Ekho alkalmazása

Kérdés: Ki a szerződő fél (magánszemély vagy cég)? Milyen szerződést kötök vele? Van-e erre egy forma? Közterhek teljesítése?
Részlet a válaszából: […] Az ekho szerinti közteherviselést a magánszemély akkorválaszthatja, ha rendelkezik olyan jövedelemmel is, amelyik az általánosszabályok szerint adózik. Az általános szabály szerinti adózás azt jelenti,hogy az így megszerzett jövedelme után a magánszemély és a vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Tételes eho fizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja külföldi (EU-s) állampolgár, folyamatosan külföldön tartózkodik, aki szerződés alapján a személyes közreműködéssel (szerződések kötése, üzletvezetés), pénzügyekkel kapcsolatos teendőket cégünkre bízta. A tulajdonosnak semmilyen jövedelme, osztaléka nem származott a cégből az év során. Kell-e tételes eho-t fizetnie maga után?
Részlet a válaszából: […] Tagi jogviszony (ide nem értve a szövetkezeti tagijogviszonyt) esetén akkor kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni, ha atag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik. A kérdésben leírtakbólarra lehet következtetni, hogy ez a bt. beltagja esetében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Honorárium nyugdíjjáruléka (ekho)

Kérdés: Az ekho rendszerében számfejtünk szerzői honoráriumot, amelynek 70 százaléka személyes közreműködés, míg 30 százaléka a szerzői jogból adódó kifizetés. Kérdésünk, hogy a 30 százalék után is kell-e a 15 százalék ekho-ból 4 százalék nyugdíjjárulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] Az, hogy a szerzői jogokért fizetett összeg után nem kelltársadalombiztosítási járulékot fizetni, a Tbj-tv. 21. § d) pontja szerintikülön rendelkezésen alapul. Az Ekho-tv. azonban nem a Tbj-tv.-re hivatkozva,hanem önállóan, a 3. § (2) bekezdésében határozza meg azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Közösségen belüli közlekedésieszköz-beszerzés

Kérdés: Magyarországi székhellyel rendelkező betéti társaság EU-tagállamból akar tehergépjárművet vásárolni magyarországi értékesítésre. Milyen kötelezettségek merülnek fel, kell-e a bt. beltagjának a tevékenységben személyesen eljárni? Mi a teendő akkor, ha a bt. az EU-tagállamból megvásárolt tehergépjárművet nem belföldön, hanem más tagállamban, vagy esetleg Unión kívül kívánja értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. az új közlekedési eszköz uniós beszerzésére-értékesítésérespeciális szabályokat tartalmaz. E szerint az új közlekedési eszköznek az Unióegyik tagállamából a másik tagállamba történő olyan értékesítése esetén, amelyértékesítés eredményeként az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Tagi jogviszonnyal összefüggő kötelezettségek

Kérdés: Egy kft. 3 fő tagból áll: egy fő nyugdíjas ügyvezető és két nagykorú gyermeke, akik korábban befektetési céllal szálltak be a kft.-be 20-20 százalék jegyzett tőkerészesedéssel. Minden tevékenységet a nyugdíjas ügyvezető végez, az egyik 20 százalékkal részesedő tag azonban korábbi munkahelye megszűnése miatt munkanélkülivé vált. A két szóban forgó tag egyébként tagsági jogviszonya alapján munkabért nem kapott, mivel nem is végzett tevékenységet, és állandó, 36 órát meghaladó foglalkoztatással rendelkezett jelen kft.-n kívül. A most megszűnt munkaviszonyú tag esetében – úgy gondoljuk – nincs foglalkoztatási kényszer, tehát pl. a munka nélküli tagot nem vagyunk kötelesek legalább a minimálbér alapján foglalkoztatni és járulékolni. Végezetül, ha a nyugdíjas ügyvezető 2006-ban nem kíván jövedelmet önmagára elszámolni, mivel a képződő osztalékra számol, megteheti-e ezt, s ha igen, milyen terheket kell figyelembe vennie (eho, járulék stb.)?
Részlet a válaszából: […] Ha a társaságban személyesen közre nem működő, 20százalékkal részesedő tag korábbi munkahelye megszűnése miatt munkanélkülivéválik, akkor emiatt nem változik a társaságban a munkavégzési kötelezettsége(amelyet egyébként a társasági szerződés határoz meg). Tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Tulajdonosok, ügyvezetők ki nem vett jövedelme

Kérdés: Egy kft. tevékenységi körébe tartozó bevételszerző tevékenységet folytat, amiről számlát bocsát ki. A cégnek nincs alkalmazottja, a tulajdonosok (4 fő) és az ügyvezető végzik el a munkát megfelelő szakirányú végzettséggel. A tulajdonosoknak és az ügyvezetőnek is van heti 36 órát meghaladó főállása, ahol mindent megfizetnek utánuk. Helyesen járnak-e el, hogy nem vesznek ki jövedelmet az elvégzett munka után? Kötelezhetőek-e arra, hogy a tevékenységet munkaviszonyban vagy megbízás alapján lássák el?
Részlet a válaszából: […] Alapvetően a társasági szerződésben foglaltak az irányadóak,hogy a tag mellékszolgáltatásra kötelezett vagy sem, és ha igen, akkor milyendíjazás illeti meg. A Gt.-ben nincs olyan szabály, hogy kötelező lenne atevékenységet munkaviszonyban vagy megbízás alapján ellátni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Jövedelemkivét az evás társaságból

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evástársaság az evás időszak eredményéből jövedelmet vesz ki. Mi a könyvelés menete? Hol szerepel a kivét?
Részlet a válaszából: […] A válaszadásnál előre kell bocsátani, hogy az Szt. hatályaalá tartozó, kettős könyvvitelt vezető evás társaságra is vonatkoznak azSzt.-ben és a Gt.-ben meghatározott osztalék-, illetve osztalékelőleg-fizetésielőírások és az egyéb számviteli elszámolási szabályok. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Szakképzési hozzájárulás betéti társaságnál

Kérdés: A bt.-beltagok után (akik nem munkaviszony alapján, hanem társas vállalkozóként biztosítottak) kell-e 2004. január 1-jétől szakképzési hozzájárulást fizetni? Ha igen, akkor ez 2002-2003-ban is így volt?
Részlet a válaszából: […] A 2004. január 1-jétől hatályos, a szakképzésihozzájárulásról és a képzés fejlesztéséről szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (Szhj-tv.)2. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján szakképzési hozzájárulás fizetésérekötelezett – többek között – a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a kezdés évében a minimálbér összege után köteles járulékot fizetni. Van-e akadálya annak, hogy a költségként elszámolható vállalkozói kivét a minimálbérnél magasabb összegben történjen, természetesen az szja megfizetésével?
Részlet a válaszából: […] Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során aszemélyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, valamint(az akár csak részben) a magánszemély személyes vagy családi szükségleténekkielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Minimálbér utáni járulék könyvelése (eva)

Kérdés: Eva-tv. hatálya alá tartozó, tagsági viszonyban lévő tag nem vesz ki jövedelmet a kft.-ből, csak a minimálbér után fizeti meg a járulékokat. Hogyan kell a tagi jövedelemből levont járulékokat könyvelni?
Részlet a válaszából: […]

Egyszerű a válasz: legalább a tagot terhelő járuléknak megfelelő összegű tagi jövedelmet (a tag személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget) kell bérköltségként elszámolni, és abból kell a minimálbér utáni járulékot levonni.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.
1
8
9
10
12