4142 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: Külföldi tulajdonú kft. saját tőkéje az évek során keletkezett veszteség miatt a jegyzett tőke minimális mértéke alá esett két évet meghaladóan. A felhalmozódott szállítói tartozást az anyavállalat jóváíró levéllel átvállalta úgy, hogy a szállítói állomány egy részét a tagi hitellel szemben vezette ki, majd ennek összegét, mint lekötött tartalékot, beállította a saját tőke elemei közé. Az összeg ideutalása, majd a szállító felé történő továbbutalása jelentős többletköltséggel jár, az ügyvezető sem tartózkodik Magyarországon, így nincs aki ezt felelősséggel gondozza. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?

Kérdés: A 2002. IV. negyedévére vonatkozó agrárfinanszírozási költségcsökkentő támogatás és agrárfinanszírozási támogatás alapjául szolgáló kamatfizetések és biztosításidíj-befizetések a negyedév végéig teljesültek, de az igazolások, amelyek alapján a támogatások kérhetők, csak 2003 januárjában kerültek kiállításra. Kérdés, az APEH-hoz beadandó támogatásigénylő lapon mely bevallási időszakra vonatkozóan lehet igényelni, és melyik kormányrendelet alapján?

Kérdés: Társaságunk 2001. december 31-én a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon értékelte. Az árfolyam-különbözetek összevont egyenlege a számviteli politikában meghatározott jelentős értéket meghaladta, ezért azt passzív időbeli elhatárolásként elhatárolta. Kérdés, hogy az elhatárolt árfolyamnyereség a következő év végi értékelés összevont árfolyamveszteségére használható-e fel, vagy az év közben realizált árfolyamveszteségre is? És mi lesz akkor, ha a 2002. év mérleg-fordulónapi értékelésekor ismét összevontan árfolyamnyereség jelentkezik?

Kérdés: A vízgazdálkodási társulatok elkülönített vagyonáról a Vg-tv. 42. §-ának (3) bekezdése rendelkezik. Hogyan kell kiszámítani, és mikor a 8 százalékot? Számvitelileg van-e teendő?

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?

Kérdés: Kérdésünk a Számviteli Levelek 39. számában közzétett 778. válaszhoz kapcsolódik. Ott azt írják, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni az szja-val együtt. Egy másik szakkönyvben ezt az igénybe vett szolgáltatások közé sorolják. Melyik a helyes? A könyvvizsgáló cég szerint a természetbeni juttatások szja-ja, fogyasztási adója az egyéb bérjárulékok közé tartozik. A cégautóadót, amit a munkavállalókkal megtéríttettek, az egyéb ráfordításokra, a meg nem fizetett részt pedig az egyéb bérjárulékokra könyveltette át. Összhangban van-e ez az Szt. előírásaival?

Kérdés: Társaságunk visszavásárolt saját részvényeit a jegyzett tőke leszállításával bevonja. A részvények nyilvántartási ára magasabb, mint a névértékük, így a bevonás számviteli elszámolásakor veszteség keletkezik. Jelentős eredménytartalékkal rendelkezünk. Társaságunk közgyűlési határozata szerint a tőkebevonással a jegyzett tőke csökkentéséhez nem kapcsolódik az eredménytartalék arányos csökkentése. Vonatkozik-e a leírt esetre az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének f) pontja?

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: A társaság nagy értékű eszközök bérbeadásával foglalkozik. Az 5-6 évre kötött bérleti szerződések szerinti bérleti díj változó úgy, hogy a bérleti időszak elején a kis összegű, a bérleti időszak végén pedig a nagy összegű bérleti díjak esedékesek. A bérleti díjak számlázása ennek megfelelően történik a szerződésben rögzített időszakonként. A változó mértékű bérleti díjak miatt a számlázott és árbevételként elszámolt, valamint a bérleti szerződés szerint a teljes (5-6 éves) bérleti díj egy évre jutó arányos része közötti különbözetet el kell-e az év végén időbelileg határolni? Ha nem került sor az elhatárolásra, sérült-e az időbeli elhatárolás elve? Változott-e az előírás 2001. január 1-je után?