Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

27 találat a megadott szolgáltatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Szolgáltatás díjának tartalma

Kérdés: Kizárólag különböző gumiabroncsok fel- és leszerelésével, javításával foglalkozó társaság kimenő számláin külön feltünteti a gumiabroncs és a szerelés díját. Nettó árbevételként külön-külön vagy egy főkönyvi számlára kell könyvelni a számlán szereplő tételeket?
Részlet a válaszból: […]számlakibocsátónál a szolgáltatások árbevétele számlára kell könyvelni a számlázott ellenértéket. (Egyébként nem indokolt a két tételben [külön a gumiabroncsot és külön a szerelési díjat] történő számlázás.)Akkor indokolt a két tételben történő számlázás, ha nemcsak csere (le- és felszerelés) történik, de csere nélküli gumiabroncs-vásárlás (eladás) is van. Ez esetben a nem csereként biztosított gumiabroncs eladási ára kereskedelmi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8460
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helye, számlázása

Kérdés: Kérdésem az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helyére és számlázására vonatkozik, különös tekintettel arra, amikor az Áfa-tv. 45/A. §-a nem alkalmazható. Szeretnék információt kapni az alábbiakról a későbbiekben részletezett hat esetre vonatkozóan:
-Mi a teljesítés helye?
-A számlán fel kell-e tüntetni az áfát?
-A számlán a "fordított adózás" és "Áfa területi hatályon kívüli szolgáltatás" szövegrészeket kell-e szerepeltetni (vagy esetleg egyéb megjegyzést)?
-A közösségi adószámot fel kell-e tüntetni (eladó, vevő)?
-Van-e adatszolgáltatási kötelezettség a 65-ös áfabevalláson és az A60-as nyilatkozaton?
1. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
2. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
3. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
4. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
5. Egyesült Királyságban regisztrált adóalany részére.
6. Egyesült Királyságban regisztrált nem adóalany (magánszemély) részére.
Kérem, legyenek kedvesek a válaszokat egy áfás kft. és egy alanyi adómentes katás egyéni vállalkozás esetében is megadni! Amennyiben kizárólag az Egyesült Királyságban (vagy más harmadik országban) végez szolgáltatást a kft./egyéni vállalkozó, akkor kötelező-e kiváltania a közösségi adószámot?
Részlet a válaszból: […]ellenértékét kell figyelembe venni, a Közösségen kívüli nem adóalanyok, valamint az adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások ellenértékét nem. Mindez a kizárólag belföldön letelepedett adóalanyok esetében azt jelenti, hogy egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező nem adóalany részére teljesített, 10.000 eurós értékhatár alatti szolgáltatás után az adófizetési kötelezettséget a belföldi szabályok szerint kell teljesíteniük (belföldi bevallásban, belföldi adómértékkel vagy alanyi mentesen).Az Áfa-tv. 45/A. § (5)-(6) bekezdése alapján a szolgáltatásnyújtó dönthet úgy is, hogy a 10.000 euró értékhatár alatt is a főszabály alapján állapítja meg a teljesítés helyét, azaz az igénybe vevő letelepedése szerint. Ettől a választásától két évig nem térhet el.A kérdésben felmerült egyes esetekben alkalmazandó adókötelezettségek meghatározása előtt szükséges tisztázni az Egyesült Királyság helyzetét a fenti szabályok alkalmazása szempontjából, ugyanis bár a kilépés dátumát követő átmeneti időszakban (2020. de­cember 31-ig) az Egyesült Királyságot az áfaszabályok alkalmazásában továbbra is úgy kellett kezelni, mintha EU-tagállam lenne, azonban 2021. január 1-jétől "harmadik országnak", vagyis EU-n kívüli országnak minősül.Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítési hely megállapítását alapvetően nem érinti a változás, a különbség a szolgáltatások adminisztrációját illetően van. A Közösségben letelepedett adóalanyok részére nyújtott, az Áfa-tv. 37. §-a alá tartozó szolgáltatások esetében kötelező az összesítő nyilatkozat benyújtása, illetőleg az igénybe vevő jogállásának igazolása elsődlegesen a közösségi adószámmal történhet. Harmadik országbeli adóalany esetén azonban összesítő nyilatkozatot nem kell benyújtani, és az adóalanyiság is igazolható egyéb módon (például a megrendelő adószámával, vagy a gazdasági letelepedése szerinti országban rendszeresített, az adóalanyok nyilvántartása érdekében megképzett egyéb azonosítóval).Az Egyesült Királyságban letelepedett nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások esetén a legfontosabb változás a szolgáltatások utáni adó megfizetésének módja. Közösségen belül nyújtott szolgáltatás esetén ugyanis, amennyiben a szolgáltatás az igénybe vevő letelepedési helyén teljesül, a szolgáltatásnyújtó az adó bevallására és megfizetésére alkalmazhatja az egyablakos rendszert (MOSS-rendszer). Ez azonban az EU-n kívül nyújtott szolgáltatások esetében nem alkalmazható, tehát 2021. január 1-jét követően teljesített ügyletek esetében az Egyesült Királyságban felmerülő adót közvetlenül ott kell megfizetni.Tekintettel az előzőekben leírtakra - miszerint az Egyesült Királyság a szolgáltatások szempontjából harmadik országnak minősül -, a kérdésben említett hat esetkör négy esetre szűkíthető, az egyes viszonylatokban az adókötelezettség az alábbiak szerint alakul:1. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás adóalany részére:Az Áfa-tv. 37. §-a alapján áfa területi hatályán kívüli szolgáltatás teljesül, a számla magyar áfát nem tartalmazhat, azon a "fordított adózás" kifejezést kell feltüntetni, továbbá nem kötelező, de célszerű valamilyen módon jelezni, hogy az ügylet nem tartozik az Áfa-tv. területi hatálya alá. A számlának tartalmaznia kell az eladó közösségi adószámát, valamint a szolgáltatást igénybe vevő másik tagállami adóalany, áfafizetésre kötelezett jogi személy más tagállami közösségi adószámát. Az ügyletet a 65-ös áfabevallásban és az A60-as összesítő nyilatkozatban is szerepeltetni kell.A '65 áfabevallás 91. sorában kell szerepeltetni minden esetben az Áfa-tv. területi hatályán kívül teljesített szolgáltatásnyújtás ellenértékét, függetlenül attól, hogy közösségi, harmadik országos vagy belföldi adóalany felé történt, illetve itt kell feltüntetni azt is, amit nem adóalanynak nyújtottak.Figyelemmel arra, hogy az alanyi adómentes adó­alany nem járhat el alanyi mentes minőségében, ha külföldön teljesített szolgáltatást nyújt [Áfa-tv. 193. § (1) bekezdés d) pontja alapján], ezért áfa szempontjából a fent leírtak szerint kell eljárnia mind az áfás kft.-nek, mind pedig az alanyi mentes egyéni vállalkozónak is.2. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás nem adó­alany (magánszemély) részére:a) 10.000 euró alatt a tagállami magánszemélyeknek elektronikus úton nyújtott szolgáltatás teljesítési helye belföld, a számlán az eladó belföldi adószámát és a belföldi adómértéket kell feltüntetni, továbbá a bevallásban is belföldi ügyletként szerepeltetendő, összesítőnyilatkozat-benyújtási kötelezettség nem merül fel. Amennyiben a szolgáltatás nyújtója alanyi adómentes, úgy a számlán az alanyi mentességére kell hivatkoznia, és bevallási, befizetési kötelezettsége nem keletkezik;b) a 10.000 euró bevételi határ meghaladása esetén - vagy az adózó választása szerint - a szolgáltatás az áfa területi hatályán kívüli, a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8453

