Sportegyesület csarnoképítésének áfája

Kérdés: Sportegyesület csarnokot épít. Tárgyi mentes a tevékenységünk, de az ingatlan hasznosítása miatt van áfás is. A csarnok 2020 körül készül el, alapvetően saját hasznosításra épül. Ha aktiváljuk a csarnokot, csak akkor helyezhetjük levonásba az áfát? Mivel saját munka is van benne, emiatt saját rezsis beruházásként megállapítom a bekerülési értéket, és ez alapján fizetem az áfát? Ekkor a teljes áfát levonásba helyezhetem, ha 2 éves számláról van szó? Majd minden évben kiszámolva az adómentes és a nem adómentes arányt, innentől 20 éven át - követve az évre jutó áfarészt - az aránynak megfelelően korrigálom? Mivel kevés áfás bevétel lesz, megoldható, hogy aktiváláskor nem állapítom meg a bekerülési értékre jutó áfát, de semmit nem helyezek levonásba? Vagy csak akkor, ha az önerőt nem tesszük bele? Azért, hogy ne legyen saját rezsis beruházás. Mit tanácsolnak?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést teljes terjedelmében idéztük, mivel az számos félreértést tartalmaz. Először azt kell a helyükre tenni.A kérdés szerint a sportegyesület csarnokot épít, ami alapvetően a sportegyesület tárgyi adómentes tevékenységét szolgálja. Ha nem kapcsolódna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződéssel

Kérdés: Kérem szakmai állásfoglalásukat a sportegyesületeknél bevételként elszámolásra kerülő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a és 24/A. §-a szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatásra vonatkozóan, melyet szponzori szerződés keretében számláz a támogató felé.
1. Az alapcél szerinti tevékenység egyéb bevételének (támogatás), vagy árbevételének számít, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenység (reklám) árbevételének minősül?
2. A fenti besorolás milyen hatással van a sportegyesület társaságiadó-kötelezettségére?
3. Az 1-2. pont megítélése eltérő-e 2015. évben, ha a 2015. 01. 01-től hatályos szabályozás alapján, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2015. 11. 28-ától érvényes előírásainak megfelelően történik a szponzori szerződés keretében kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre - egyértelmű előírás hiányában - a következő választ tudjuk adni:A kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződés alapján történő "juttatása" az abban részesülő egyesületnél olyan árbevétel, amely nem minősül alapcél szerinti tevékenységnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Látványcsapatsport támogatása

Kérdés: Sportegyesület társasági adó támogatásban részesült, melynek elszámolását az MLSZ felé nyújtja be. Az elszámolásban a felhasználást igazoló számlákból csak a kifizetetteket veheti figyelembe. Az elszámolás nem a naptári év szerint történik. A főkönyvi könyvelésben a költségeket felmerülésükkor könyveljük, így azokat a tételeket, melyek bekerülnek majd az elszámolásba, már felhasznált támogatásként mutatjuk ki. Év végén a még fel nem használt támogatást elhatároljuk, ez azonban nem egyezik meg a tao MLSZ felé történő elszámolásával. Hogyan kell a főkönyvi könyvelést és az elszámolást összhangba hozni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéshez kapcsolódóan meg kell jegyezni, hogy a sportegyesület is csak akkor számolhatja el a kapott támogatást egyéb bevételként, ha a jóváhagyott támogatást pénzügyileg rendezték, és a támogatott tevékenység költségei ténylegesen felmerültek. A megkapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Sportegyesület sporteszközeinek használata

Kérdés: Közhasznú sportegyesület nem egyesületi tagok részére bérleti díj ellenében meghatározott időtartamra lehetőséget biztosít az egyesület sporteszközeinek használatára. Ez vállalkozási tevékenységnek minősül? Közhasznú tevékenységével kapcsolatosan önköltséges áron sporttábort szervez. A beszedett táborozási díj vállalkozási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.A sportegyesület alapszabályát, alapító okiratát nem ismerjük. Ha a kérdés szerinti sporteszköz-bérbeadás, illetve sporttábor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Reklámadó (adó, adóelőleg)

Kérdés: Cégünk elsősorban reklámmegrendelő, illetve saját célú reklámközzétevő. A reklámszerződéseket leginkább magyar sportegyesületekkel kötöttünk és kötünk, akik a sportpályákon kihelyezett táblákon, illetve a játékosok mezein megjelenítik cégünk logóját és nevét. A 2014. augusztus 20-án benyújtandó bevallással és adóelőleggel kapcsolatban kérdezem: Előleget saját célú reklámközzétevőként kell fizetnünk a közzététellel kapcsolatban 2013-ban felmerült közvetlen költségek alapján? A reklám megrendelőjeként előleget 2014 augusztusában és novemberében nem kell fizetnem (valamint a december 20-i feltöltésnél sem)? Úgy gondolom, a közzétevő az árbevétele alapján az előleget köteles megfizetni. A közzétevő 2013. évre nyilatkozatot nem állít ki (vagy az előleg megállapítása és fizetése miatt ez kérhető vagy kérni kell?), így arról nincs információnk, hogy átvállalja az adófizetési kötelezettséget vagy sem. Ha nyilatkozat hiányában mint megrendelő köteles lennék a havi 2,5 M Ft-ot meghaladó rész után adózni, jelen esetben az előleget megfizetni, akkor előfordulhat kétszeres adóztatás. Cégünk kapcsolt vállalkozás. A kapcsolt vállalkozásoknak a reklámbevételből, a saját célú reklámból és reklámértékesítő ügynökségektől származó árrésével növelt adóalapját kell összeadni? A megrendelőre eső adóalapot nem kell bevonni a közös adóalapba, azt mindenki "maga rendezi"?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen költségek alapján.Megrendelőként előleget és december 20-án "feltöltést" nem kell teljesíteni. A közzétevőtől (a sportegyesülettől) rendelkezni kell nyilatkozattal arról, hogy az adót bevallja és fizeti, vagy adófizetési kötelezettsége nincs. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Látványcsapatsport támogatása

