Eladót megillető foglaló melyik évben bevétel?

Kérdés: Ingatlanértékesítés kapcsán a vevő foglalót fizetett az eladó részére 2025. évben. A vevő 2026-ban elállt a vásárlástól, az adásvételi szerződést felbontották, melynek értelmében a foglaló az eladót illeti, vagyis nála maradt. Melyik évben kell egyéb bevételként elszámolni ezt a tételt? Szükséges-e önellenőrizni a 2025. évi társaságiadó-bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...a bizonylat alapján a gazdasági esemény a teljesítéskor a könyvviteli nyilvántartásokban rögzítésre kerüljön.Az adásvételi szerződés alapozza meg a vevő által fizetendő foglalót, amelyet az átutaláskor (a gazdasági esemény megtörténtekor) kell a vevőnél is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címke:

Elkészült lakások számlázása, ha a birtokba adás nem történt meg

Kérdés: Ügyfelünk lakások építésével foglalkozik. A vevő fizetett foglalót és vételárrészt, amit le is számlázott az ügyfél. Az önrészen felüli részt banki hitelből rendezi. A bank a folyósításhoz kéri a végszámla kiállítását (előleg és vételárrész levonásával), pedig a birtokba adás hetek múlva történhet csak meg. Hogy kellene ezt kivitelezni, hogy a bank is elfogadja, és szabályszerűen járjon el az ügyfél?
Részlet a válaszából: […] ...előírásaiból következően az építtető által az üzleti évben értékesített telek és lakóépület ellenértékét a felek közötti szerződésben rögzített teljesítés időpontjában, a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján, a vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.

Példák a le nem vonható áfa könyvelésére

Kérdés:

A le nem vonható áfa mikor bekerülési érték? Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: „az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa a bekerülési érték részét képezi”. A 47. § (3) bekezdése alapján: „a bekerülési értéknek nem része a levonható áfa, továbbá az Áfa-tv. szerint megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada”. (Ez egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.) A fentiek alapján az alábbi esetek közül melyiket kell bekerülési értékként (vagy üzemanyagköltségként, igénybe vett szolgáltatásként) vagy egyéb ráfordításként elszámolni? A társaság kizárólag áfás tevékenységet végez.

Részlet a válaszából: […] ...le nem vonható áfa könyvelésére vonatkozóan válaszunktól eltérő állásfoglalást kapott, amelyet szerkesztőségünknek is megküldött.A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk!Köszönjük szépen az észrevételt!Az eltérő választ átolvasva az állapítható meg, hogy abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.
Kapcsolódó címke:

Használt személygépkocsi vásárlásának áfája

Kérdés: Cégünk (magyar áfaalanyok vagyunk, kft.-ként működünk) egy használt személygépkocsit szeretne vásárolni saját használatra, tárgyi eszközként nyilvántartva. Az autót beföldről szeretnénk megvásárolni, és arra vagyunk kíváncsiak, hogy majd, amikor értékesíteni szeretnénk azt, hogyan tegyük meg: áfásan vagy adómentesen, attól függően, hogy kitől vesszük meg.
A kérdésünk tehát:
– ha egy magyar magánszemélytől vesszük meg adásvételi szerződéssel;
– ha egy magyar autókereskedőtől vesszük meg különbözeti áfás számlát kapva;
– ha egy magyar cégtől vesszük meg, aki adó alól mentesen értékesíti nekünk;
hogyan kell majd értékesítenünk ezekben az esetekben?
Kérdésünk, ha a beszerzésünk EU-ból történne:
– ha egy német magánszemélytől vesszük meg adásvételi szerződéssel;
– ha egy német autókereskedőtől vesszük meg különbözeti áfás számlát kapva;
– ha egy német cégtől vesszük meg, amely áfamentesen értékesítené részünkre (nekünk is, neki is van közösségi adószáma) mint egy közösségi termékeladást?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 87. § b) pontja alapján mentes az adó alól az olyan termék értékesítése, amelynek beszerzése során az adó nem volt levonható a törvény 124. és 125. §-ai szerinti tiltó szabály miatt. Ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.

Külföldi szolgáltatótól igénybe vett autótöltési szolgáltatás minősítése

Kérdés: Társaságunk Magyarország területén elektromosautó-töltési szolgáltatást vesz igénybe egy németországi székhelyű cégtől. A német cég az erről szóló számlán a szokásos adatokon kívül feltünteti a közösségi adószámát (DEXXXXXXXXX) és a társaságunk közösségi adószámát (HUXXXXXXX), valamint a „Fordított adózás” megjegyzést. A töltési szolgáltatás ellenértékének áfa nélküli nettó összegét számlázza. Kiegészítő megjegyzésként szerepel még a számlán a német cég áfaregisztrációs száma is (HUXXXXXXXX).
– Az ügylet az Áfa-tv. szempontjából termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás?
– A fizetendő áfa összegét a 2665A áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni?
– Az ügyletről kell-e adatot szolgáltatni a 26A60 összesítőben?
Részlet a válaszából: […] ...helyének meghatározására az Áfa-tv. 35. §-a alkalmazandó, vagyis a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a beszerző azt ténylegesen felhasználja (elfogyasztja). Magyarország területén lévő töltési lehetőség esetén jogosan vélelmezhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanvásárlás vételárának csökkentése

