3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: A cég a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vett személygépkocsi lízingszerződését a szerződés szerinti lejárat előtt megszünteti. A ízingszerződés lezárásakor a cég egyik munkavállalóját jelöli ki vevőként. A személygépkocsi piaci értéke 20 millió forint, könyv szerinti értéke 8 millió forint. A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét hogyan kell könyvelni? A munkavállalót terheli-e valamilyen adó? Kell-e a különbözetről számlát kiállítani? Ha igen, akkor áfával vagy áfa nélkül? Hogyan történik a számla kiegyenlítése?

Kérdés: Vállalkozói szja-adózó egyéni vállalkozó 2024 decemberében emelt szintű szerkezetkész gazdasági épületet vásárolt 34 M Ft értékben a szállítói számla alapján, üzemkörön belüli, tevékenységet közvetlenül szolgáló szolgáltatóház, iroda, raktár beszerzése céljából. Előlegszámlázás nem történt, a számla végösszegét 2024 decemberében utalták át. Igazoltan megtekintett és átvett emelt szintű szerkezetkész épület került megvételre és kiegyenlítésre. A számla tartalmazza a szerkezetkész gazdasági épület felelős műszaki vezetőjének a nyilatkozatát, a teljesítésigazolást, a birtokátruházási jegyzőkönyv (kulcsátadás) szerinti állapotát és összegét. A fentiekről adásvételi előszerződés készült, amelynek értelmében a befejező munkákat a vevő egyéni vállalkozó saját költségén végzi el. „Végleges” szerződés csak a napokban kerül kiadásra, mert az ingatlant terhelte jelzálogjog és az annak biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, amely a napokban került törlésre. A használatbavételi engedély kiadása 2026. év folyamán lesz várható, amely kérelmet az épületet befejező vevő egyéni vállalkozó nyújt be bejegyzésre a földhivatalhoz. A 2024. évre benyújtott szja-bevallás 13-03. lap 36. sorában a 34 M Ft kisvállalkozói kedvezmény címén bevallásra került. Kérem véleményüket arról, hogy a leírtak alapján szabályszerű-e a kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele 2024. évben?

Kérdés: Adott egy társaságiadó-törvény szerint adózó gazdasági társaság. „A” Kft. (anyavállalat), amelynek van egy leányvállalata, „B” Kft. Az „A” Kft. kölcsönt adott a „B” Kft.-nek. A „B” Kft. éveken át veszteségesen működött, a saját tőkéje negatív, jelenleg a kölcsönt és annak kamatait nem tudja fizetni. Az „A” Kft. a „B” Kft.-ben lévő részesedésének értékelése kapcsán a korábbi években 100% értékvesztést számolt el. A kölcsönre a felek kamatot kötöttek ki. A kérdésünk, hogy amennyiben az adós minősítése alapján a várható kamat és kölcsön „B” Kft. általi megfizetése kérdéses, és így értékvesztést számol el az „A” Kft. a kölcsönre és annak kamatára is, akkor helyesen jár-e el az „A” Kft., ha a tárgyévre eső kamatkövetelést előírja, majd az év végi zárlat során a tárgyévben előírt kamatkövetelésre 100% értékvesztést számol el? Ha nem, akkor hogyan kellene eljárnia? Helyes-e, hogy a kamatot előírja minden évben, tekintve, hogy várhatóan a „B” Kft. nem fogja tudni fizetni a kamatot és a kölcsönt?

Kérdés: A kft. novemberben értékesítette a tehergépjárművét. Januárban a KGFB biztosító visszautalja az előző évnek arra a részére eső – korábban már pénzügyileg rendezett – részét, amikor már nem volt a cég tulajdonában a tehergépkocsi. Az ügyletre vonatkozó, helyes januári könyvelési tételekre vonatkozóan kérjük a segítségüket: szimplán T 3841 – K 533, vagy esetleg az egyéb bevételekkel szemben történő könyvelés a helyes?

Kérdés: A magyarországi webshop saját fejlesztésű okoseszközöket értékesít. Az eszköz belső elektronikai egységét egy magyar gyártócéggel gyártatja le a megadott specifikáció alapján, a gyártáshoz szükséges alapanyagokat és alkatrészeket a gyártó biztosítja. A gyártó az elkészült elektronikai egységeket adja át. Az eszközök végső összeszerelése (burkolat felhelyezése, adapterek, kábelek csomagolása) már a webshopnál történik, ezt követően értékesíthető. A webshop és a gyártó között keretszerződés nincs, az együttműködés egyedi megrendelések alapján történik. A gyártó által kiállított számlák (feltüntetésre kerül a legyártott darabszám) elszámolhatók-e a webshopnál anyagköltségként, ezáltal csökkenthetik-e a helyi iparűzési adó alapját, vagy ezek igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek?

Kérdés: A társaság 16 lakásból álló társasházat építtet. A kivitelezéssel egy másik társaságot bízott meg. A vevőkkel kötött adásvételi elő- és végszerződések alapján az összes lakás értékesítésre kerül. A vevők egy része már utalt előleget, erről előlegszámla került kiállításra. A kivitelezés 2025. 10. hónapban befejeződött, a használatbavételi engedély kiadása folyamatban van (hiánypótlási eljárás miatt). Miután megkapja a használatbavételi engedélyt, megalapítják a társasházat, majd következik a vevők részére a birtokbaadás. Kimutatható-e a megkötött szerződések alapján az árbevétel 2025. évre? Amennyiben igen, úgy a telekhányad kivezetése is a 2025. évben történik? Mi a helyes könyvelés akkor, ha a használatbavételi engedély a mérlegkészítés napjáig kiadásra kerül, illetve mi a teendő, ha nem? Ha nem mutatható ki árbevétel 2025-re, továbbra is befejezetlen termelésként kell elszámolni, és T 23 – K 58 tétellel szükséges a felmerült költségeket készletre venni?

Kérdés: Az építőiparban dolgozó ügyfelem alvállalkozót vett igénybe egy építési projekt teljesítése során. Az alvállalkozó feladata üzemcsarnok acélszerkezetének építése volt. Ezt a munkát nem a szakmai elvárásoknak megfelelően végezte el, emiatt a nagy nyári vihar letarolta az általa felépített szerkezetet. A fővállalkozónak ez jelentős többletköltséget eredményezett. Az alvállalkozó felelősségbiztosítása a többletköltség 2/3 részét térítette meg, ez volt a biztosításának a maximumösszege. Az alvállalkozó az újonnan vásárolt vasanyagból elkészítette a szerződésben általa vállalt munkát, és számlázta a szerződéses összeget a megbízó fővállalkozónak. Az építési naplót az alvállalkozó átadta a fővállalkozónak, amiben szintén dokumentálásra került a viharkár. Mi lehet a megoldás a meg nem térült költségek (az összes költség 1/3-a) megtérítésére? Ügyfelem nem szeretné kifizetni az alvállalkozó számláját, és a kártérítés részeként kívánja kezelni. Megoldás lehet-e az, hogy az alvállalkozó felé számlázzák a kártérítéssel nem fedezett összeget? Amennyiben ez történne, milyen áfakulcsot kell alkalmazni a számlázás során? (Az eredeti projekt fordított áfás volt.)

Kérdés: Cégünk határidős ügyleteket köt (CO2-kvóta) egy bankkal következő évi fizetéssel és leszállítással. A bank számlát állít ki a szerződött áron leszállítás előtt pár nappal. Nem számol nyereséget, veszteséget sem. A bank havonta értékelést küld a kötött ügyletekről. Az adott év végén, december 31-én, szükséges a valós értéket elszámolni a származékos ügyletek értékelési különbözetével szemben? Illetve a leszállításkori piaci ár és a fizetett (szerződött) ár különbözetét el kell számolnom a pénzügyi eredményben?

Kérdés: Egy belföldi adóalany függönyanyagok, méteráruk, bútorszövetek értékesítésével is foglalkozik. 2026. évtől a kft. az alanyi adómentességet választotta. Időközönként EU-ból is vásárol továbbértékesítési céllal bútorszövetet, méterárut. Az EU-ból vagy EU-n kívülről vásárolt árukat szintén alanyi adómentesként értékesítheti adómentesen? Ez von maga után bármilyen bevallási kötelezettséget (A60)?

Kérdés: Magánszemély 2024-ben 20.000.000 Ft előleget fizetett egy építés alatt álló lakásra, melyre adásvételi szerződés még nem készült. Ekkor garantálták neki, hogy amikor 2026-ban elkészül a lakás, még a 2024-es áron kapja meg azt. Közben a lakást mégsem kívánja megvásárolni, így egy harmadik félnek átengedné – vevőkijelölés címén – az ingatlan megvételét, viszont mivel azóta felmentek ezeknek az ingatlanoknak az árai, magasabb értéket szeretne kapni. A magánszemélynek ezt a jövedelmet mely soron kell majd bevallani az szja-bevallásban, és mit kell fizetnie a nyeresége után?