Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor

Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékból, ha azt pénzben teljesítik, le kell vonni az osztalékadót (20 százalék, vagy a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó szerződés szerinti mérték, az Art. 5. számú mellékletében előírt igazolások beszerzése mellett), ha nem pénzben teljesítik, meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása bérlet felmondásakor

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] ...a bérbeadóval tisztázni kellett volna és írásba foglalni, hogy a bérleti időszak végén, illetve a határozatlan időtartamú bérleti szerződés felmondásakor az elvégzett beruházási munkák még le nem írt értékét a bérbe adó magánszemély piaci értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

A kaució elszámolása

Kérdés: Cégünk 2000 novemberétől határozatlan ideig irodát bérel. A főbérlővel kötött szerződés értelmében 1 havi bérleti díj mint kaució előre fizetendő. Az átutalásnak számlát helyettesítő okmány alapján eleget tettünk. Ezt a gazdasági eseményt hol szerepeltessük a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] ...bérbeadóval határozatlan időre kötöttek bérleti szerződést. Ennek feltétele volt az 1 havi bérleti díjnak megfelelő összegű kaució megfizetése, amely összeg (pénzbiztosíték) a bérleti időszak végével visszajár, azaz egy olyan követelés, amelynek a kiegyenlítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Garanciális költségek elszámolása

Kérdés: A gyártó cég szerződés szerint garancia nélkül szállít le egy berendezést, a szervizcég a garanciaátalányt a vevő felé számlázza. A felhasznált alkatrészek értékével arányos összeget a gyártó cég a szervizcég alkatrészbeszerzéséből utólag elengedi. Minek minősül ez? (A gyártó és a szervizcég között szerződés szabályozza a fenti ügyletet, számlát nem állítanak ki róla.)
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt szerződéses kapcsolat eltér az általában szokásos, garanciális javításokkal összefüggő szerződéses kapcsolatoktól.A gyártó és a vevő közötti kapcsolat arra utal, hogy a gyártó mindig a szerződésnek megfelelően teljesít. Ha mégsem, akkor belép...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Könyvvizsgáló visszahívása

Kérdés: Az Szt. 155. §-ának (6) bekezdése meghatározza, hogy mikor kell a könyvvizsgálót megválasztani. A társaság a könyvvizsgálót korábban 3 évre megválasztotta. Őt vissza kívánják hívni, és a 2002. évi beszámoló felülvizsgálatával mást megbízni. Ha avisszahívás 2002. december 31-ig nem történik meg, ki jogosult a társaság 2002. évi beszámolójának könyvvizsgálatára?
Részlet a válaszából: […] ...társaság 2002. évi beszámolóját csak egy könyvvizsgálónak kell felülvizsgálnia, annak, akit erre a feladatra megválasztottak, akivel szerződést kötöttek. Ha a 3 évre megválasztott könyvvizsgáló nem megfelelően látja el feladatát, a vele kötött szerződést fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Amortizáció: ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokat kezel, amelyek bérbeadására négyéves időtartamra hasznosítási joggal is rendelkezik. Mi határozza meg az ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett közműfejlesztési hozzájárulások várható használati idejét? A nem saját tulajdonú ingatlanok várható használati ideje, vagy a hasznosítási jog időtartama? Mi a helyes eljárás az aktív időbeli elhatárolások között szereplő hasznosítási jog és a közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével a társaság várhatóan használni fogja. A hasznos élettartam hosszát tehát az önkormányzattal kötött kezelői szerződésben rögzített időtartam határozza meg. A négyéves hasznosítási jog arra utal, hogy ez legalább négy év. (Természetesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Lebontott épület bekerülési és bontási költségei

Kérdés: Ügyfelem 2000 II. félévében vásárolt egy telket azzal, hogy ott a tevékenysége folytatásához szükséges üzemcsarnokot építtet. A telken lebontásra ítélt, műszakilag értéktelen épület állt. Az egy összegben megállapított vételárat becsléssel osztották meg telekértékre és épületértékre. Az épületet 2001-ben lebontották, az új építkezés megkezdődött. Hogyan számoljuk el a vásárolt telken lévő épületingatlan bekerülési értékét, illetve bontását?
Részlet a válaszából: […] ...földterület, telek, illetve a telken lévő épület beszerzési értékét egymástól el kell különíteni. Ha ez az elkülönítés a szerződésben, a vételárban nem történt meg, akkor a vevőnél – értékbecslés alapján – kell az elkülönítést megtenni. (A kérdésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Gázfűtésre áttérés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában álló két épületben átállt a gőzfűtésről a gázfűtésre. Meg kell-e bontani a bekerülési értéket a kazán, a gázóra, a radiátorok bekerülési értékére, illetve a tervezés, a csövek, a szerelvényezés – mint az épületen végzett felújítás – bekerülési értékére? Milyen mutatók alapján kell elkülöníteni azon tételeket, amelyek egy összegben merültek fel? (Az építési szerződés mellékletét képező költségvetés alapján lehetőség van az egyes tételek számszerűsítésére.)
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához induljunk ki az épület fogalmából. Az épület olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Exportértékesítés, késleltetett kiszállítás

Kérdés: Külföldi megrendelő részére élelmiszert állítottunk elő. A vevő a terméket átvette, az ellenértéket számla alapján kifizette, a terméket azonban nem vitte el. Tárolási nyilatkozatot állítottunk ki részére azzal, hogy a terméket csak később fogja kiszállítani. Elszámolhatjuk-e a számlázott összeget árbevételként, vagy az átutalt devizát előlegként kezeljük-e? Van-e, illetve mikor van áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott, számlában rögzített – áfát nem tartalmazó – ellenértéket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Áruvásárláshoz kapcsolódó kötelezettségátvállalás

Kérdés: Társaságunk olyan mobiltelefonokat vásárol az anyavállalattól, amelyekhez kapcsolódóan az anyavállalatnak még részletfizetési kötelezettsége áll fenn. A vásárláskor ezt a kötelezettséget átvállaljuk. A készülékek eladási árának meghatározásakor figyelembe vehető-e az eszközökhöz kapcsolódóan fennálló kötelezettség? Az átvállalt kötelezettséget hogyan kell elszámolni az eladónál, illetve a vevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeit. A Ptk. előírásainak megfelelő tartozásátvállalás (kötelezettségátvállalás), ha az ellentételezés nélkül történik, szerződés (megállapodás) szerinti összegét az átvállaló az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének b) pontja szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
1
306
307
308
332