Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

84 találat a megadott személygépkocsi tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Új beszerzett személygépkocsi kivás kft.-nél

Kérdés: Kivás kft. esetében új beruházásnak minősül a nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett új személygépkocsi, aminek még csak az első részlete lett kifizetve? Figyelembe lehet-e venni az új személygépkocsi már kifizetett lízingdíját mint új beruházást?
Részlet a válaszból: […]beszerzése, feltéve, hogy azt nem a Katv.-adóalanyiság előtt szerezte be (vette át) a kft. Ez esetben az adóévben kifizetett lízingdíjnak az a része, ami beruházásként lett elszámolva (azaz a kamat akkor, ha az üzembe helyezés előtt merült fel), figyelembe
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8564

2. találat: Személygépkocsi leírási ideje - pénzügyi lízing

Kérdés: Ha egy 15.000.000 Ft+áfa értékű személygépjárművet nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárol meg a kft., amelynél 3 év a lízing futamideje, és a lízingszerződés szerinti maradványérték 3 millió Ft, akkor kötelező a számviteli értékcsökkenési leírási kulcsnak 33%-nak és a maradványértéknek 3 millió forintnak lennie? Vagy a vállalkozó dönthet úgy, hogy 5 év alatt írja le, és a maradványértéket 5 millióban határozza meg? Kérném törvényi hivatkozással alátámasztani a választ.
Részlet a válaszból: […]értéke: 15 millió Ft+áfa) a rendeltetésszerű használatbavételkor a tárgyi eszközök között (személygépkocsiként) aktiválni kell. Az üzembe helyezéskor az Szt. 52. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján meg kell állapítani az évenként elszámolásra kerülő terv szerinti értékcsökkenés összegét, mértékét. Ennek meghatározása során tekintettel kell lenni a hasznos élettartam várható időtartamára (a kft. mennyi ideig kívánja használni), a hasznos élettartam végén várható maradványértékére (ami nyilvánvalóan a várható használat körülményeitől függ). Természetesen a körülmények meghatározása során nem kell figyelembe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8489
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Személygépkocsi értékesítése hulladékként

Kérdés: A kft. a személygépkocsit hulladékként, 48 Ft/kg áron eladta. Ki fizet áfát? Ki igényelhet vissza? Mi a számla tartalma arra vonatkozóan? Hogyan könyvel az eladó?
Részlet a válaszból: […]87. §-ának b) pontja alapján mentes az adó alól. Így az értékesített személygépkocsi eladási árára áfát felszámítani nem kell, természetesen levonható áfa sincs.Amennyiben a kft. a személygépkocsit nem adóalanytól vásárolta, akkor a beszerzést áfa nem terhelhette. Ez esetben a személygépkocsi értékesítésekor, mivel az értékesítést megelőzően a termékhez (a személygépkocsihoz) előzetesen felszámított áfa kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdésének d) pontja szerint nem lenne levonható, az Áfa-tv. 87. §-ának c) pontja alapján szintén mentes az adó alól, azaz fizetendő áfát nem kell felszámítani.A számviteli elszámolás mindkét esetben: az eladási ár: T 311 - K 961, a nyilvántartás szerinti érték kivezetése: T 861 - K 142.Amennyiben a személygépkocsit alkotórészeire, alkatrészeire szétszerelik, és kibontott alkatrészeket, fém- és egyéb hulladékot, használt terméket - elkülönítetten - a várható eladási árukon vásárolt készletként nyilvántartásba veszik (nyilvánvalóan nem egységáron, hanem fajtánként eltérő értéken), akkor az így meghatározott készletre vételi érték a személygépkocsi nettó nyilvántartás szerinti értékét csökkenti (T 21-22 - K 142). Az összes készletre vételi érték nem lehet több, mint a személygépkocsi nyilvántartás szerinti nettó értéke!Az előbbiek szerint készletre vett hulladékok, használt termékek értékesítését a termékértékesítés szabályai szerint kell elszámolni:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8184

4. találat: Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz nyilvántartásba vétele

