Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] Nem egyértelmű a kérdés, így a válasz inkább az, hogy nem járnak el helyesen. A válasz során esetenként pontosítanunk kell.A társaság a devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Ez a döntés azt kell hogy jelentse, nemcsak az export-import...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

A kimenő és bejövő számlák könyvelése év végén

Kérdés: Könyvvizsgálónk észrevételezte, hogy nem megfelelően könyveljük év végén a kimenő számlákat. Véleménye szerint azokat a számlákat, ahol a teljesítés már 2001-ben megtörtént, de a számlát csak 2002-ben állították ki, nem lehetett volna 2001. évre könyvelni, ott az árbevételt az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz: tévedett a könyvvizsgáló, az általa javasolt módszer ellentétes az Szt. előírásaival.Az Szt. 72. §-a szerint az árbevételt a szerződés szerinti teljesítés időszakában, a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az ellenőrzésről, az ellenőrzés megállapításairól általábanAz Art. szerint az adózó jogosult önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást helyesbíteni, az adóhatóság pedig ellenőrzi az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását. (Ez utóbbit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Alapítványok könyvelése

Kérdés: Az alapítványok számlatükrére, könyvelésére vonatkozóan mely törvényben találok előírást?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. hatálya kiterjed az alapítványokra is. Ebből következően az alapítványok könyvvezetése és beszámolókészítése során alapvetően a törvény előírásait kell figyelembe venni.Az alapítványok sajátos gazdálkodásából adódóan a törvény felhatalmazása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.

Aláírás-hiányos számla könyvelése

Kérdés: Mi a teendője a könyvelőnek, ha olyan egyszerűsített számlát kap, amelyről hiányzik az új Szt. 167. §-ának (3) bekezdése szerinti aláírás, de a feltüntetett ellenérték már készpénzben kiegyenlítésre került?
Részlet a válaszából: […] Mivel az egyszerűsített számla alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát is az aláírás igazolja, aláírás nélkül a számla nem szabályszerű, annak alapján adatokat a könyvviteli nyilvántartásokban nem szabad rögzíteni. (Aláírás nélkül a számla olyan, mintha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Folyamatos teljesítés számviteli elszámolása

Kérdés: Folyamatos teljesítésű számla áfa szempontjából abban a hónapban kerül bevallásra, ami a számlán a teljesítés időpontja, amely megegyezik a fizetési határidővel. Mint költséget, illetve bevételt melyik hónapra kell könyvelni, ha például decemberi bérleti díjról van szó?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése szabályozza azt, hogy a gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait mikor kell könyvelni. E szerint az egyéb – pénzeszközöket közvetlenül nem érintő – gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.

Víz-, gáz-, áramdíj közvetítése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a bérbeadónál a bérlő által fogyasztott víz, gáz, áram díját? Lehet-e ez esetben közvetített szolgáltatásról beszélni?
Részlet a válaszából: […] A válasz kapcsolódik az 56., 57. kérdésekre adott válaszokhoz. A bérbeadó és a bérlő közötti szerződéses viszony dönti el, hogy a bérbeadó a víz-, a gáz-, az áramdíjat a bérlőre átháríthatja-e vagy sem.Amennyiben külön szerződésben úgy állapodtak meg, hogy a bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.
1
…
13
14