Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]gazdálkodó szervezet vesz részt a szakmai képzésben, szakdolgozati témákat ír ki, konzultál, szakmai gyakorlatot biztosít, akkor a gazdálkodó szervezetnek kellene számláznia, az egyetemnek pedig fizetnie. Nyilvánvalóan nem erről van szó.A gazdálkodó szervezet az egyetemet támogatja. A kapott támogatást, mivel az nem termékértékesítés, nem szolgáltatásnyújtás, nem lehet számlázni. Ezért törvényellenes módon járt el az egyetem, amikor a támogatásnak megfelelő összeget számlázta a gazdálkodó felé, és az is szabálytalan, hogy a számlán kooperatív képzést tüntetett fel, mivel ilyen szolgáltatást a gazdálkodó szervezet részére nem nyújtott, a gazdálkodó szervezet ilyen szolgáltatást nem vett igénybe. Ezért az egyetemnek a számlát vissza kell vonnia (sztorníroznia).A[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tevékenységével összefüggésben vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Részletes felsorolást tartalmaz a törvény a vagyoni érték vonatkozásában. Ezek között szerepel az igénybe vett szolgáltatás is. Így a kültag által rendelkezésre bocsátott ingatlan használati
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fejlesztés van, amelynek az ellenértékét egy külső fél megfizeti. Azonban ez esetben is gond van az elkészült gyártóeszközökkel, amely mindenképpen terméknek tekintendő. Ha termékminta készül, vagy a gyártás elindul, akkor viszont a gyártás előtti időszak költségei a gyártott termékek eladási árában térülnek meg, azok kiszámlázására nincs jogalap, legfeljebb a kiszámlázott összeg előlegként kezelendő.A második folyamatnál már mintát is gyártanak, amelyet ugyan a vevő megtekinthet, azt részére nem adják át. Ezért ez esetben egyértelműen nem szolgáltatásnyújtás, még akkor sem, ha azt kiszámlázzák. A vevő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]iparűzésiadóalap-számítás során. (Ugyanakkor oktatás, képzés esetén sem kizárt egy szolgáltatás változatlan formában való közvetítése. Például ha az adóalany arra vállal kötelezettséget, hogy szerződést köt egy nyelvtanárral a megbízója telephelyén való nyelvóra tartására.)Összetettebb kérdéskör a szakértői, tanácsadói tevékenység, továbbá a közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervek, esélyegyenlőségi tervek, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítésére, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítésére, valamint intézmény- és programakkreditációra vonatkozó tevékenység végzése esetén. Amennyiben az e tevékenységek folytatásáról szóló szerződésben a megrendelő valamely jól körülhatárolható, az adóalany saját szolgáltatásnyújtásától független, azt nem befolyásoló, annak előfeltételét nem jelentő, ilyen értelemben önállóan is nyújtható szolgáltatást rendel meg, akkor nem kizárt, hogy a harmadik fél változatlan formában továbbszámlázott - a saját teljesítménytől hangsúlyozottan elkülönülő - szolgáltatása - annak tartalma szerint - közvetített szolgáltatás legyen. Például ha a szakértői tevékenység keretében a megrendelő valamely más szakterülethez tartozó vagy specifikus szaktudást feltételező szakvéleményt is megrendel, vagy az uniós pályázatok elkészítése során a megrendelő (és nem a pályázat elkészítése) számára szükséges valamely szakkérdés külön tisztázása, akkor ezen - a megrendelő kérése alapján, a javára - vásárolt szolgáltatás az adózónál lehet közvetített szolgáltatás. Idetartozhat az is, ha az adóalany egy szerződésben vállal kötelezettséget intézményhálózat-működtetési terv és az esélyegyenlőségi terv készítésére, ám utóbbit teljes egészében más vállalkozás dolgozza ki.Elképzelhető az is, hogy az adózó csak arra vállal a megrendelő felé kötelezettséget, hogy más vállalkozótól rendeli meg például a közoktatási terv vagy az uniós pályázat elkészítését, vagy mint azt a harmadik pont alatti kérdés említi: projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében az adózó által vállalt szolgáltatást kizárólag harmadik fél nyújtja. Ha a továbbadott szolgáltatáshoz az adózó saját teljesítményt - a továbbszámlázáson, a szolgáltatást ténylegesen elvégző felkutatásán, a szerződéses feltételek tisztázásán, a szerződéskötésen, ellenérték utalásán túlmenően - nem tesz, és ez (tehát hogy a szolgáltatást teljes egészében más nyújtja) a szerződésből is következik, a szolgáltatásközvetítésre vonatkozó tartalmi feltételei teljesülnek.Abban az esetben ellenben, ha a képzési program, a pályázat, a minőségirányítási terv az adózó és valamely más vállalkozás (vállalkozó) közös teljesítménye eredőjeként áll elő, továbbá a megrendelővel kötött szerződésből sem következik, hogy a beszállító vállalkozó munkáját a megrendelő külön igényelte volna, akkor a vásárolt szolgáltatás igénybe vett és nem közvetített szolgáltatásnak tekintendő.Ha tartalma szerint a vásárolt szolgáltatás lehet közvetített szolgáltatás, akkor a helyi iparűzésiadóalap-számítás során feltétel a számlázási követelmény teljesítése.Ami a számlázási követelményt illeti, ki kell emelni, hogy az adózó által kiállított kimenő számlában el kell különíteni (külön kell feltüntetni, szerepeltetni kell) a saját teljesítményt és a közvetített szolgáltatást, ha a számlában saját teljesítmény is szerepel. Ez egyben azt jelenti, hogy ha az adózó saját teljesítménye mellett közvetített szolgáltatást is nyújt, akkor a számlában a saját és közvetített szolgáltatásokat külön-külön sorban a szolgáltatás megnevezésével és annak (szerződés szerinti) árával kell feltüntetni. Mindezt a Kúria a Kfv. V. 35.260/2011/11. számú ítéletének 7. oldalán szó szerint is megismétli: "A törvényi előírás szerint azonban számlából a közvetítés tényének »egyértelműen megállapítható«-nak kell lennie, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy ha saját teljesítményt és közvetített szolgáltatást is számláz az adózó, akkor azt külön-külön kell feltüntetni." Az a tény tehát, hogy a számla - valamiféle díszítőelemként, sormintaként - tartalmaz utalást arra, hogy a számlában van (lehet) közvetített szolgáltatás, önmagában nem jelenti a számlázási kritérium teljesítését, különösen akkor, ha a számlában saját szolgáltatást is feltüntetnek. Amennyiben azonban az adózó csak közvetített szolgáltatást számláz (saját teljesítmény nincs), elégséges a számlában a "közvetített szolgáltatás" megjegyzést szerepeltetni.A kérdés nem tér ki arra, hogy a bejövő számlán milyen szolgáltatás szerepel (csak a kimenő számlán lévő szolgáltatásokat említi), ugyanakkor a változatlan formában való szolgáltatásközvetítésből eredő követelmény, hogy a közvetített szolgáltatás megnevezése a bejövő és a kimenő számlán azonos legyen.Alvállalkozói teljesítések értékeA kérdező kéri azt is, hogy térjünk ki arra, szóba jöhet-e alvállalkozói teljesítés, azaz az adózó kötelezettségvállalását tartalmazó, teljesítését megalapozó szerződés lehet-e a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés. Ennek hátterében nyilván az áll, hogy az alvállalkozói teljesítések értékével csökkenthető a nettó árbevétel az iparűzésiadó-alap kiszámítása során.A Htv. 52. §-ának 32. pontja szerint az alvállalkozói teljesítések értéke, mint nettó árbevétel-csökkentő tétel esetén az adózónak mind megrendelőjével, mind szállítójával (alvállalkozójával) a Ptk. szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban kell állnia. Egy ilyen szerződéses kapcsolat esetén a vállalkozó a megrendelőjével kötött vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettségét oly módon teljesíti, hogy a beszállítójával (alvállalkozójával) is vállalkozási szerződést kötve (vállalkozási szerződés alapján), az alvállalkozó teljesítményét beépíti a saját teljesítménybe.Azt, hogy a kérdésben említett különféle teljesítések (pályázatkészítés, tanulmánykészítés, programátdolgozás, szaktanácsadás) mögötti szerződés a Ptk. szerinti vállalkozási szerződésnek vagy megbízási szerződésnek minősül-e, felelősen - a szerződés szövegének ismerete és elemzése nélkül - nem lehet eldönteni. A válaszadásnál a következőket indokolt figyelembe venni.A régi Ptk. XXXV. fejezetében, s azon belül 389. §-ában határozta meg a vállalkozási szerződést. E szerint vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. Az új Ptk. pedig a XV. cím, XXXVII. fejezet alatt rögzíti a vállalkozási szerződés tartalmi elemeit. A 6:238. § [Vállalkozási szerződés] értelmében vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A régi és az új Ptk. mindemellett egyaránt külön is nevesít - a vállalkozási szerződés altípusaként - bizonyos szerződésfajtákat. Így például vállalkozási szerződés a tervezési szerződés, a kutatási szerződés, továbbá az új Ptk. szerint a kivitelezési szerződés. E szerződések tárgyának megfelelő szolgáltatás vagy termék létrehozatala tehát minden egyéb körülménytől függetlenül vállalkozási szerződés keretében megy végbe.Az új Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó alapvető rendelkezése - külön nem tipizált szerződések esetén - általánosabb[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]elszámolási időszakos ügyletekre vonatkozó korábbi szabály pedig kizárólag a közszolgáltatási szerződésekre, telekommunikációs szolgáltatásokra vonatkozóan élt volna tovább: tehát csak ezeknél lett volna a jövőben is az ellenérték megtérítésének esedékessége a teljesítés időpontja.A fenti módosítás érdemi alkalmazását azonban a jogalkotó végül "elhalasztotta", az erre vonatkozó döntést az Országgyűlés 2014. június 23-ai ülésnapon hozta meg. Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló 2014. évi XXV. törvény alapján az Áfa-tv. 58. §-a alá tartozó ügyletek teljesítési időpontjának meghatározására vonatkozó szabályok így mégsem változnak meg 2014. július 1-jétől. A friss módosítás tulajdonképpen felülírta a tavalyi adócsomagban elfogadott változásokat, ezáltal továbbra is a "régi-új" szabályokat kell alkalmazni a 2014. június 30-át követő elszámolási időszakokra is, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást)". Ezen rendelkezés alapján a sportrendezvényt szervező, lebonyolító cég olyan kifizetőnek minősülhet, amely a sportrendezvényen, a futóversenyen nyújt szolgáltatást. Ha rendezvényen a résztvevők nem fizetnek nevezési díjat, és térítés nélkül kapnak csomagot, akkor az adott csomag (ami tartalmaz emblémázott pólót, csokit, italt stb.) a sportrendezvényen nyújtott szolgáltatásnak minősülhet (különösen a csoki,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egyéb bevételek között kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás összegét, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőzó üzleti év(ek)hez kapcsolódik, és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték.Amennyiben a pályázaton nyert támogatást a cég elszámolási betétszámlájára 2014. január 1-je és a cég által választott mérlegkészítés időpontja[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerint kell megállapítani. Ezek szerint az adóalany részére nyújtott javítási szolgáltatás teljesítési helye ott van, ahol az igénybe vevő adóalany gazdasági céllal letelepedett. Így tehát a szervizszolgáltatás után belföldön keletkezik adóbevallási
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amely az 58. §-ban említett esetben (a kérdés szerint is folyamatos szolgáltatás, amelynek a teljesítési ideje: 03. 06.) a számla kibocsátásakor (az adott esetben: 02. 06.) érvényes. (Ez az euróárfolyam, ha előzetesen a cég az adóhatósághoz az MNB euróárfolyam alkalmazását nem jelentette be, a választott hitelintézet eladási euróárfolyama!) A leírtak alapján tehát az áfa alapját és a fizetendő áfát forintban a 02. 06-i euróárfolyam alkalmazásával kell megállapítani. Az Szt. új előírása arra ad választási lehetőséget, hogy a társaság ezzel az euróárfolyammal határozza meg az árbevételként elszámolandó - áfa nélküli - ellenértéket is (függetlenül attól, hogy a szerződés szerinti teljesítés időszaka korábban volt), és könyvelje ezen euróárfolyammal nemcsak a fizetendő áfát, de az árbevételt és a kettő együttes összegét, a vevőszámlákat is. Nem kötelező tehát a könyvelés során más árfolyamot használni. (Természetesen az nem változott, hogy milyen időszakra kell könyvelni: az árbevételt és a követelést januárra, az áfát márciusra!) A kérdés szerinti számlát fogadó fogyasztó az áfa alapját és az előzetesen felszámított áfát csak azon az euróárfolyamon számíthatja át forintra, amely árfolyamot a számla kibocsátója a számlán feltüntetett. Az áfabevallásba is ezen értékeket állíthatja be. Az Szt. hivatkozott előírását azonban a vevő, a megrendelő is alkalmazhatja, de a döntése csak arra irányulhat, hogy a szolgáltató által az áfa alapja meghatározása során alkalmazott euróárfolyamot vagy a saját választott euróárfolyamát használja. Célszerű,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötődik az ingatlan helyéhez. Függetlenül tehát attól, hogy a szolgáltatás megrendelője esetleg belföldi adóalany, ha az ingatlan Ausztriában van, akkor a teljesítési hely a magyar áfatörvény hatályán kívül esik. A szolgáltatás után Ausztriában kell az áfát
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.