3. találat: Támogatás vagy szolgáltatás

Kérdés: Az egyetem és a gazdálkodó szervezet szerződést köt egymással, amelynek célja, hogy az egyetem nappali tagozatos hallgatója szakmai gyakorlatot szerezzen. A hallgatónak nincs szerződéses kapcsolata a társasággal. A gazdálkodó szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatot írt alá, amelyben meghatározták, hogy a kooperatív képzést kívánja patronálni. Ez szakmai képzésben való részvétellel, szakdolgozati témák kiírásával és konzultálásával, valamint szakmai gyakorlat biztosításával valósul meg. A támogatás módja: az egyetem számlát állít ki, amely alapján átutalják a megállapodott támogatás összegét. A számlán kooperatív képzés szerepel jogcímként. A gazdálkodó szervezetnél a támogatást mely főkönyvi számlán kell elszámolni? Ezt támogatásnak kell minősíteni, vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásnak?
Részlet a válaszból: […]gazdálkodó szervezet vesz részt a szakmai képzésben, szakdolgozati témákat ír ki, konzultál, szakmai gyakorlatot biztosít, akkor a gazdálkodó szervezetnek kellene számláznia, az egyetemnek pedig fizetnie. Nyilvánvalóan nem erről van szó.A gazdálkodó szervezet az egyetemet támogatja. A kapott támogatást, mivel az nem termékértékesítés, nem szolgáltatásnyújtás, nem lehet számlázni. Ezért törvényellenes módon járt el az egyetem, amikor a támogatásnak megfelelő összeget számlázta a gazdálkodó felé, és az is szabálytalan, hogy a számlán kooperatív képzést tüntetett fel, mivel ilyen szolgáltatást a gazdálkodó szervezet részére nem nyújtott, a gazdálkodó szervezet ilyen szolgáltatást nem vett igénybe. Ezért az egyetemnek a számlát vissza kell vonnia (sztorníroznia).A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7181
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Ingyenesen juttatott szolgáltatás az evánál

Kérdés: Evás bevételi nyilvántartást vezető bt. a személyesen közreműködő kültag tulajdonában lévő ingatlanban folytatja a tevékenységét. Bérleti díjat nem fizet. Az ingyenesen juttatott szolgáltatást evaalapot növelő tételként kell alkalmazni?
Részlet a válaszból: […]tevékenységével összefüggésben vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Részletes felsorolást tartalmaz a törvény a vagyoni érték vonatkozásában. Ezek között szerepel az igénybe vett szolgáltatás is. Így a kültag által rendelkezésre bocsátott ingatlan használati
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7060

5. találat: Szolgáltatás vagy termék-előállítás?

Kérdés: A partner kérésére, az általa megadott paraméterek, elképzelés, fénykép alapján megtervezzük a termékben a későbbiekben elhelyezendő biztonsági elemeket, illetve azok elhelyezését a végtermékben. Szükség szerint elkészítjük a termékminta előállításához a gyártóeszközöket. Mintát gyártunk, amely alapján eldönthető, hogy sorozatgyártás során hogyan fog kinézni a termék, tudjuk-e a gyártást vállalni. Ezt a gyártás helyszínén a vevő is megtekintheti. A felsorolt folyamatokra árajánlatot készítünk. Mindkét folyamat elvégzése a munka ellenértékének a kiszámlázásával zárul. Szerintünk a leírt folyamatok szolgáltatásnak minősülnek. Kérjük állásfoglalásukat!
Részlet a válaszból: […]fejlesztés van, amelynek az ellenértékét egy külső fél megfizeti. Azonban ez esetben is gond van az elkészült gyártóeszközökkel, amely mindenképpen terméknek tekintendő. Ha termékminta készül, vagy a gyártás elindul, akkor viszont a gyártás előtti időszak költségei a gyártott termékek eladási árában térülnek meg, azok kiszámlázására nincs jogalap, legfeljebb a kiszámlázott összeg előlegként kezelendő.A második folyamatnál már mintát is gyártanak, amelyet ugyan a vevő megtekinthet, azt részére nem adják át. Ezért ez esetben egyértelműen nem szolgáltatásnyújtás, még akkor sem, ha azt kiszámlázzák. A vevő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7056
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Közvetített vagy igénybe vett szolgáltatás, alvállalkozói teljesítés