Kérdés: A látványcsapatsport-támogatásból megvalósuló beruházás elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanon sportegyesület létesítményt kíván létrehozni, amelyhez a szakszövetségtől nagy összegű támogatást kapott. Az önkormányzat egy közszolgáltatással vegyes hasznosítási szerződésben azt kívánja rögzíteni, hogy hasznosítási díjuk teljesítését az idegen eszközön végzett beruházásnak könyv szerinti értéken történő átruházása jelenti. A hasznosítási díjról az önkormányzat, tulajdonjogának bejegyzésétől kezdve, minden a tárgyhónapot követő hó 5-ig számlát állítana ki. Jogos-e az elszámolás tervezett módja, megvalósítható-e a hasznosítási díj ellenében a beruházás átruházása az egyesület részéről, tekintettel a Tao-tv.-ben megfogalmazott 15 éves hasznosítási követelmény fenntartására? Amennyiben igen, hogyan könyvelendő a sportegyesületnél az egész konstrukció, ideértve a sportegyesület által kapott támogatást is?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel a létesítményt idegen ingatlanon - önkormányzati ingatlanon - valósították meg, a tulajdonos az önkormányzat és a sportegyesület. Ha a támogatást a sportegyesület kapta, akkor - szerintünk - a hasznosítás a sportegyesület kötelezettsége. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Sportbíróknak kifizetett díjak

Kérdés: A sportbíróknak kifizetett díjakat a megbízásra érvényes szabályok szerint kell-e kezelni? Sportegyesület sportrendezvényén a szakszövetség által küldött játékvezető részére kifizetést teljesít, játékvezetői díj és utazási költségtérítés formájában. A játékvezetői díj jellemzően meghaladja a minimálbér 30%-át, ezért, ha például az egy napon lebonyolított rendezvényen kifizetnek 9000 Ft játékvezetői díjat és 5000 Ft személygépkocsi-költségtérítést, mely szerint az szja-előleg alapja 9000 Ft (9000+5000-5000), miként alakul a magánszemélyt terhelő járulékkötelezettség, és miként az egyesületet terhelő eho és szociális­hozzájárulási­adó-kötelezettség? A bíró és az egyesület között létrejön-e megbízási szerződés vagy sem? Ha nem, akkor milyen jogviszony alapján történik a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem (az szja alapja) nem lépi túl az előzőekben említett határt, akkor az egyéni biztosítási kötelezettség nem áll fenn. Ekkor a sportegyesületnek az szja alapjából 16 százalék adóelőleget kell levonnia, és az adóelőleg-alap után 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Futballklub játékosainak étkeztetése

Kérdés: A sportegyesület szerződést köt egy étkeztetéssel foglalkozó vállalkozóval, hogy a futball­klub játékosainak vidéki mérkőzései során étkezést biztosítson (szendvicsek, hideg-meleg étel). Az egyesületeknél van adó- és járulékfizetési és -bevallási kötelezettség? Az új Civil tv. szabályozza-e az étkezési vagy a reprezentációs költséget? A sportklub alaptevékenységébe beletartozhat-e a focisták étkeztetésének biztosítása? Benne kell lennie az alapszabályban?
Részlet a válaszából: […] Az adókötelezettség megállapítása szempontjából az Szja-tv. szerint kell eljárni, ezt az új Civil tv. nem szabályozza. A futballklub játékosainak az étkeztetési költsége az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezésnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Sportegyesületi beruházás áfája

Kérdés: Az építőipari tevékenységet folytató társaság olyan fővállalkozói szerződést kötött egy sportegyesülettel, amely építési hatóság által engedélyköteles építmény megvalósítására irányul. A sportegyesület - a tevékenysége jellegénél fogva - tárgyi adómentes tevékenységet folytat. A fővállalkozó az építőipari munkák egy részét alvállalkozásba adja. Az alvállalkozók fordított adózási számlát bocsátottak ki. Kérdésem, hogy ügyfelemnek áfával növelt összegben kell számláznia a sportegyesület felé tevékenysége ellenértékét? Az alvállalkozók fordítottan adóznak, vagy az ő vonatkozásukban is az egyenes adózást kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...az azokkal szembeni követelményeket a 85. § (4) bekezdéseismerteti. Önmagában az, hogy az építőipari tevékenységet sportegyesületrendeli meg, nem jelenti azt, hogy a fővállalkozónak a számlát az egyenesadózás szabályai szerint kell kiállítania....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Közhasznú sportegyesület tevékenysége

Kérdés: Sportegyesületünk közhasznú társadalmi szervezet. Bevétele tagdíjból, 1% szja felajánlásából, önkormányzati és magánszemélyek támogatásából van. Farsangi bál szervezése esetén a terembérleti díj, a zeneszolgáltatás díja cél szerinti tevékenység költségeként elszámolható-e? A bál ideje alatt tombolát szerveznénk. A tombolatárgy milyen költség? Van-e adó- és járulékfizetés utána? A ki nem osztott tárgyakat hogyan kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...diszkó üzemeltetése - ennekmegfelelően a farsangi bál is - egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységnekminősül. A közhasznú sportegyesületnél cél szerinti tevékenységnek a közhasznútevékenységet lehet tekinteni a Tao-tv. 6. számú mellékletének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.
1
2
3