke a költségek között számolandó el.
Részlet a válaszából: […] ...összegével növelt bekerülési értéket.Az Szt. 56. §-a meghatározza, hogy a készleteknél mikor kell értékvesztést (leértékelést, selejtezést) elszámolni. Ezen hivatkozott előírások függetlenek attól, hogy a társaság vezet-e vagy nem a készletekről nyilvántartást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
Kapcsolódó címke:

Készlet vagy tárgyi eszköz a mintadarab?

Kérdés: A kft. nyílászárókra felszerelhető, automatikusan működő, távvezérelt redőnyök mozgatására alkalmas motorokat, s az ehhez szükséges tartozékokat forgalmaz. A külföldi partner a termék megismertetése érdekében rendszeresen küld az aktuális motorokból árumintákat, valamint alkatrészeket, bemutatótáblákat. Az árumintákat térítés nélkül átvett eszközként mutatjuk ki a 2. számlaosztályban. Az elhasználódott, a használat során elkopott árumintákat selejtezzük, a ráfordításként elszámolt összeget a halasztott bevétel megszüntetésével ellentételezzük. A bemutatódarabok egy része egy évnél hosszabb ideig is szolgálhatja a vállalkozási tevékenységet, bekerülési értékük viszont nem haladja meg az 50 ezer forintot. (A tárgyi eszközkénti nyilvántartás viszonylag nehéz!) Helyes-e, hogy a kft. ezen eszközöket a forgóeszközök között mutatja ki? A szállítási költség növeli-e ezen termékek értékét, ha a kft. az átadó által meghatározott vámértéken tartja nyilván azokat?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, hogy a válasz viszonylag rövid, és a kívülálló számára is hasznosítható legyen.Az áruminták besorolásánál, azok minősítésénél az Szt. 23. §-ának (4) bekezdésében leírtakból kell kiindulni, figyelemmel az Szt. 28. §-a (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
Kapcsolódó címke:

Téves selejtezés korrigálása

Kérdés: 2001-ben 15 db nyomtatót tévedésből a selejtezés során kivontunk az állományból. Hogyan lehet ezeket szabályosan visszavezetni a tárgyi eszközök főkönyvi nyilvántartásába?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy önellenőrzéssel. A tévedésből történt selejtezés a hatályos számviteli előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazására, helytelen értelmezésére vezethető vissza, amit szabályosan korrigálni az Szt. 3. §-a (3) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.
Kapcsolódó címke:
1
14
15
16
18