Selejtezés dokumentálása

Kérdés: Hogyan kell a selejtezést dokumentálni annál a társaságnál, ahol csak egy személy dolgozik? Minden esetben szükséges két tanú aláírása? Csak hitelesítik a selejtezésben részt vevők aláírását, vagy ténylegesen is részt vesznek a selejtezésben? Ki fogadható el tanúként?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál előre kell bocsátani, a selejtezés kifejezést különböző eseményekhez kapcsolódóan, eltérő tartalommal használják a mindennapi gyakorlatban, mint például a káreseményhez, az eszközök megsemmisítéséhez, használhatatlanná, feleslegessé válásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Alkatrész-értékesítés

Kérdés: Munkagépünk műszaki hiba következtében működésképtelenné vált. A gép javítása gazdaságtalan, ezért selejteztük, kivezettük a könyvekből. Több hónappal később néhány alkatrészre akadna vevő. Az értékesítésből befolyó összeget egyéb bevételként könyvelem? A számlázáskor mi a számla összege? Kell-e vámtarifaszámot írni?
Részlet a válaszából: […] ...selejtezett, könyvekből kivezetett gép alkatrészei­nek értékesítését az eladási áron árbevételként kell elszámolni, számlázni kell az áfa felszámításával. A számlán az alkatrész megnevezését, állapotát kell feltüntetni, vámtarifaszám nem szükséges....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Előhasi üsző tenyészállattá minősítése

Kérdés: Előhasi üsző leellésig 300 E Ft-ba kerül közvetlen önköltségen. Tenyésztésbe állításkor a leellett üsző (előhasi tehén) piaci értéke 200 E Ft. A különbözetet (100 E Ft/db) terven felüli értékcsökkenésként elszámoljuk, a társaságiadó-alapot növeljük. A tehén (várhatóan) 5 évig marad tenyésztésben, melynek végén 80 E Ft a várható (selejttehén) vágóérték. 5 év alatt leírjuk a maradványérték feletti részt, a 120 E Ft-ot. Így évente a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 24 E Ft/év. A 6. évben a tehenet eladjuk 70 E Ft-ért, a maradványérték kivezetése 80 E Ft, a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 80-80 E Ft. Ekkor a tenyészállatra elszámolt terven felüli értékcsökkenés hogyan realizálható az állattenyésztő cégnél?
Részlet a válaszából: […] Az előhasi üsző tenyészállattá történő átminősítése számviteli szempontból saját termelésű készlet tárgyi eszközbe történő átsorolását jelenti. A saját termelésű készletre piaci érték alapján értékvesztést, illetve a tárgyi eszközre piaci érték alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Vevői reklamáció, minőségi csere

Kérdés: A vevői reklamációt – hibás teljesítés miatt – sok esetben minőségi cserével kezeljük. Egyik esetben a kifogásolt terméket szállítjuk vissza, nem javítható, csak pluszköltséget jelentene. Ez esetben az eredeti kiszállítás és a cseretermék önköltsége az értékesítés önköltségében jelenik meg. Másik esetben visszaszállítjuk. Ez esetben visszavételezzük a saját termelésű készletek közé, és csökkentjük az értékesítés önköltségét. Harmadik esetben visszaszállítjuk, de felhasználása újból nem lehetséges, ekkor visszavételezzük, csökkentjük az értékesítés önköltségét, majd kiselejtezzük. Megfelelő-e az eljárásunk, milyen hatással van az iparűzési adó alapjára?
Részlet a válaszából: […] ...Úgy kell eljárni, mint a harmadik esetben, visszaszállítás nélkül is a saját termelésű készletek között állományba kell venni, majd selejtezéssel azt az egyéb ráfordítások között elszámolni (T 251 – K 581, majd T 581 – K 251, T 261 – K 582, T 8693 – K 261)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Nullára leírt tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Több éve nullára leírt tárgyi eszközöket selejtezünk (veszélyeshulladék-lerakó helyre szállítjuk el), de hulladékértékük nincs. A tárgyieszköz-nyilvántartásból kivezettük. Az analitikából is kitörölhetők ezek az eszközök? A leltári szám évet is tartalmazó, évente folyamatosan növekvő sorszám. Ha ebből kitörlöm, nem lesz folyamatos a nyilvántartás (nagyon sok nulla értékű, kivezetett eszköz van az analitikában).
Részlet a válaszából: […] ...Ha a főkönyvi nyilvántartásban szereplő tárgyi eszközöket már rendeltetésüknek megfelelően nem használják, mert használhatatlan, mert selejtezték, akkor azok értékét (a bruttó értéket és a nettó értéket) a főkönyvi nyilvántartásból, de az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Végelszámolásnál a tevékenységet záró mérleg

Kérdés: Betéti társaság (alakult 1993-ban, 2004-től evás) végelszámolást kezdene. A leltár szerint: bankszámla: 6600 Ft, követelése (IPA) 1100 Ft, jegyzett tőke 1 000 000 Ft, kötelezettsége (kamarai regisztrációs díj) 5000 Ft. (A tárgyi eszközeit már leselejtezte.) Ezekből az adatokból hogyan készíthető el a tevékenységet záró mérleg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy mint evás bt. az Szt. hatálya alatt végezte a tevékenységet, vagy csak bevételi nyilvántartást vezetett.Ha a számviteli törvény hatálya alá tartozott, akkor minden évben az Szt. szerint kellett a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Fellelt tárgyi eszközök

Kérdés: Leltározás során felleltünk tárgyi eszközöket, amelyek nem szerepeltek a könyvelésben. Hogyan és milyen bizonylat alapján kell kimutatni ezen eszközöket a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] ...a fellelt eszközökre vonatkozó szabályok szerint elszámolni. Ha például 2008-ban az adott tárgyi eszközt – mert nem találták – kiselejtezték, és akkor a könyv szerinti nettó értékét terven felüli értékcsökkenésként az eredmény terhére elszámolták, majd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi.Az értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása

Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
Részlet a válaszából: […] ...Ha az állványrendszer egyes elemei, egyes állványok nem kerülnek áttelepítésre, akkor – ennek megfelelő arányban – részleges selejtezést kell végrehajtani. Meg kell állapítani, hogy a selejtezett állványoknak mennyi a bekerülési értéke, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Kis értékű tárgyi eszközök könyvelése

Kérdés: Kis értékű tárgyi eszközöket könyvelhetünk-e úgy, hogy a beruházási számláról közvetlenül az értékcsökkenésre könyveljük? Ebben az esetben elég, ha csak az analitikában tartjuk nyilván? Nem kerül a tárgyieszköz-nyilvántartásba. A selejtezést nem könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrizhető, továbbá az, hogy mikor kerültek ki ezen nyilvántartásból. (A nyilvántartásból való kikerülést, annak indokoltságát, a selejtezett eszközök hulladék anyagát, a hulladék anyagok hasznosítási módját, a kivezetett eszközök megnevezését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.
1
7
8
9
17