Kérdés: Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjével kapcsolatosan hogyan kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni az értékcsökkenés alá eső részt: áfával vagy áfa nélkül? Ha a személygépkocsi áfáját nem igényli vissza, akkor az áfa is aktiválandó? Ha 2019. évtől az áfa 50%-át vissza szeretné igényelni, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszból: […]lízingbeadónál termékértékesítés piaci áron, a lízingbevevőnél termékbeszerzés piaci áron.A leírtakból következően a nyílt végű, illetve a zárt végű pénzügyi lízing megkülönböztetés csak az áfa szempontjából meghatározó. Zárt végű pénzügyi lízingnél a lízingbeadáskor a lízingtárgy (a személygépkocsi) számlázott piaci értékére fel kell számítani az áfát, és ez az áfa a lízingbevevőnél személygépkocsi esetében nem vonható le, a bekerülési érték része. Nyílt végű pénzügyi lízing esetében csak az egyes törlesztő - kamat nélküli - részösszegekre kell az áfát felszámítani, és ez az áfa a lízingbevevőnél kezelhető úgy, mint a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó, amelynek 50 százaléka az Áfa-tv. 124. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján 2019. január 1-jétől nem vonható le. (A törlesztőrészletekhez kacsolódó le nem vonható áfát az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, annak összegével a személygépkocsi bekerülési értéke nem növelhető, kizárólag nyílt végű pénzügyi lízing esetében!)Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a könyvelés a lízingbevevőnél:a) A lízingbeadónak piaci értéken számláznia kell a lízingtárgyat (a személygépkocsit) áfa nélkül, akkor is, ha maradványértéket is kikötöttek. A lízingbevevő a számlázott értéket beszerzésként (beruházásként) számolja el. T 161 - K 448. Ha a lízingtárgy egy olyan gép, amelyet alapozni, szerelni kell, és ezt a lízingbevevő végzi el, az alapozás, a szerelés költségeivel a bekerülési értéket kell növelni (T 161 - K 582).b) A rendeltetésszerű használatbavételkor a lízingtárgyat a bekerülési értéken aktiválni kell, át kell vezetni a tárgyi eszközök közé, személygépkocsi esetében: T 142 - K 161.c) A rendeltetésszerű használatbavételkor - az Szt. előírása szerint - meg kell határozni az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, és azt el kell számolni rendszeresen a költségek között. T 571 - K 129, 139, 149.d) A lízingszerződés szerinti lízingdíjat (ami két részből áll: törlesztőrészlet és az elszámolási időszakra jutó kamat összege) a lízingbeadónak számviteli szemponttól nem kellene számláznia. Nyílt végű pénzügyi lízing esetében azonban, mivel azt az Áfa-tv. szolgáltatásnak (bérbeadásnak) tekinti, a törlesztőrészletre az áfát fel kell számítani. Ezért számlázni kell, a számlának tartalmaznia kell a törlesztőrészlet összegét, az arra jutó fizetendő áfát, továbbá a kamatot, amelyet viszont nem terhelhet az áfa (a kamat áfamentes).A lízingbevevő a lízingbeadó számlája alapján könyveli- a törlesztőrészletet (az egyébként helyes szerződés esetén állandóan változó összegű) a pénzügyi rendezéskor a lízingbeadóval szembeni kötelezettség csökkentéseként: T 448 - K 384;- a törlesztőrészletre jutó áfát az Áfa-tv. szerinti teljesítés időszakában: a levonható 50 százalékot: T466 - K 4544, a le nem vonható 50 százalékot: T 8671 - K 4544, majd a T 4544 - K 384;- a fizetendő kamatot: T 8731 - K 4544 és T 4544 - K 384.Ha maradványértéket is kikötöttek, annak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7899
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy - aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett - elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszból: […]kifizetése előtt nyilatkozhat arról, hogy mekkora összeget kíván az adott kifizetéssel szemben elszámolni költségként. Az adóbevallásban kell elszámolni, hogy van-e a kapott költségtérítésnek jövedelemtartalma. A költségelszámolás lehet tételes az útnyilvántartás szerint felmerült üzleti útra jutóan. Tételes költségelszámolás választása esetén azonban a személygépkocsi tulajdonosának a gépjárműadóról szóló törvény szerint cégautóadót is kell fizetnie. E kötelezettség csak akkor nem terheli a saját személygépkocsiját hivatali célra használó magánszemélyt, ha kiküldetési rendelvény alapján kap költségtérítést, és az nem haladja meg az igazolás nélkül elszámolható mértéket, vagy ha meghaladja, a költségtérítéssel szemben költséget nem számol el.Így a költségek megtérítésére - az útnyilvántartás vezetése melletti költségelszámolás helyett - a kiküldetési rendelvény használata a kedvezőbb. Ugyanis nem minősül bevételnek kiküldetési rendelvénnyel történő elszámolás mellett a saját tulajdonú személygépkocsi használata esetén a hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén:- az utazásra kapott összeg (a teljesített kilométer-távolság figyelembevételével a NAV által közzétett üzemanyagár és a 60/1992. Korm. rendelet szerinti norma szerinti üzemanyag-mennyiség alapján számított üzemanyagköltség) és- minden másra kapott 15 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség.Ha az utazási költségek megtérítése mégis útnyilvántartás alapján történik, akkor a kapott költségtérítés az alábbi, felmerült költségekkel csökkenthető (ezt az adóbevallás során kell elszámolni, meghatározni):- a teljesített kilométer-távolság alapján az utazásra kapott összeggel (a NAV által közzétett üzemanyagár vagy számla szerinti ár alapján a norma szerinti üzemanyag-mennyiség [60/1992. Korm rendelet] figyelembevételével számított üzemanyagköltség) és- minden másra kapott 15 Ft/km általános[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7893
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy kisvállalat tesztautót vásárolna (tehergépjármű), és társaságiadó-kedvezményt szeretne igénybe venni. Új eszköznek számít a tesztautó? Korábban használatba még nem vettnek minősül-e, hiszen a vállalkozó lenne az első tulajdonosa? Érvényesíthető kisvállalati adókedvezmény tesztautó vásárlásakor?
Részlet a válaszból: […]valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást. A PM és az APEH közös tájékoztatása (98/2001 Adózási kérdés) szerint a jármű abban az esetben tekinthető a tevékenységi profilt meghatározó járműnek, ha a tevékenység tárgyául szolgál, vagy a tevékenység folytatásához szorosan kapcsolódik, és - mindkét esetben - a vállalkozás azt a tevékenységéhez rendszeresen (nem csak egy-egy esetben) használja, továbbá ha a végzett tevékenység a jármű használata nélkül a szokásos módon nem folytatható. A vevő által tesztautócélra vásárolt jármű - szerintünk - megfelel ezeknek a kritériumoknak. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a levont összeg kétszeresével kell növelni az adóalapot a Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének u) pontja szerint - többek között -, ha az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegeníti (juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad). Elképzelhető ugyanis, hogy a cég rövidebb ideig használja tesztautóként a vásárolt járművet, azaz négy adóéven belül értékesíti.Itt kell azonban megjegyezni, hogy a válaszban hivatkozott Adózási kérdés megjelenését követően, 2013. január 1-jétől változott az Szt.-nek a készletekre vonatkozó előírása.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7892

