4142 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: Cégünk egy lengyel munkája kapcsán lengyel alvállalkozót alkalmazott ("A" cég), amely a kivitelezéshez további alvállalkozót ("B" cég) bízott meg. Az "A" cég nehéz gazdasági helyzetbe került, így nem tudta kifizetni az alvállalkozóját. A lengyel megrendelőnk a lengyel törvényekre hivatkozva egy terhelési értesítőt küldött nekünk a "B" cég számára fizetendő összegről, amit mi ki is fizettünk. Számvitelileg hogyan kell helyesen könyvelnünk a "B" cég számára kifizetett díjat, illetve milyen adóvonzatai vannak ennek a tételnek? Társasági adó, áfa, illetve bármilyen egyéb adó kapcsolódik hozzá?

Kérdés: A gazdasági társaság fuvarok szervezésével foglalkozik. Az általa megbízott fuvarozó kárt okozott a szállított termékekben, amelyek a megbízó tulajdonát képezték. A szállítást végző cég biztosítója a kár összegét megfizette a fuvar szervezésével foglalkozó cég részére. A károsult a megbízó, nem pedig a fuvarszervező cég. A kártérítés összege nem számlázandó tétel, így az elszámolás, illetve a jegyzőkönyv megfelelő bizonylat arra, hogy a károsult részére a kártérítés összegét a fuvarszervező cég átutalja? A fuvarszervezést végző cég a kapott kártérítést egyéb bevételként, illetve tovább utaláskor egyéb ráfordításként számolja el?

Kérdés: Szja-tv. hatálya alá tartozó áfakörös egyéni vállalkozó a Számviteli tv. 16. § (5) bekezdésében szabályozott költség-haszon elvet alkalmazhatja-e leltár készítésénél? (Állítása szerint a leltárban szereplő egyes kereskedelmi árukhoz azok beszerzési számláinak a hozzárendelése olyan munka- és időigényes, ami kivitelezhetetlen és pontos eredményt nem eredményez.) Ha igen, milyen jogszabályi rendelkezés alapján?

Kérdés: Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül. A fentiek alapján (és úgy általában) mi minősül költségnemnek? Az 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57. számlacsoportban elszámolt költségek biztosan annak minősülnek, de az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások között szereplő elábé (814-gyel kezdődő főkönyvi számlák) és közvetített szolgáltatások (815-tel kezdődő főkönyvi számlák) is költségnemnek minősülnek? És az 58. és 59. számlacsoportok?

Kérdés: Több vállalkozó együttes, közös felelősséggel és kockázatviseléssel vállal el egy bonyolult, összetett beruházási munkát, amelynek az eredményén előre megállapított arányban osztoznak. A közös tevékenység eredménye átadás/átvételének elszámolása alkalmazható-e a számviteli törvénynek a közös üzemeltetés közös költségeinek a résztvevőkre való átterhelésére, illetve a közös üzemeltetésből származó nyereség átadására/átvételére vonatkozó előírásai?

Kérdés: EU-tagországba térítés nélkül szállítunk árut egy kapcsolt vállalkozásnak, amiről nulla értékű számlát állítunk ki, pusztán azért, hogy a rendszerünkben lezárjuk az ügyletet.

Kérdés: Az erdőgazdálkodó, mint a terület vagyonkezelője, és a vadgazdálkodó, mint a terület haszonbérlője megállapodnak abban, hogy a vadkár ellen az erdősítést védő, azaz nem vadászati célú vadvédelmi kerítések megépítése, karbantartása, bontása az erdőgazdálkodó feladata. A kerítések fenntartásához a vadgazdálkodó éves hozzájárulási díjat fizet az erdőgazdálkodónak, az új kerítések létesítési költségének 50%-át pedig átvállalja. Az új kerítések létesítését a felek úgy számolják el, hogy a beruházás költségének 50%-át az erdőgazdálkodó átszámlázza a vadgazdálkodónak, majd 50-50%-os értéken a kerítést külön-külön eszközként nyilvántartásba veszik. Helyes ez az elszámolás? Szerepelhet-e egy kerítés egyszerre két társaság nyilvántartásában? Ha nem, akkor hogyan kellene szabályosan eljárni?

Kérdés: Az építőipari társaság az év végén folyamatban lévő munkák számviteli elszámolására a projektelszámolás szabályait alkalmazza. Tárgyévben az egyik projekt megrendelője egyoldalúan felmondta a szerződést, és keresetet nyújtott be a bíróságon jelentős követelésre vonatkozó igényről, illetve a teljes szerződéses összegre vonatkozó teljesítési biztosítékot – bankgaranciát – lehívta. A megrendelővel kötött szerződés alapján havonta történik elszámolás és számlázás az elvégzett munkáról. A megrendelő a társaság tárgyév januári és februári teljesítését már nem is igazolta. Év végén a teljesítési fok 78% volt, a ténylegesen felmerült költségek és a szerződés teljes becsült költségének aránya alapján meghatározva. A társaság nem ismeri el a szerződés felmondásának a jogalapját, illetve a megrendelő követeléseit is vitatja. A társaság jogi képviselője szerint a megrendelő követelése nem megalapozott, folyamatban van egy viszontkereset kidolgozása is a társaság követeléseiről (elvégzett, de nem igazolt teljesítés, nem megalapozott bankgarancia-lehívás, egyéb felmerült költségek és kár). Ebben az esetben – a megrendelő egyoldalú szerződésfelmondása – a projektelszámolás szabályai alkalmazhatók-e? Ha igen, akkor a felmerült költségek alapján számított teljesítési foknak megfelelő, nyereséggel növelt árbevétel határolandó el, vagy nyereség nélkül, csak a költségeknek megfelelő árbevétel? Ha a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatók, mert a megrendelő felmondta a szerződést, akkor a teljesített, de meg nem térült szolgáltatás költségeit befejezetlen szolgáltatásként készletre kell venni a per lezártáig?

Kérdés: Autóbontó kft. számviteli elszámolásában milyen változások vannak 2023. július 1-től? Mennyiben érintik a nyár eleji törvénymódosítások a beszámoló készítésének szabályait, időpontját egy autóbontó kft.-nél?

Kérdés: Bérbe adott személygépkocsinkra közigazgatási bírságot szabtak ki. A bírságot megtéríttetjük a bérlő társasággal. Milyen bevételi számlán kell nyilvántartanunk számviteli szempontból az így kapott bírságot, amelyet cégünknek a bérlő társaság megtérít? Helyes-e az egyéb bevételeket, azon belül is a kapott bírságokat, késedelmi kamatokat, kártérítéseket főkönyvi számlán nyilvántartani?