Burkolt lízingszerződés

Kérdés: Egy társaság tartós bérleti szerződést kötött konyhagépekre. A bérbeadó havonta számlázza a bérleti díjat. A bérleti szerződés lejártakor a társaság úgy dönt, bár ez a szerződésben nem szerepel, hogy megveszi a gépeket, amelyeket a bérbeadó le is számláz. Az utólagos vétel miatt át kell-e minősíteni a bérletet adásvételi ügyletnek? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Ha visszamenőleg adásvételnek kell tekinteni az ügyletet, akkor milyen bizonylat alapján kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 423-433. §-ai tartalmazzák a bérleti szerződéssel kapcsolatos jogi előírásokat. (A Ptk. külön nem foglalkozik a tartós bérleti szerződéssel, bár abból, hogy a bérletet határozatlan időre is lehet kötni, következik, hogy az előírások a tartós bérletre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Garanciális visszatartás a kivitelezőnél

Kérdés: Mikor kell exportárbevételként elszámolni a Németországban teljesített építési és szerelési tevékenység számlájában ilyen címen feltüntetett, garanciális időre visszatartott összeget? Egy kiadványban olvastam, hogy az ilyen visszatartást csak a garanciális idő lejáratakor, külön számla alapján, a külföldi megrendelő által elismert összegben szabad elszámolni. Ez az elszámolási mód most is érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...a fizetendő összegből történő visszatartást jelent akkor is, ha azt a számlában ilyen címen külön is feltüntetik, hiszen a szerződés szerinti teljesítést elfogadta a megrendelő.Abban az esetben, ha a számlában konkrét garanciális munkák fedezetére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Jelentős összegű, forgalommal arányos engedmény

Kérdés: Cégünk negyedévenként – a szerződésben rögzítettek szerint – utólag kap forgalommal arányosan nem számlázott engedményt. Az engedmény a már értékesített szolgáltatásokra vonatkozik. Az így kapott összeg időbelileg elhatárolható-e? Mi a helyzet akkor, ha az összeg nagysága az Szt. alapján jelentősnek, esetleg lényegesnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásokra vonatkozik.Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint: "Az egyéb bevételek között kell kimutatni a szerződésen alapuló – konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, valamint szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Devizaalapon számlázott összeg helyesbítése

Kérdés: Társaságunk egy hazai szállítóval kötött szerződésben a termék ellenértékét euróban határozta meg. Mivel akkor nem volt arra lehetőség, hogy a szállító euróban számlázzon, a szállító az általa meghatározott – egy évre vonatkozó – fix árfolyamon állapította meg a számlázandó összeget. Ebben az évben megállapodás született arról, hogy a szállítóval – 3 évre visszamenőleg – sor kerül a tényleges, illetve a számlázásnál alkalmazott árfolyam közötti különbözet rendezésére. Helyesen járunk-e el, ha a különbözetet a külföldi pénzértékre szóló követelések-kötelezettségek árfolyam-különbözeteként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...tartják megfelelőnek, és erről írásban megállapodtak, akkor valójában az eredetileg számlázott összeget és annak áfáját helyesbítik szerződésmódosítással. A helyesbítésről az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az eredeti teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Közös képviselő számlázásának minősítése

Kérdés: A kft. társasház-kezeléssel foglalkozik, közös képviselők vannak, akik minimálbért kapnak és számláznak. A társasházak felé a kft. az albetét alapján számlázza a közös képviseletet, a közös képviselők a kft. elé számláznak az albetét alapján. Ez minek nevezhető? Alvállalkozói vagy közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés az, hogyan lehet ezt az összeget albetétenként a kft. felé számlázni? Albetétenként van a minimálbér meghatározva? Milyen szerződés támasztja alá a díjat tartalmazó számlázást? Nem feledhetjük, számlázni az adott esetben is csak az elvégzett, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Kapcsolt vállalkozások követelés-kötelezettség beszámításai

Kérdés: A társaság leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai milyen feltételek esetén élhetnek a beszámítás, kompenzálás lehetőségével, ezen eseményeknek milyen adóvonzata van? Hogyan működik ez esetben a bruttó elszámolás elve? Milyen dokumentumok szolgálnak ezen ügyletek végrehajtásához?
Részlet a válaszából: […] ...adós az ellenértéket nem a szállítójának, hitelezőjének utalja át, hanem egy harmadik félnek, amennyiben ezt a szállító, a hitelező a szerződésben vagy külön megállapodásban kérte. Az adós az általa átutalt összeggel a szállítóval, a hitelezővel szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Alultőkésítés – kölcsönök kamata

Kérdés: Kell-e növelni az adóalapot a nem kapcsolt vállalkozástól felvett kölcsön meghatározott kamatával, ha a szerződést 2001 előtt kötötték, de a kölcsön egy részét 2001-ben folyósítja a külföldi? Kérdés az is, hogy a kamat fizetett vagy elhatárolt kamat?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése j) pontja és (5) bekezdése, valamint a 29. § (10) bekezdése alapján a 2001 előtt keletkezett kötelezettség (kötött szerződés) alapján fizetett kamatot, kölcsönt utoljára abban az adóévben, amelynek utolsó napja 2003. évben van, nem kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: "A" kft. tulajdonosa és ügyvezetője X úr 100 százalékban. Ügyvezető még X-né is. "B" kft. tulajdonosa és ügyvezetője ugyancsak X úr 100 százalékban. Ügyvezető még X-né is. Mit kell bejelenteni az APEH felé kapcsolt vállalkozásként? Az Szt. szerint milyen kapcsolatban áll egymással az "A" és "B" kft.?
Részlet a válaszából: […] ...bejelentésének elmulasztása nem járhat szankcióval. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy 2003-tól csak akkor kell bejelentést tenni, ha szerződéses kapcsolat jött létre a kapcsolt vállalkozások között. A bejelentési kötelezettség – a törvény szerint – mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

MNB-árfolyamok használata

Kérdés: Fel kell-e tüntetni – belföldiek egymás közötti kapcsolatában – a számlán a számla kiállítójának az általa alkalmazott MNB-árfolyamot, vagy elvárható a vevőtől, hogy a dátum alapján képes legyen az MNB-árfolyam megkeresésére? A vevőnk azt kéri, hogy a szállítólevélen is tüntessük fel az alkalmazott árfolyamot. Ez azonban sok esetben lehetetlen, hiszen a szállítólevél kiállításakor még nem ismert az aznapi árfolyam. Nem lesz abból probléma, ha az előző napi – már ismert – árfolyamot alkalmazzuk a szállítólevélben és a számlán is?
Részlet a válaszából: […] ...termék árát, a szolgáltatásnyújtás, a vállalkozási tevékenység stb. ellenértékét devizában határozzák meg, az ellenértéket a szerződésben és a számlában is devizában rögzítsék.Az ellenértéket devizában tartalmazó számlával szembeni követelményeket is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Garanciális javítás fedezete

Kérdés: A kft. az eladott árujára egyéves garanciát biztosít, a számla értékének 5 százalékában. Hogyan kell ezt számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...és amennyiben ez idő alatt az áru meghibásodik, akkor a garanciális javítást maga a kft. végzi el, a garanciális javítást a kft.-vel szerződéses kapcsolatban lévő más szervezet végzi el az 5 százalék fejében, a garanciális javítást végezze el a vevő, és ezért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
1
305
306
307
332