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az alábbiakban ismertetett tényállás szerinti ügylet során felmerült költségek közvetített szolgáltatások értékeként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként elszámolhatóak-e az iparűzési­adó-alap meghatározása során, vagy a számviteli törvény értelmében az igénybe vett szolgáltatások költségei? Adózó vállalkozási tevékenysége m.n.s. egyéb oktatás, akkreditált felnőttképző intézményi besorolással rendelkezik. Adózó fő vállalkozási tevékenysége képzések megtartása, továbbá pedagógiai szakértés, szaktanácsadás. Tevékenysége végzése során tanácsadással, szakértéssel, akkreditált 30 órás pedagógus-továbbképzéssel, nem pedagógus akkreditált továbbképzéssel foglalkozik. Vállalja továbbá önkormányzatok közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervének, esélyegyenlőségi tervének, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítését, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítését, valamint intézmény- és programakkreditációt. Adózó fenti tevékenységek végzéséhez igénybe vesz más vállalkozókat is. A képzést/tanácsadást/szakértést végző vállalkozók által kiszámlázott szolgáltatások értékét adózó közvetített szolgáltatások értékeként számolta el adóalap-csökkentő tételként az iparűzésiadó-bevallásában. Adózó kimenő (vevő) számláiban gazdasági eseményként akkreditált felnőttképzés; máshová nem sorolt egyéb oktatás; pedagógiai szakértés, szaktanácsadás; üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás szerepel. A kimenő bizonylatokon "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" megjelölés szerepel. Adózó a jegyzőkönyvi észrevételében hivatkozott arra, hogy véleménye szerint a szerződései egy része vállalkozási szerződésnek minősül. A vállalkozói szerződés kapcsán az eredménykötelem meglétét emeli ki. Véleménye szerint feladatai a megvalósíthatósági tanulmány készítése, pedagógiai program átdolgozása, nyilvánosság biztosítása, foglalkoztatás támogatása pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátása, intézményakkreditáció eredménykötelemmel bírnak, mivel valamely dolog tervezésére, elkészítésére, átalakítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására irányult, mert a tevékenység ellátásáról írásos dokumentum készül. Fent ismertetett tényállás alapján kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával szíveskedjenek állásfoglalásukat a vásárolt szolgáltatások minősítésére megadni.
1. A megvalósíthatósági tanulmány készítésére, a pedagógiai program átdolgozására, a nyilvánosság biztosítására, a foglalkoztatás támogatására pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátására, valamint az intézményakkreditációs feladat ellátására kötött szerződések vállalkozási szerződésnek tekinthetők-e, vagy megbízási szerződésnek? Elhatárolható-e a két szerződéstípus aszerint, hogy a tárgya szellemi vagy fizikai munkavégzésre irányul?
2. A fent megrendelt tevékenységek közül mely tevékenység végzése tekinthető eredménykötelmen alapuló és mely tevékenység gondossági kötelmen alapuló munkavégzésnek? Kimeríti-e az eredménykötelem fogalmát az, ha a vásárolt szolgáltatás lezárásának eredményeként írásbeli dokumentum készül? (Pl. jelentés, bizonylatolás, összeállított dokumentum stb.) Ehhez kapcsolódóan kérjük, szíveskedjenek kifejteni azt, hogy a Ptk. 389. §-ában megfogalmazott "munkával elérhető más eredmény létrehozására" kitétel alatt konkrétan mi értendő.
3. A projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében, amennyiben a megrendelői szerződésben részletezett feladatokat teljes mértékben szerződéssel más vállalkozók végzik, tekinthető-e a szolgáltatás változatlan formában történő továbbértékesítésnek, annak ellenére, hogy a projektkészítéssel és akkreditált képzéssel megbízott adózónak egyéb koordináló feladatai is vannak? (Az adózó neve alatt fut az akkreditáció, a projekt, illetve az adózó állítja ki a tanúsítványt, köti a felnőttképzési szerződést.)
