3860 talált állásfoglalás a szerző kifejezésre

Kérdés: Állásfoglalásukat kérem Tao-tv. szerinti bejelentett részesedés kapcsán:
1. Kft./bt. esetében – szerződéstől függetlenül – a bejelentésre a cégbejegyzés napjával kerülhet sor?
2. Zrt. esetében a részvények jóváírásakor kerülhet sor a bejelentésre?
3. Ha a tulajdonszerzés zrt. esetében az 50%-ot meghaladja, az irányadó a cégbírósági bejegyzés napja lesz?

Kérdés: Igaz-e az, hogyha EFO-s alkalmi munkára írásbeli szerződést kötnek, amire a készpénzben történő kifizetés dátumát is felviszik, akkor nem szükséges kiadási pénztárbizonylattal kísérni a kifizetést?

Kérdés: Egy, az áfa szempontjából általános szabályok szerint adózó kft. termékeket értékesít online felületen. A szállítási díj áfája tudomásunk szerint felveszi az értékesített termék áfakulcsát. Mi a helyzet abban az esetben a szállítási díj áfakulcsával, ha egyazon csomagon belül értékesítésre került egy 27%-os és egy 5%-os áfakulcsú termék?

Kérdés: Egy kft. a 2026. 04. 22-i határozatában (2025. évi beszámolóval együtt feltöltött) jóváhagyott osztalékról – mely 25 millió volt – lehet-e részben (pl. 15 millió) lemondani a csak magánszemélyekből álló tagoknak, amit természetesen a NAV felé bejelentünk (AVBA), és Taggyűlési Határozatot készítünk hozzá? Vagy csak a teljes összegről lehet lemondani, mert az lett jóváhagyva? Úgy gondolom, hogy lehet részben is lemondaniuk, sőt még nem is kell egységesen, arányosan egyezően lemondaniuk az egyes tagoknak. A lemondott összeg után keletkezik-e bármilyen szja- és szochofizetési kötelezettsége a magánszemélynek (hiszen a cég nem fizet ki most semmit, így nincs miből levonja)? Tudom, hogy illeték nem terheli [Itv. 17. § (1) bekezdése alapján]. Esetleg belép ilyenkor az Szja-tv. 9. § (3) bekezdése, és akkor lesz adó?

Kérdés: Társaságunk autóutak, autópályák és egyéb utak tervezésével foglalkozik. Jellemzően több évet vesz igénybe az adott munka, így projektelszámolást alkalmazunk. A teljesítési fokot a ténylegesen felmerült költségeknek a teljes munka becsült költségeinek arányában határozzuk meg. A kérdésem a teljes munka becsült költségére vonatkozik. A tervezett összköltséget a mérnökkamarai óradíj és az óramennyiségre vonatkozó szakmai tapasztalat alapján állapítjuk meg (pályázatunk is ez alapján történik). Elfogadható ez a metodika? Munkáinkat elnyert pályázatok alapján valósítjuk meg. A pályázat alapján megvalósítandó terv később – menet közben – kerül pontosításra. Az útszakasz tervezésére vonatkozó munka elnyerésekor még nem tudjuk, pl. mennyi hidat, vadátjárót, közművet stb. kell terveznünk. A tervezés előrehaladtával minden év végén pontosítjuk/korrigáljuk a becsült teljes költséget.

Kérdés: A társaság egyik partnerével kötött, 5 évre szóló bérleti szerződés alapján kaució fizetésére kötelezett. A bérleti szerződés a kaucióra vonatkozó szabályként a következőket tartalmazza: bármely fizetési kötelezettség, illetve pénzkövetelés teljesítése (bérletidíj-hátralék, üzemeltetésiköltség-hátralék, kötbér, kártérítés, kártalanítás vagy más fizetési hátralék, késedelmi kamat, a természetes elhasználódást meghaladó állagromlás, javítási költség, nem rendeltetésszerű használat során okozott károk megfizetése, megszűnése esetén a kártérítési követelés kielégítésére, a kiürítés elmulasztása miatt keletkező költség). A felsorolás alapján a kaució jövőbeni ügyletekre vonatkozik, azonban nem feltétlenül éven túli időszakra, mert a szerződésben nem szerepel, hogy a kauciót csak és kizárólag a lejáratot követően kell visszatéríteni. Mi egyéb rövid lejáratú követelésként kezelnénk. A könyvvizsgáló a befektetett eszközök közé sorolná. A befektetett pénzügyi eszközök számviteli törvény szerinti definíciója szerint a fenti, a bevezető szerinti kaució nem felel meg ennek a fogalomnak. A fent leírt esetben az adott kauciót miként kell kimutatni a mérlegben? Miként kellene kimutatni, ha a hosszú távú szerződésben egyértelműen jelezve lenne, hogy a kauciót csak a szerződés lejáratakor kell visszafizetni?