7. találat: Használt autó beszerzési költségei

Kérdés: A használtautó-kereskedelemmel foglalkozó cég külföldről is hoz be személygépkocsikat. Ezekkel az autókkal kapcsolatban többféle kiadás merül fel, mint például a honosítási díj, a regisztrációs adó, műszakivizsga-díj, egyéb eljárási díjak. Ezek a beszerzési ár részét képezik, emiatt az eladott áruk beszerzési értékére könyvelendők? Esetleg igénybe vett szolgáltatások költségei, vagy hatósági díjként kell kezelni?
Részlet a válaszból: […]egyértelmű, hogy egy adott használt autó beszerzéséhez egyedileg hozzákapcsolható tételek közé tartozik a honosítási díj, a regisztrációs adó, a műszakivizsga-díj, a 47 § (2) bekezdése alapján, a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (így a kérdés szerinti eljárási díjak) is, és ezzel az eszköz beszerzési értékének a részét képezik.A használt autót nyilvánvalóan értékesítési célból szerzik be, ezért azt vásárolt áruként készletre kell venni. Az egyértelmű hozzákapcsolhatóság tényét csak úgy lehet a kívülálló számára is elfogadható módon dokumentálni, ha a használt autó beszerzési értékét növelő tételként könyvelik a honosítási díjat, a regisztrációs adót, a műszakivizsga-díjat, az egyéb eljárási díjakat stb. Amikor a használt autót értékesítik, akkor kell a használt autó készletértékét az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolni.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7583
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Használt személygépkocsi beszerzése bontási céllal

