113 cikk rendezése:
81. cikk / 113 Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal
Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
82. cikk / 113 Ekho alkalmazása
Kérdés: Ki a szerződő fél (magánszemély vagy cég)? Milyen szerződést kötök vele? Van-e erre egy forma? Közterhek teljesítése?
83. cikk / 113 Tételes eho fizetése
Kérdés: Egy bt. beltagja külföldi (EU-s) állampolgár, folyamatosan külföldön tartózkodik, aki szerződés alapján a személyes közreműködéssel (szerződések kötése, üzletvezetés), pénzügyekkel kapcsolatos teendőket cégünkre bízta. A tulajdonosnak semmilyen jövedelme, osztaléka nem származott a cégből az év során. Kell-e tételes eho-t fizetnie maga után?
84. cikk / 113 Honorárium nyugdíjjáruléka (ekho)
Kérdés: Az ekho rendszerében számfejtünk szerzői honoráriumot, amelynek 70 százaléka személyes közreműködés, míg 30 százaléka a szerzői jogból adódó kifizetés. Kérdésünk, hogy a 30 százalék után is kell-e a 15 százalék ekho-ból 4 százalék nyugdíjjárulékot levonni?
85. cikk / 113 Közösségen belüli közlekedésieszköz-beszerzés
Kérdés: Magyarországi székhellyel rendelkező betéti társaság EU-tagállamból akar tehergépjárművet vásárolni magyarországi értékesítésre. Milyen kötelezettségek merülnek fel, kell-e a bt. beltagjának a tevékenységben személyesen eljárni? Mi a teendő akkor, ha a bt. az EU-tagállamból megvásárolt tehergépjárművet nem belföldön, hanem más tagállamban, vagy esetleg Unión kívül kívánja értékesíteni?
86. cikk / 113 Tagi jogviszonnyal összefüggő kötelezettségek
Kérdés: Egy kft. 3 fő tagból áll: egy fő nyugdíjas ügyvezető és két nagykorú gyermeke, akik korábban befektetési céllal szálltak be a kft.-be 20-20 százalék jegyzett tőkerészesedéssel. Minden tevékenységet a nyugdíjas ügyvezető végez, az egyik 20 százalékkal részesedő tag azonban korábbi munkahelye megszűnése miatt munkanélkülivé vált. A két szóban forgó tag egyébként tagsági jogviszonya alapján munkabért nem kapott, mivel nem is végzett tevékenységet, és állandó, 36 órát meghaladó foglalkoztatással rendelkezett jelen kft.-n kívül. A most megszűnt munkaviszonyú tag esetében – úgy gondoljuk – nincs foglalkoztatási kényszer, tehát pl. a munka nélküli tagot nem vagyunk kötelesek legalább a minimálbér alapján foglalkoztatni és járulékolni. Végezetül, ha a nyugdíjas ügyvezető 2006-ban nem kíván jövedelmet önmagára elszámolni, mivel a képződő osztalékra számol, megteheti-e ezt, s ha igen, milyen terheket kell figyelembe vennie (eho, járulék stb.)?
87. cikk / 113 Tulajdonosok, ügyvezetők ki nem vett jövedelme
Kérdés: Egy kft. tevékenységi körébe tartozó bevételszerző tevékenységet folytat, amiről számlát bocsát ki. A cégnek nincs alkalmazottja, a tulajdonosok (4 fő) és az ügyvezető végzik el a munkát megfelelő szakirányú végzettséggel. A tulajdonosoknak és az ügyvezetőnek is van heti 36 órát meghaladó főállása, ahol mindent megfizetnek utánuk. Helyesen járnak-e el, hogy nem vesznek ki jövedelmet az elvégzett munka után? Kötelezhetőek-e arra, hogy a tevékenységet munkaviszonyban vagy megbízás alapján lássák el?
88. cikk / 113 Jövedelemkivét az evás társaságból
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evástársaság az evás időszak eredményéből jövedelmet vesz ki. Mi a könyvelés menete? Hol szerepel a kivét?
89. cikk / 113 Szakképzési hozzájárulás betéti társaságnál
Kérdés: A bt.-beltagok után (akik nem munkaviszony alapján, hanem társas vállalkozóként biztosítottak) kell-e 2004. január 1-jétől szakképzési hozzájárulást fizetni? Ha igen, akkor ez 2002-2003-ban is így volt?
90. cikk / 113 Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozónál
Kérdés: Tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a kezdés évében a minimálbér összege után köteles járulékot fizetni. Van-e akadálya annak, hogy a költségként elszámolható vállalkozói kivét a minimálbérnél magasabb összegben történjen, természetesen az szja megfizetésével?