4. A megrendelői szerződésben a közvetítés lehetőségére annyiban történik utalás, hogy a szerződések többségében tartalmazzák az alvállalkozók, illetve teljesítési segéd igénybevételi lehetőségét. Ez a szerződési kitétel megfelel a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó tartalmi kritériumnak?
Részlet a válaszból: […]iparűzésiadóalap-számítás során. (Ugyanakkor oktatás, képzés esetén sem kizárt egy szolgáltatás változatlan formában való közvetítése. Például ha az adóalany arra vállal kötelezettséget, hogy szerződést köt egy nyelvtanárral a megbízója telephelyén való nyelvóra tartására.)Összetettebb kérdéskör a szakértői, tanácsadói tevékenység, továbbá a közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervek, esélyegyenlőségi tervek, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítésére, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítésére, valamint intézmény- és programakkreditációra vonatkozó tevékenység végzése esetén. Amennyiben az e tevékenységek folytatásáról szóló szerződésben a megrendelő valamely jól körülhatárolható, az adóalany saját szolgáltatásnyújtásától független, azt nem befolyásoló, annak előfeltételét nem jelentő, ilyen értelemben önállóan is nyújtható szolgáltatást rendel meg, akkor nem kizárt, hogy a harmadik fél változatlan formában továbbszámlázott - a saját teljesítménytől hangsúlyozottan elkülönülő - szolgáltatása - annak tartalma szerint - közvetített szolgáltatás legyen. Például ha a szakértői tevékenység keretében a megrendelő valamely más szakterülethez tartozó vagy specifikus szaktudást feltételező szakvéleményt is megrendel, vagy az uniós pályázatok elkészítése során a megrendelő (és nem a pályázat elkészítése) számára szükséges valamely szakkérdés külön tisztázása, akkor ezen - a megrendelő kérése alapján, a javára - vásárolt szolgáltatás az adózónál lehet közvetített szolgáltatás. Idetartozhat az is, ha az adóalany egy szerződésben vállal kötelezettséget intézményhálózat-működtetési terv és az esélyegyenlőségi terv készítésére, ám utóbbit teljes egészében más vállalkozás dolgozza ki.Elképzelhető az is, hogy az adózó csak arra vállal a megrendelő felé kötelezettséget, hogy más vállalkozótól rendeli meg például a közoktatási terv vagy az uniós pályázat elkészítését, vagy mint azt a harmadik pont alatti kérdés említi: projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében az adózó által vállalt szolgáltatást kizárólag harmadik fél nyújtja. Ha a továbbadott szolgáltatáshoz az adózó saját teljesítményt - a továbbszámlázáson, a szolgáltatást ténylegesen elvégző felkutatásán, a szerződéses feltételek tisztázásán, a szerződéskötésen, ellenérték utalásán túlmenően - nem tesz, és ez (tehát hogy a szolgáltatást teljes egészében más nyújtja) a szerződésből is következik, a szolgáltatásközvetítésre vonatkozó tartalmi feltételei teljesülnek.Abban az esetben ellenben, ha a képzési program, a pályázat, a minőségirányítási terv az adózó és valamely más vállalkozás (vállalkozó) közös teljesítménye eredőjeként áll elő, továbbá a megrendelővel kötött szerződésből sem következik, hogy a beszállító vállalkozó munkáját a megrendelő külön igényelte volna, akkor a vásárolt szolgáltatás igénybe vett és nem közvetített szolgáltatásnak tekintendő.Ha tartalma szerint a vásárolt szolgáltatás lehet közvetített szolgáltatás, akkor a helyi iparűzésiadóalap-számítás során feltétel a számlázási követelmény teljesítése.Ami a számlázási követelményt illeti, ki kell emelni, hogy az adózó által kiállított kimenő számlában el kell különíteni (külön kell feltüntetni, szerepeltetni kell) a saját teljesítményt és a közvetített szolgáltatást, ha a számlában