Kérdés: Az általunk vizsgált társaság használt személygépkocsikat szerez be bontási célzattal. A beszerzést rögtön elábéra könyvelik, majd a bontott alkatrészek értékesítését árbevételként mutatják ki. Nem találkoztunk viszont a hulladékok, illetve a selejtezett alkatrészek elszámolásával. Hogyan kell könyvelni a bontási tevékenységet, illetve a bontott alkatrészek nyilvántartását?
Részlet a válaszból: […]időpontokban értékesítsék, az értékesíthetetlen részét pedig hulladékként hasznosítsák. A leírtakból és a valódiság számviteli alapelvből egyértelműen következik, hogy a beszerzett használt személygépkocsikat a vásárolt készletek között külön-külön a beszerzésbe tartozó tételek (elsősorban a vételár) figyelembevételével állományba vegyék, és mindaddig ezen a bekerülési értéken vásárolt készletként mutassák ki, amíg a szétszerelés meg nem történik.A bontás befejezésekor (a társasági tulajdon védelme szempontjából is fontos!) bontási jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben tételesen rögzíteni kell a visszanyert alkatrészeket, alkotóelemeket, továbbá a hulladéknak minősülő gépkocsirészeket (amelyeket vagy csak hulladékként lehet eladni, vagy úgy sem). A visszanyert alkatrészek, alkotóelemek, értékesíthető hulladékok piaci értékei arányában kell a bekerülési értéket ezek között megosztani, majd a vásárolt anyagok között az alkatrészeket, az alkotóelemeket, az értékesíthető hulladékot készletre venni a megosztással meghatározott bekerülési értéken, a használtan beszerzett személygépkocsi bekerülési értékének csökkentésével (átvezetésével).Ha az alkatrészeket, az alkotóelemeket, a hulladékot értékesítik, azok arányosítással meghatározott bekerülési értékét kell az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolni a vásárolt anyagok közül történő kivezetéssel. A használt személygépkocsi bontás után hulladékként sem értékesíthető részére nem indokolt a személygépkocsi bekerülési értékéből osztani, a bontási jegyzőkönyv alapján - mint értékkel nem rendelkező elemeket - kell selejtezni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7423

9. találat: Külföldön bérelt személygépkocsi cégautóadója

Kérdés: A 216. számban a 4495. kérdésre adott válasz a következőket tartalmazza: "Egy adott hónapon belül kezdődő és megszűnő személygépkocsi-bérlet esetén az adófizetési kötelezettség a tárgyhónapban megszűnik, de csak a következő hónapban keletkezik, így nem értelmezhető az adófizetési kötelezettség." A NAV kérésünkre ennek az ellenkezőjét erősítette meg: "Abban az esetben pedig, ha a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi bérlése adott hónapon belül csak pár (vagy akár csak egy) napot érint, vagyis a személygépkocsi után egyetlen hónapon belül pár napra (vagy akár csak egyetlen napra) számolnak el költséget - tekintettel arra, hogy az adókötelezettség keletkezését nem előzheti meg az adókötelezettség megszűnésének időpontja -, az adókötelezettség az elszámolás hónapját követő teljes hónapra fennáll." Kérjük álláspontjukat, s amennyiben az adóhatóság által leírtakkal egyetértenek, helyesbítsék a hivatkozott választ.
Részlet a válaszból: […]meg, amelyben a használó utoljára számolt el költséget, hanem az azt követő hónapban. Tetszetős a magyarázat, ha valami elkezdődött, annak be is kell fejeződnie (akkor is, ha az eltér a törvényi előírástól!).A törvényalkotói szándék azonban nem igazolja vissza a NAV következtetését. A Gjt. 17/C. §-ának (2) bekezdéséből egyértelműen következik, hogy abban a hónapban nincs adófizetési kötelezettség, amelyben a használó először költséget számol el. Így, ha nem egy napig, hanem egymást követő két hónapig számol el költséget, akkor csak egy hónapra terheli az adófizetési kötelezettség.A Gjt. hivatkozott előírásai 2010-től (a kérdésben jelölt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7239

10. találat: Személygépkocsi-értékesítés áfája

Kérdés: Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség személygépkocsi értékesítésénél, amennyiben azt nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerezték be, és a lízingdíjak előzetesen felszámított adója nem került levonásra?
Részlet a válaszból: […]tekintettel, ha nem termékbeszerzés, akkor szolgáltatásnyújtás, azaz személygépkocsi-bérlet, a bérleti díj a lízingdíj, amire az áfát fel kell számítani. A lízingbe vevő az előzetesen felszámított áfát - tiltó rendelkezés hiányában - levonásba helyezheti, mivel a nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi nem minősül termékbeszerzésnek, nem felel meg az Áfa-tv. 10. §-a a) pontjában foglalt kritériumoknak.A kérdező cégnél tehát helytelenül jártak el, mivel - hangsúlyozni kell - a nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi lízingdíjainak elő­zetesen felszámított áfáját nem vonták le.Ha ezt a személygépkocsit, amit nem termékbeszerzésként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6952
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést