4066 cikk rendezése:
71. cikk / 4066 Vásárolt földterületen telkek kialakítása
Kérdés: A vállalkozás földterületet vásárol, amelyen több építési telket alakít ki, amelyek egy részét értékesíti, másik részén pedig lakásokat, társasházat (lakóparkot) épít, amelyeket később értékesít. A telkek felosztása megtörtént. 35 db helyrajzi számon nyilvántartott telek jött létre, magánút, társasházi telek, lakóház besorolással. A telkek nem közművesítettek. A kérdező a már elvégzett munkákat 11 címszó alatt sorolta fel (amelyeket az ismétlés elkerülése érdekében a válasznál ismertetünk).
Kérdései: Melyek azok a tételek, amelyek a telek értékébe beszámítanak, és melyek azok, amelyek az épület, építmény értékét növelik? Jól gondoljuk, hogy a telek, illetve épület, út, vezetékek, kerítés nyilvántartása a készletek között kell, hogy megjelenjen? Hogyan történik egy db telek értékének a megállapítása? Szükséges-e a könyvelésben minden telket külön-külön nyilvántartani értéken, vagy egy elkülönített nyilvántartás vezetése elegendő, hogy egy db telek értéke megállapítható legyen (értékesítés esetén szükséges)?
Kérdései: Melyek azok a tételek, amelyek a telek értékébe beszámítanak, és melyek azok, amelyek az épület, építmény értékét növelik? Jól gondoljuk, hogy a telek, illetve épület, út, vezetékek, kerítés nyilvántartása a készletek között kell, hogy megjelenjen? Hogyan történik egy db telek értékének a megállapítása? Szükséges-e a könyvelésben minden telket külön-külön nyilvántartani értéken, vagy egy elkülönített nyilvántartás vezetése elegendő, hogy egy db telek értéke megállapítható legyen (értékesítés esetén szükséges)?
72. cikk / 4066 Kamat- és kezelésiköltség-támogatás lízingnél
Kérdés: Egy kft. Széchenyi Lízing Go konstrukció keretén belül zárt végű lízingszerződést kötött tehergépjármű beszerzésére. A lízinget finanszírozó cég által felszámított kamatra és kezelési költségre az 1368/21. (VI. 10.) Korm. határozat alapján a kft.-t állami kamat- és kezelésiköltség-támogatás illeti meg. A kft.-ben kamatra (T871), illetve kezelési költségre (T532) a lízingcég által a havi értesítőkön szereplő teljes kamat-, ill. kezelési költséget könyveljük a lízinggel mint kötelezettséggel szemben (K449), az állami támogatásokat pedig kötelezettségcsökkentő tételként egyéb bevételre (T449 – K967). (Ezek „Előlegezett kamat-, illetve kezelésiköltség-támogatás”-ként kerülnek feltüntetésre a havi értesítő mellékletében.) A lízingbe adó pénzügyi társaság felé a törlesztendő tőkével együtt a csökkentett kamat- és kezelési költség kerül megfizetésre, miközben a fizetési értesítőjükön mindig a teljes összeg szerepel, a fentiekben részletezett támogatásokat pedig csatolt mellékletekben vezetik le, és ott tüntetik föl az aktuálisan fizetendő összeget is. Helyes-e így a könyvelésünk? Vagy eleve a ténylegesen, tehát a támogatásokkal csökkentett fizetendő kamatot, ill. kezelési költséget kell T871-re és T532-re könyvelni? (A havi mellékletekben fizetendő nettó kamatot és kezelési költséget is külön oszlopban szerepeltetik.)
A másik kérdésem, hogy a beszerzett teherautóra mint műszaki eszközre igénybe vehetjük-e a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt? A társaság villanyszereléssel foglalkozik, kereskedelmi, vendéglátóipari stb. létesítmények teljes körű villamos hálózatát építik meg, ehhez használják a teherautóikat a villanyszerelési anyagok szállítására (3,5 tonna alatti tehergépkocsikat szereznek be általában, és ahogy növekedett a rendelésállomány, a munkamennyiség, úgy növelték a beszerzendő járművek számát).