saját teljesítmény is szerepel. Ez egyben azt jelenti, hogy ha az adózó saját teljesítménye mellett közvetített szolgáltatást is nyújt, akkor a számlában a saját és közvetített szolgáltatásokat külön-külön sorban a szolgáltatás megnevezésével és annak (szerződés szerinti) árával kell feltüntetni. Mindezt a Kúria a Kfv. V. 35.260/2011/11. számú ítéletének 7. oldalán szó szerint is megismétli: "A törvényi előírás szerint azonban számlából a közvetítés tényének »egyértelműen megállapítható«-nak kell lennie, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy ha saját teljesítményt és közvetített szolgáltatást is számláz az adózó, akkor azt külön-külön kell feltüntetni." Az a tény tehát, hogy a számla - valamiféle díszítőelemként, sormintaként - tartalmaz utalást arra, hogy a számlában van (lehet) közvetített szolgáltatás, önmagában nem jelenti a számlázási kritérium teljesítését, különösen akkor, ha a számlában saját szolgáltatást is feltüntetnek. Amennyiben azonban az adózó csak közvetített szolgáltatást számláz (saját teljesítmény nincs), elégséges a számlában a "közvetített szolgáltatás" megjegyzést szerepeltetni.A kérdés nem tér ki arra, hogy a bejövő számlán milyen szolgáltatás szerepel (csak a kimenő számlán lévő szolgáltatásokat említi), ugyanakkor a változatlan formában való szolgáltatásközvetítésből eredő követelmény, hogy a közvetített szolgáltatás megnevezése a bejövő és a kimenő számlán azonos legyen.Alvállalkozói teljesítések értékeA kérdező kéri azt is, hogy térjünk ki arra, szóba jöhet-e alvállalkozói teljesítés, azaz az adózó kötelezettségvállalását tartalmazó, teljesítését megalapozó szerződés lehet-e a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés. Ennek hátterében nyilván az áll, hogy az alvállalkozói teljesítések értékével csökkenthető a nettó árbevétel az iparűzésiadó-alap kiszámítása során.A Htv. 52. §-ának 32. pontja szerint az alvállalkozói teljesítések értéke, mint nettó árbevétel-csökkentő tétel esetén az adózónak mind megrendelőjével, mind szállítójával (alvállalkozójával) a Ptk. szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban kell állnia. Egy ilyen szerződéses kapcsolat esetén a vállalkozó a megrendelőjével kötött vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettségét oly módon teljesíti, hogy a beszállítójával (alvállalkozójával) is vállalkozási szerződést kötve (vállalkozási szerződés alapján), az alvállalkozó teljesítményét beépíti a saját teljesítménybe.Azt, hogy a kérdésben említett különféle teljesítések (pályázatkészítés, tanulmánykészítés, programátdolgozás, szaktanácsadás) mögötti szerződés a Ptk. szerinti vállalkozási szerződésnek vagy megbízási szerződésnek minősül-e, felelősen - a szerződés szövegének ismerete és elemzése nélkül - nem lehet eldönteni. A válaszadásnál a következőket indokolt figyelembe venni.A régi Ptk. XXXV. fejezetében, s azon belül 389. §-ában határozta meg a vállalkozási szerződést. E szerint vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. Az új Ptk. pedig a XV. cím, XXXVII. fejezet alatt rögzíti a vállalkozási szerződés tartalmi elemeit. A 6:238. § [Vállalkozási szerződés] értelmében vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A régi és az új Ptk. mindemellett egyaránt külön is nevesít - a vállalkozási szerződés altípusaként - bizonyos szerződésfajtákat. Így például vállalkozási szerződés a tervezési szerződés, a kutatási szerződés, továbbá az új Ptk. szerint a kivitelezési szerződés. E szerződések tárgyának megfelelő szolgáltatás vagy termék létrehozatala tehát minden egyéb körülménytől függetlenül vállalkozási szerződés keretében megy végbe.Az új Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó alapvető rendelkezése - külön nem tipizált szerződések esetén - általánosabb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6699

