177 talált cikk a selejt kifejezésre

Kérdés: 2010 decemberében 100% előleget kaptunk egy bolgár cégtől címkegyártásra. A terméket legyártottuk, amit a bolgár fél nem vett át, mert időközben az üzlet meghiúsult, amihez felhasználta volna. A bolgár cégnél senkit sem lehet utolérni. Mikor dobhatjuk ki a terméket, ami lassan felhasználhatatlan? Hogyan és mikor vezessük ki a könyvekből az előleget?

Kérdés: Cégünk baromfit neveltet, felvásárol, majd ezen állomány egy részét bérvágatja, szortírozza, csomagolja, és ezt követően a késztermék egy részét belföldön értékesíti, jelentős részét exportálja. A készterméket hűtőházban tárolja előhűtött, illetve fagyasztott termékként. A cégnél a termékekre vonatkozóan év közben mennyiségi nyilvántartás nincs, csak értékbeli. A közvetlen költségeket az 5. számlaosztályban gyűjtjük, elkülönített számlákon.
1.
Véleményük szerint ebben a vertikumban besorolhatók-e a közvetlen költségek közé az alábbi tételek:
– -hűtőháznak fizetett bérleti díj, illetve árumozgatási díj,
– -a baromfit a bérvágóhelyre, hűtőházba juttató szállítási költség,
– -a csomagolási költség,
– -az exportálással kapcsolatos költségek, exportjutalék költsége (az értékesítőknek fizetett).
Az önköltség-számítási szabályzatot szeretnénk elkészíteni, és a közvetlen költségek besorolásánál merült fel a kérdés.
2.
Év végére az előhűtött baromfit sikerült értékesíteni, de a fagyasztott baromfiból jelentős eladatlan készlet keletkezett, melyek szavatossági határideje arra késztet, hogy az eladási árak csökkentésével értékesítsük a zárókészletet, melyet elkülönítve tárolunk. A várható eladási árak csökkenése miatt mikor és milyen jogcímen értékelhetem le a közvetlen önköltségen értékelt zárókészletemet? Mire figyeljek, és milyen dokumentumok szükségesek az értékeléshez? Le kell ezt értékelni, vagy az eladási áron keresztül az árrés csökken, az önköltségen értékelt készletet nem is kell változtatni? Értékvesztés vagy selejtezés történik a leírt esetben?

Kérdés: Cégünk bérmunkában terméket állít elő. A megrendelő kéri, hogy a számlán tüntessük fel – érték nélkül – a leszállított gyári selejt darabszámát. Helyesen járunk-e el, ha érték nélkül feltüntetjük a legyártott, visszaszállított selejt darabszámát? Az Áfa-tv. szerint keletkezik-e térítés nélkül átadásra kerülő termék (selejt) utáni áfafizetési kötelezettség? Hogyan igazoljuk, hogy ténylegesen selejt terméket szállítunk le?

Kérdés: 2008-ban vásároltak egy vontatót (traktort) 26 M Ft + áfáért. 2013-ban a leírással elérték a maradványértéket, a 4 M Ft-ot. Novemberben venni kellett hozzá, és beépíteni egy azonos típusú motort 8 M Ft-ért. A motorcsere miatt a várható használati idő 5 évvel meghosszabbodott. A motorcsere felújításnak vagy karbantartásnak minősül? Az értékcsökkenési leírást a 8 M Ft vagy a 26 + 8 M Ft (csökkentve a maradványértékkel) után kell számolni? Az erőgép motorját 1 M Ft + áfáért értékesítették. Ilyenkor részselejtezést kell csinálni?

Kérdés: Német beszállító partnerünktől kértük, hogy a megrendelt anyagokat – termékváltás miatt – ne szállítsa le részünkre, hanem selejtezze, és a selejtezés költségeit számlázza le. A német partner német áfával növelt számlát küldött az anyagokról (mintha értékesítés lenne), de az anyagot nem szállítja ide. Hogyan könyveljük ezt a számlát? Mi lenne a helyes eljárás, illetve a dokumentum az ilyen jellegű események kezelésére? Lehetne esetleg kártérítésként kezelni?

Kérdés: Cégünk termékeket értékesít, év közben mennyiségben és értékben is nyilvántartjuk készleteinket. Van olyan eset, hogy a termék a vevő részére történő szállítás közben eltörik. Ezt pótoljuk. Ilyenkor a készletre vett árut milyen főkönyvi számlára kell kivezetni? Nem kell-e – ez esetben – az ingyenes átadás után áfát fizetni?

Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Cégünk irodagépek selejtezéséről, mint szolgáltatásról, számlát állít ki a vevőnek. A selejtezett irodagép bizonyos részeit – kis felújítás után – újra értékesíteni tudjuk. Milyen bizonylat alapján lehet ezt készletre venni, és milyen bekerülési értéken?

Kérdés: Hogyan kell a selejtezést dokumentálni annál a társaságnál, ahol csak egy személy dolgozik? Minden esetben szükséges két tanú aláírása? Csak hitelesítik a selejtezésben részt vevők aláírását, vagy ténylegesen is részt vesznek a selejtezésben? Ki fogadható el tanúként?

Kérdés: Munkagépünk műszaki hiba következtében működésképtelenné vált. A gép javítása gazdaságtalan, ezért selejteztük, kivezettük a könyvekből. Több hónappal később néhány alkatrészre akadna vevő. Az értékesítésből befolyó összeget egyéb bevételként könyvelem? A számlázáskor mi a számla összege? Kell-e vámtarifaszámot írni?