Kérdés: Egyéni vállalkozó (nem taxis) személygépkocsit bérelt nyílt végű lízingszerződéssel. A személygépkocsira 500 km/hó költséget számol el, útnyilvántartás nélkül. Cégautóadót nem fizet. A szerződés lejártával maradványértéken megvásárolná a járművet egyéni vállalkozóként. Keletkezik-e jövedelme a piaci és maradványérték különbözete után?

Kérdés: Adott egy magánszemély vagyonrendelő által alapított bizalmi vagyonkezelő (BVK), ahol a kedvezményezettek is magánszemélyek. A BVK szerződésében szerepel, hogy támogatja a kedvezményezettek „jóléti kiadásait” (orvosi ellátás, oktatási, nevelési, lakhatási támogatás). Adott egy finn illetőségű, finn állampolgárságú kedvezményezett, aki orvosi műtéten esett át Németországban, rendelkezésre áll a nevére kiállított műtéti számla, ezzel kapcsolatos utazásiköltség-számla, szállodai számla stb. Ezeket a magánszemély pénzügyileg rendezte is. Benyújtotta a BVK felé igényét a bizonylatok alapján a költségei megtérítésére. Kérdéseink:
1. BVK hozamából kifizethető-e az összeg a rendelkezésre álló bizonylatok alapján?
2. Mi a kifizetés jogcíme?
3. Milyen adóvonzat érinti a kifizetést?
4. Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak az ügylet teljes folyamatához?

Kérdés: Egy meglévő saját kft.-tulajdonú ingatlan megadható-e egy egyéni vállalkozás székhelyének, illetve, ha igen, akkor a kft. (akár csak egy 5 négyzetméteres helyiségről beszélünk, ahol az értékesítendő számítástechnikai alkatrészeket tárolná az ev.) bérbe adhatja-e az ingatlan egy részét az egyéni vállalkozónak ingyenesen, bérleti szerződéssel? Ha igen, elszámolhatja-e a kft. a közüzemi költségek 100%-át továbbra is, ahogyan eddig is tette, vagy négyzetméter-arányosan meg kell osztania? Fel kell-e venni a kft.-nek új tevékenységet (mit?), ha az egyéni vállalkozó bejelentheti a székhelyét az adott címre? Vagy ezt csak székhelyszolgáltatók tehetik meg, erre van külön engedély, hogy egy kft. címén több más cég, egyéni vállalkozó székhelye is be legyen jelentve?

Kérdés: Egy kft. sportedzéseket szervez. Az edzőket megbízási díjjal foglalkoztatja óradíjas megállapodásban, havi elszámolással. Lesz olyan edző, aki főállás mellett végzi ezen tevékenységet, ezért ekhós nyilatkozatra számítunk tőle. A megbízási szerződés alapján a havonta elszámolt tárgyhavi óradíjak után járó nettó megbízási díjat a következő hónap 10-ig kell rendeznie a kft.-nek az edző felé. Jól gondoljuk-e, hogy a kifizetés időpontjának megfelelő hónapban kell számfejtést végezni, illetve, hogy a T 1041-es tekintetében azt kell mérlegelni, hogy a kifizetett összeg eléri-e a kifizetés időpontjában aktuális minimálbér 30%-át, függetlenül attól, hogy ekho szerinti adózás alkalmazandó-e az adott személy tekintetében?