7. találat: Szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontja - áfa

Kérdés: Evás könyvelő kft. vagyunk. Szerződéseinket éves díjjal kötjük, havi egyenletes összegű kiszámlázással, a folyamatos teljesítés szabályai szerint. Szerződésünk szerint az éves teljesítés a beszámoló átadásával és a bevallások leadásával teljesül. Díjainkat is július 1-jétől változtatjuk. Vajon miként érint minket és vállalkozóinkat a változás? Mennyiben változnak a teljesítés időpontját, a számla keltét, a fizetési határidőt érintő dátumok és megbízóink kötelmei? Úgy véljük, ez nemcsak minket, de a kivás és az Szt. szerint elszámoló könyvelőirodákat is érinti. Kérjük, mindhárom módszertan szerint adják meg válaszukat!
Részlet a válaszból: […]elszámolási időszakos ügyletekre vonatkozó korábbi szabály pedig kizárólag a közszolgáltatási szerződésekre, telekommunikációs szolgáltatásokra vonatkozóan élt volna tovább: tehát csak ezeknél lett volna a jövőben is az ellenérték megtérítésének esedékessége a teljesítés időpontja.A fenti módosítás érdemi alkalmazását azonban a jogalkotó végül "elhalasztotta", az erre vonatkozó döntést az Országgyűlés 2014. június 23-ai ülésnapon hozta meg. Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló 2014. évi XXV. törvény alapján az Áfa-tv. 58. §-a alá tartozó ügyletek teljesítési időpontjának meghatározására vonatkozó szabályok így mégsem változnak meg 2014. július 1-jétől. A friss módosítás tulajdonképpen felülírta a tavalyi adócsomagban elfogadott változásokat, ezáltal továbbra is a "régi-új" szabályokat kell alkalmazni a 2014. június 30-át követő elszámolási időszakokra is, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6374
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Futóverseny kiosztott csomaggal

Kérdés: Cégünk futóversenyek szervezésével és lebonyolításával foglalkozik. A rendezvényen részt vevő magánszemélyek kapnak egy csomagot, ami tartalmaz emblémázott pólót, csokit, italt stb. Szeretném a tájékoztatásukat kérni a kiosztott csomagok adózásáról és számviteli elszámolásáról abban az esetben, ha ezért a magánszemélyek nevezési díjat fizetnek, és az tartalmazza a csomagot, illetve ha nem fizetnek nevezési díjat, és térítés nélkül kapják a rendezvényen ezeket a csomagokat.
Részlet a válaszból: […]sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást)". Ezen rendelkezés alapján a sportrendezvényt szervező, lebonyolító cég olyan kifizetőnek minősülhet, amely a sportrendezvényen, a futóversenyen nyújt szolgáltatást. Ha rendezvényen a résztvevők nem fizetnek nevezési díjat, és térítés nélkül kapnak csomagot, akkor az adott csomag (ami tartalmaz emblémázott pólót, csokit, italt stb.) a sportrendezvényen nyújtott szolgáltatásnak minősülhet (különösen a csoki,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6298

9. találat: Szolgáltatáshoz kapcsolódó támogatás

Kérdés: Cégünk a 2013-ban 50%-os támogatást nyert pályázaton, tanácsadói szolgáltatáshoz. A szolgáltatás nyújtása 2013. évben megtörtént, a kifizetéseket a 2013. év költségei között elszámoltuk. A pályázat elszámolásához szükséges iratokat beadtuk, de a támogatást csak 2014. év elején folyósítják. Ekkor (mivel vissza nem térítendő támogatás) rendkívüli bevételként könyvelem. Más tennivalóm nincs? Helyes ez így?
Részlet a válaszból: […]egyéb bevételek között kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás összegét, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőzó üzleti év(ek)hez kapcsolódik, és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték.Amennyiben a pályázaton nyert támogatást a cég elszámolási betétszámlájára 2014. január 1-je és a cég által választott mérlegkészítés időpontja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6188

10. találat: Szervizszolgáltatás teljesítési helye

Kérdés: Cégünk egyik munkatársa kereskedőként a cseh piacon tevékenykedik. Többször előfordult, hogy a magyar rendszámú céges gépkocsit Csehországban kellett szervizeltetnie. Az igénybe vett szolgáltatásról társaságunk közösségi adószámára állították ki a számlát, az áfa feltüntetése nélkül. Kérdésem lenne, hogy a közösségi adóalanytól igénybe vett szervizszolgáltatás esetében mi minősül teljesítési helynek, hol keletkezik az áfafizetési kötelezettség? Kell-e ez után belföldön általános forgalmi adót bevallani, megfizetni?
Részlet a válaszból: […]szerint kell megállapítani. Ezek szerint az adóalany részére nyújtott javítási szolgáltatás teljesítési helye ott van, ahol az igénybe vevő adóalany gazdasági céllal letelepedett. Így tehát a szervizszolgáltatás után belföldön keletkezik adóbevallási
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5944
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 27 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést