4269 talált állásfoglalás a számvitel kifejezésre

Kérdés: A gazdasági társaság – bár a számviteli törvény szerint könyvvizsgálatra nem kötelezett, de – saját elhatározásából 2025-re a beszámolóját könyvvizsgáltatta, arról a könyvvizsgáló (értelemszerűen) jelentést bocsátott ki. Amennyiben ez a gazdasági társaság 2026 folyamán az átalakulási törvény szerinti beolvadásos kiválásban vesz részt, akkor a végleges vagyonmérlegek, végleges vagyonleltárak (törvény szerint kötelező) könyvvizsgálatát végezheti az a könyvvizsgáló, aki a 2025. üzleti év beszámolóját (nem törvényi kötelezettség alapján) könyvvizsgálta?

Kérdés: A Számviteli Levelek 550. számában (2026. szeptember 10.) megjelent 10 380. kérdés kapcsán kérdezem, hogy ha a partnerem a számlát számítógéppel készíti el, de nem látja el digitális aláírással, hanem a nyomtatási funkciónál a pdf-be történő nyomtatást választja, lementi a számlát, és e-mailen elküldi nekem, az elektronikus számlának minősül-e? Azt már postán nem küldi el nekem. Könyvelhetem-e a levelezésemből így kinyomtatott számlát?

Kérdés: Egy társaság szanitertermékeket gyárt. Előfordul, hogy szükség van a termék bemutatására a későbbi rendelések elősegítésére. A bemutatási célra szánt terméket ingyen adja, mert ez a feltétele, hogy adott ügyletben legyen esély részt venni. Két fő példa:
1. Projektek, ahol a bemutatás a végső termékkiválasztáshoz szükséges. Pl.
– lakóparkprojektek, ahol a beruházó fenntart egy irodát a lakások eladására, és a leendő lakók a bemutatott termékek alapján döntik el, mi kerüljön a megvásárolt lakásba beépítésre,
– szállodai mintaszobák, ahol megépített szobák alapján születik jellemzően a döntés a végső specifikációról,
– tenderek, ahol a bemutatott termékek alapján történik a beszállító kiválasztása.
2. Forgalmazói bemutatótermek, ahová csak akkor lehet bekerülni, ha ingyen adja a kiállításra kerülő terméket.
Az ingyenes mintatermék-átadás egy jövőbeli projekt/együttműködés reményében, a későbbi értékesítés elősegítése érdekében történik. A termékek jellege miatt azonban a mintaként átadott termékek teljesen megegyeznek a funkcionáló normál termékekkel, beépítés után használatra alkalmasak. Jól gondoljuk, hogy ezek a termékek nem felelnek meg az áfatörvény szerinti áruminta áfamentességének, és így számlát kell kiállítani az ügyletről? Milyen értéken kell ezeket a termékeket számlázni? Hogyan kell jelölni a számlán azt, hogy a vevőnek nincs fizetési kötelezettsége (az áfát sem téríti meg)? Mi a helyes számviteli elszámolása ezen ingyenes mintatermék-átadásnak?

Kérdés: A cég 2018-ban kiválással jött létre. A vagyonmérlegben szerepeltek követelések és kötelezettségek, amelyeket átvitt az új cégbe. A könyvelő a 2024. évet könyvelte, de a 2025. évet már nem vállalta. 2024-ig a cég semmilyen egyeztetést, levezetést nem végzett ezen tételek rendezésére, így kivezetésre sem kerültek, a mérlegben is szerepelnek. A cég 2026 októberében kezdte meg a levezetést, egyeztetést a tételek rendezésére. Kinek kell könyvelni a vitatott tételeket, milyen bizonylat alapján, melyik évben? (A 2025. év még nincs lezárva.)

Kérdés: A taoalany gazdasági társaság követelést enged el a kivaadóalany gazdasági társasággal szemben. A követelés nem minősül behajthatatlannak sem a számviteli, sem a Tao-tv. alapján. A társaságok között nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony. Van-e és milyen adóalap-módosítási kötelezettsége a társaságoknak? Ha van, pontosan melyiknek? Illetékkötelezettség felmerülhet? Felmerül-e a bejelentési kötelezettség? Amennyiben a vevőkövetelés elengedése történik, szükséges-e számlahelyesbítés?