Kérdés: Egy kft. 2024-ben egy nagy értékű ingatlant vásárolt egy másik magyar gazdasági társaságtól. Ennek számlázása és pénzügyi rendezése szabályosan megtörtént. 2026-ban a szerződő felek megállapították, hogy az adásvételi ügylet mellékfeltételeként előírt tervdokumentációkat az eladó nem tudta szolgáltatni, ezért megállapodtak az eredeti vételár csökkentésében. Mi lesz az eladó helyesbítő számláján a teljesítés időpontja:
– az eredeti számla teljesítési időpontja,
– vagy a szerződésmódosítás 2026. évi kelte?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 77. § (1) bekezdése szerint termék értékesítése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése – ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó – nem volt árbevétel

Kérdés: Egy kft. (amely egyébként szaktanácsadással foglalkozik) 2025. éve úgy alakult, hogy egyáltalán nem volt árbevétele (a tag a munkaviszonya mellett viszi a vállalkozását). A 2025. évre beadott helyi iparűzésiadó-bevallásában a kft. 2026. évre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. Adóelőlegként a bevallásban 2026. 05. 31-ig 50.000 Ft-ot adtunk meg, vélelmezve, hogy az első sávban fog maradni. Ugyanakkor az ügyvezető jelezte, hogy most kötött szerződést egy bankkal, és várhatóan 30 millió Ft nettó árbevétel várható. Kérdésem az, hogy ha már most tudható, hogy nem fog megfelelni az egyszerűsített adóalap megállapítása szerint adózásnak, hanem az általános szabályok szerint kell majd megállapítania azt, akkor kell-e szeptemberben előleget fizetni (kiegészíteni), vagy majd a 2026. évről szóló bevallásában fogja az általános szabályok szerint vallani, és az adóját kiegészíteni 2027. 05. 31-ig?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39/A. §-a az ún. Htv. szerinti kisvállalkozók (azon vállalkozók, akiknek az adóévben a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetében a 120 millió forintot) esetében lehetővé teszi, hogy a székhelyre és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.

Hardvereszközök távfelügyeletével kapcsolatos szolgáltatások

Kérdés: Társaságunk nagy összegű informatikai beruházást valósított meg, amely nagymértékben számítógépes hardvereszközök bővítéséhez köthető. A fizikai hardvereszközök beüzemelésével szorosan összetartoznak a szerverek, ezeket mind személyesen fizikailag, mind virtuálisan, kvázi online távfelügyelet segítségével karban kell tartani ahhoz, hogy a szerződés jótállási, garanciális feltételei teljesüljenek. A beüzemelő cég a számlán feltüntet az előbb említett jövőbeni karbantartási kötelezettségének megfelelően két tételsort. Egyik a hardverekre vonatkozóan 3 éves időtartamú szerver support licencszolgáltatás. A másik egy 5 éves szerver-hardver support, ami hibaelhárítást foglal magában. A support, karbantartási szolgáltatások kötelező elemei voltak a megrendelt eszközöknek, szolgáltatásoknak, mivel elengedhetetlen feltétel, hogy az eszközök 5 évig garanciálisak legyenek. A 3, illetve 5 évet az eszközök gyártója rögzíti, mint szerződéses feltételt. Társaságunk 10 év alatt szeretné a beruházást leírni. A 3, illetve 5 éves support szolgáltatást önállóan, vagyoni értékű jogként kell kezelni, vagy mint a hardverek beüzemeléséhez szorosan tartozó garanciális tételek, feloszthatók, és vagyoni értékű jog nélkül, kizárólag hardverként szükséges aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...pedig 10 év alatt kívánják leírni, célszerűnek a vagyoni értékű jogként való kimutatás mutatkozik azzal, hogy a 3 éves időtartamú szerződés hasznos élettartama, illetve az 5 éves időtartamú szerződés hasznos élettartama 3, illetve 5 év, amely időtartam alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.

Kedvezményezett változása életbiztosításnál

Kérdés: Egy kft. a tulajdonos ügyvezetőjével befektetési egységekhez kötött életbiztosítást kötött, amelynek kedvezményezettje a kft. A tulajdonos ügyvezető döntése alapján a kedvezményezett változása miatt visszavásárolta életbiztosítását 2025. 03. 05-i nappal. A kft. kiva szerint adózik. Ez olyan követeléselengedésnek minősül-e, amely miatt a 2025. évi kivabevallásban a kiva alapját meg kell növelni?
Részlet a válaszából: […] ...a befektetési egységhez kötött, a szerződő kft. mint kedvezményezett javára szóló biztosítást a kft. visszavásárolja, akkor a kft. a biztosító által fizetett összegből először a korábban fizetett biztosítási díj összegében fennálló követelést csökkenti....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.

Ajándékba kapott ingatlan

Kérdés: 2022-ben egy magánszemély szüleitől ajándékozással kapott egy ingatlant. A szerződésben fel lett tüntetve az ingatlan piaci értéke, ugyanakkor egyenes ági ajándékozás miatt nem kellett illetéket fizetni. 2025-ben az ingatlan értékesítésre került. Hogyan kell megállapítani az szja-alapot?
1. Az ajándékozási szerződésben feltüntetett piaci érték figyelembevételével? Vagyis az eladási árból levonom az ajándékozási szerződésben szereplő értéket?
2. Vagy az eladási ár 75%-ával csökkentem a bevételt, vagyis az eladási ár 25%-a lesz a jövedelem? Mivel az ajándékozás után nem kellett illetéket fizetni, így nincs illetékalap, amivel csökkenteni tudnám a bevételemet?
Részlet a válaszából: […] Az eladási ár 75%-ával lehet csökkenteni a bevételt, vagyis az eladási ár 25%-a lesz a jövedelem, mivel az ajándékozás után nem kellett illetéket fizetni, így nincs illetékalap, amivel csökkenteni lehetne a bevételt. Az Szja-tv. 62. § (2) bekezdés gb) pontja alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
382