A harmadik kérdésem, hogy a Tao-tv. 22/A. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése szerinti társaságiadó-kedvezményt a teljes kamatra (vagyis amit a T871-re könyvelünk), vagy csak a támogatással csökkentett kamatösszegre (T871-ből a K967-re könyvelt összeget levonva) vehetjük igénybe?
A másik kérdésem, hogy a beszerzett teherautóra mint műszaki eszközre igénybe vehetjük-e a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt? A társaság villanyszereléssel foglalkozik, kereskedelmi, vendéglátóipari stb. létesítmények teljes körű villamos hálózatát építik meg, ehhez használják a teherautóikat a villanyszerelési anyagok szállítására (3,5 tonna alatti tehergépkocsikat szereznek be általában, és ahogy növekedett a rendelésállomány, a munkamennyiség, úgy növelték a beszerzendő járművek számát).
A harmadik kérdésem, hogy a Tao-tv. 22/A. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése szerinti társaságiadó-kedvezményt a teljes kamatra (vagyis amit a T871-re könyvelünk), vagy csak a támogatással csökkentett kamatösszegre (T871-ből a K967-re könyvelt összeget levonva) vehetjük igénybe?
73. cikk / 4066 Halasztott adókövetelés, halasztott adókötelezettség az egyszerűsített éves beszámolóban
Kérdés: Az alábbi kérdésre kérem szakmai véleményüket. A számviteli törvény 96. § (2)–(3) bekezdések szerint: „Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet »A«, illetve »B« változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza. Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. vagy a 3. számú melléklet közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.” A hivatkozott mellékletekben viszont a halasztott adókövetelés római számmal jelölt (halasztott adókövetelés: A.IV.), míg a halasztott adókötelezettség (halasztott adókötelezettség: F.II.10 X) és adókülönbözet arab számmal (halasztott adókülönbözet: X.1. X). Az egyszerűsített éves beszámolóban a fentiek alapján szükséges feltüntetni a halasztott adóra vonatkozó sorokat, vagy sem?
74. cikk / 4066 Működési támogatás jogcím nélkül
Kérdés: Kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság (kft.) működési támogatást kap jogcím nélkül, általános működésre, amit adott tevékenységre kapcsolatosan tudja felhasználni, tehát a támogató nem köti ki, hogy az általa adott támogatást mire lehet felhasználni konkrétan, csak azt, hogy milyen tevékenységhez kapcsolódóan felmerült tételekre. A számviteli törvény az így kapott összegeket véglegesen kapott pénzeszköznek minősíti, amelyet az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének m) pontja alapján a pénzügyi rendezéskor (befolyáskor) kell egyéb bevételként elszámolni. Ezt a bevételt azonban nem lehet időbelileg elhatárolni, mivel az szabad felhasználású, azaz nem konkrét eszközbeszerzésre vagy költségráfordításra kapta a kft. Jól gondoljuk, hogy ha az adott kft. kapott 100 egység működési támogatást, amelyből 70-et felmerült költségekre használ fel, és 30-ból tárgyi eszközöket szerez be, akkor nem kell a 30 egységet halasztott bevételként passzív időbeli elhatárolással elhatárolni, és a támogatási intenzitással arányos értékcsökkenési leírásnak megfelelő összegnek megfelelően visszavezetni a későbbi üzleti évben az egyéb bevételek közé? Azt csak és kizárólag akkor kellene, ha az adott támogatási szerződésben szerepelne, hogy mekkora részt kapott a kft. felhalmozási célra, és akkor már a támogatás nem jogcím nélküli támogatás lenne?
75. cikk / 4066 Kínából beszerzett árunak két számlája van
Kérdés: Kínából szereztünk be árut, amely vámolással beérkezett az országba. A vámhatározat mögött van egy számla, ami alapján vámolták. A partnerünk a termékekről a német adószámmal is küldött egy számlát, s az a kérése, hogy azt könyveljük, illetve fizessük meg. Ilyen esetben melyik számlát kell könyvelnünk, hiszen a beszerzés az import, és a partnerünk azt kéri, hogy neki az uniós számlát fizessük ki?
76. cikk / 4066 Meghatározott időtartamra adott támogatás továbbadása
Kérdés: Ha egy kft. támogatást ad egy tevékenység (projekt) elvégzésére egy nonprofit kft.-nek, a támogatás időtartama 3 év, és minden egyes évben elszámolási kötelezettsége van a nonprofit kft.-nek a támogatást adó kft. felé, a projekt során nem kerül külön meghatározásra, hogy abból pontosan mire és mennyit lehet felhasználni (tehát felhalmozási cél, dologi, személyi jellegű stb. elkülönítés nincs), csak annyi, hogy egy adott projekt megvalósítására kell felhasználnia. A nonprofit kft. az egyes évek elszámolása tekintetében számol el felhalmozási személyi jellegű és dologi költségekkel is. Ezen adott támogatást a támogatást nyújtó kft.-nél hogyan kell elszámolni az egyes üzleti évek alatt? Változik-e a könyvelés a kft.-nél, ha a kft. ezen támogatási összeget szintén támogatásként kapta, amellyel el kell számolnia, amely támogatási szerződés esetében az ő feladata a támogatás adott projektre történő továbbadása a céltársaság felé, ami ezen támogatott célt meg tudja valósítani, de felelősséggel tartozik, illetve a végső támogató a kft.-től várja a támogatás elszámolását (amit végül a nonprofit kft. használt fel, de a támogató ezen nonprofit kft. általi felhasználást engedélyezte, és a végső támogató arra kíváncsi az elszámolások tekintetében, hogy a végső cél megvalósítása érdekében használta-e fel a céltársaság a támogatást).
77. cikk / 4066 Hibásan beküldött beszámoló cseréje
Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető egyesület 2023. évi beszámolóját és közhasznúsági jelentését határidőre beküldtük, de kiderült, hogy egyes adatok hibásan szerepelnek benne. A kiegészítő mellékletet sem töltötték ki, és ezáltal nem számoltak el benne a támogatásokkal. Beadható-e egy második beszámoló és közhasznúsági jelentés a 2023. évre ismételten, már a helyes adatokkal és a kiegészítő melléklettel, benne a támogatások elszámolásának bemutatásával?
78. cikk / 4066 Gyorshajtási bírság áthárítása
Kérdés: Cégünk rendszeresen kap gyorshajtás miatti közigazgatásibírság-kiszabásokat. Rendszám alapján egyértelműen beazonosítható, hogy melyik dolgozó vezette az autót. Helyes-e az a gyakorlat, hogy ilyenkor a dolgozó fizeti be a bírságot, és így a cég könyveiben nem jelentetjük meg a bírság összegét? A rendőrség felé ez esetben sem történik jelzés az elkövető személyéről. Kell-e ilyenkor a bírságot a cég könyveiben szerepeltetni? (Korábbi eljárás az volt, hogy a rendőrség felé jelentettük az elkövető személyét, így a cég terhére kiszabott bírságot törölték.)
79. cikk / 4066 Beszámoló közzétételét meghatározó forintérték
Kérdés: Adott egy társaság, az éves beszámoló mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a százmilliárd forintot. A társaság továbbra is E Ft-ban kívánja közzétenni a beszámolóját, a tulajdonosok kérelmének megfelelően. Milyen következményei lehetnek annak, ha így nem felel meg a társaság az Szt. 20. §-a (2) bekezdésének? Van-e esetleg módja annak, hogy továbbra is E Ft-ban tehesse közzé a beszámolóját?
80. cikk / 4066 Pénzforgalmi áfa értékhatárának átlépése
Kérdés: Van egy betéti társaság, amely pénzforgalmi áfát választott. A pénzforgalmi értékhatárt átlépte 2023. október 15-én, amit én sajnos 2024 márciusában vettem észre. Minden számláját kivettem 2023. október 16-tól a pénzforgalmi áfából – több száz számláról van szó –, de valahogy mégis bent ragadt pár költség- és bevételszámla, ami 423 ezer forint áfafizetési kötelezettséget eredményezett. Ezek a számlák azért most kerültek előtérbe, mert 2025 januárban lettek kiegyenlítve kompenzálással. Nem tudom, mi a teendő ebben az esetben. Úgy gondolom, hogy be kell adni 2023 decemberre egy önrevíziót. A társasági adót nem befolyásolja, viszont a beszámolóban a mérleg sorai változnak. Közben a társaság átalakult kft.-vé 2025. február 15-ével. Mi ilyenkor a teendő?