Kérdés: A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás év végi elszámolásával kapcsolatban kérem szakmai álláspontjukat az alábbi két esetben:
1. Bejövő számla: könyvelési díj.
A vállalkozás a könyvelőjétől az alábbi számlát fogadta be: a számla kelte: 2027. január 2., áfa szerinti teljesítési időpont: 2027. január 20., fizetési határidő: 2027. január 20., a szolgáltatás: 2026. december havi könyvelési díj.
2. Kimenő számla: havi szolgáltatási díj.
A vállalkozás saját ügyfelének 2026 decemberében nyújtott, havi elszámolású szolgáltatásáról kiállított számla: a számla kelte: 2027. január 2., áfa szerinti teljesítési időpont: 2027. január 20., fizetési határidő: 2027. január 20., szolgáltatás: 2026. december havi szolgáltatási díj.
A vállalkozás mindkét példában 2026-ban és 2027-ben a mikrogazdálkodói szabályokat alkalmazza. A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban kérem tájékoztatásukat az alábbiakban:
A januári számlakibocsátás miatt a bejövő számla költségét és a kimenő számla árbevételét 2027-ben kell elszámolni, annak ellenére, hogy mindkét szolgáltatás teljes egészében 2026 decemberére vonatkozik? Vagy a decemberi szolgáltatási tartalom alapján a bejövő számlát 2026. december 31-én nyitott szállítói kötelezettségként, a kimenő számlát nyitott vevőkövetelésként kell kimutatni; 2026. évi költség, illetve árbevétel elszámolásával, miközben az áfa 2027. januári?

Kérdés: A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programnál hogyan kell könyvelni a költségszámlát és a támogatást? A vállalkozás bruttó 1.500.000 forintért nyert el pályázatot, ami keretében az alábbi adatok szerepelnek a szerződés mellékletében, de összeg szerint nincsenek részletezve: Domainnév foglalása 2 évre, reszponzív weblap elkészítése (új weboldal domainnévvel), webtárhely 24 hónapra, e-mail-fiókok, webmail-hozzáférés, segédanyagok az e-mail-fiók beállításához, tartalomkezelő rendszer, alap-kibervédelem, logótervezés, közösségimédia-profil létrehozása, emelt szintű kibervédelem stb. A számla a támogatásból kerül engedményezésre, tehát nem kell fizetni, mert a támogatás egyből a webkészítő céghez érkezik meg.

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelés témájában szeretném a segítségüket kérni. Adott egy kezelt vagyon, ahol a vagyonrendelő által átruházott vagyonelemek között számlapénz is szerepel a Bizalmi Vagyonkezelői Szerződésben. Ez a pénzösszeg nem kerül azonnal befizetésre a vagyonrendelő által. A kérdésem az, hogy a vagyonrendelés napja és a befizetés közötti időszakban hogyan kell helyesen kezelni a kezelt vagyon könyveiben ezt a berendelt, de be nem fizetett összeget? Különös tekintettel arra az esetre, amikor a beszámoló fordulónapján még nincs meg a (teljes) befizetés, tehát a szerződés és a vagyonrendelés pl. decemberben történik, de a tényleges befizetés csak a következő év júniusban.

Kérdés: Cégünk nem lakás céljára szolgáló ingatlant bérel. Az ingatlan rendeltetését megváltoztatva, az alapfelújítást saját magunk elvégeztük. A felújításhoz kapcsolódó költségeinket saját rezsis beruházás címén aktiváljuk, és az ingatlan soron kimutatjuk. Mivel a bérleti szerződés határozatlan időre szól, 6%-os leírási kulcsot alkalmazunk. A felújított ingatlanban 3 szabadulószobát tervezünk kialakítani. A kérdésem az, hogy a szabadulószobák kialakításához és üzemeltetéséhez beszerzett, széles spektrumot magában foglaló anyagok (a speciális festéken, elektronikus érzékelőkön, használt számítógépeken, videókamerákon, bútorokon, zárakon, lámpákon és mindenféle kelléken át) elszámolását hogyan kell helyesen könyvelni? A beszerzési tételek jellemzően kis összegűek, nem érik el a 200.000 Ft-os darabárat. Kérem segítségüket egy olyan szempontrendszer kialakításában, ami segít eldönteni, hogy tárgyi eszközként való aktiválásként, saját rezsis beruházásként vagy közvetlen költségként könyveljük. Egy kialakított szoba várható „élettartama” 5-7 év, azután újat építünk. Megoldás lehet-e az, hogy a szabadulószoba összes költségét beruházásként nyilvántartjuk, majd az egyéb berendezések, felszerelések soron 14,5%-os leírási kulccsal aktiváljuk?

Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közfeladat-ellátási szerződés keretében a tulajdonostól ún. átengedett önkormányzati feladatot (pl. zöldfelületek kezelése, településtisztaság, útkarbantartás, közterületek díszítése, csapadékvíz elvezetésének karbantartása stb.) lát el. Ezen feladatok végzésére az önkormányzat – mint átengedett feladat után – pénzeszközt ad át a társaságnak. Az önkormányzat az átadott pénzt konkrét tevékenységhez nyújtja, tényleges megrendelés nélkül. Ezt a pénzeszközátadást a társaságnak árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelnie, és szükséges-e az elvégzett feladatokról számlát kibocsátani az önkormányzat részére? A tevékenység ellátása és elvégzése érdekében külső vállalkozást (erőforrást) vesz igénybe, a beérkező számlák áfája levonásba helyezhető? Adóköteles ellenértéknek minősül-e a meghatározott feladatokért átadott pénzeszköz, ha igen, kell-e számlázni?