Exportszolgáltatás és a bevallási időszak kapcsolata

Kérdés: Egy társaságnak 2000-ben az Áfa-tv. 15. §-ának (5) bekezdése, illetve 1. és 3. §-a alapján nem kellett áfát fizetni az exportszolgáltatás után. A társaság 2001 I. negyedévére benyújtott adóbevallását az adóhivatal nem fogadta el, mert a társaság éves bevalló, ugyanis az adóhivatal szerint 2000-ben a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke nem haladta meg a 8000 E Ft-ot. Az Áfa-tv. 47. §-ának (2) bekezdése nem szól arról, hogy az export ellenértékét a 8 millió Ft-os értékhatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Mi a helyes értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...nem csak a belföldi bevételszerző tevékenység van benne, az éves bevallás értékhatárában a társaság külföldi teljesítési helyű szolgáltatásnyújtásait is kalkulálni kellene. (Nem beszélve arról, hogy az adóhatóságnak sem mindegy, milyen forgalmú ügyféllel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Off-shore cég belföldi tevékenysége

Kérdés: Off-shore cég esetén belföldi tevékenységnek minősül-e, ha pénzeszközeinek egy részét nem bankban kamatoztatja, hanem a magasabb kamatszázalék miatt kölcsönadja egy belföldi társaságnak? Másképpen: nem veszíti-e el az off-shore státusát emiatt?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységnek (hisz önmagában emiatt a hitelintézeti törvény hatálya alá nem tartozik a cég), a kamat egy belföldi teljesítési helyű szolgáltatásnyújtás ellenértéke, mivel – kizárásos alapon – annak teljesítési helyét a főszabály szerint kell meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint engedélyhez kötött (PSZÁF) pénzügyi szolgáltatás az üzletszerűen végzett hitel és kölcsön nyújtása. A Hpt. 2. számú mellékletének I. része tartalmaz értelmező rendelkezéseket a pénzügyi szolgáltatásokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Jövőbeni költségek fedezete

Kérdés: Társaságunk 1993 óta hulladéklerakót üzemeltet. A hulladékgazdálkodásról szóló, hatályos törvény szerint fedezetet köteles biztosítani a hulladéklerakó utógondozására, és legfeljebb 30 évig történő monitorozásának költségeire. 2000. december 31-ig ezen várható, biztos jövőbeni költségekre az árbevételből határoltunk el fedezetet, 2001. január 1-jétől céltartalékot képezhetünk. Helyesen jártunk-e el, illetve helyesen járunk-e el? A leírtak szerint képzett céltartalékot a Tao-tv. elismeri-e adóalap-csökkentőként?
Részlet a válaszából: […] ...a Tao-tv.?A Tao-tv. előírása szerint csak a bányászatról szóló törvényben és a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényben meghatározott környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére az adóévben képzett céltartalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Sportbérletek könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a dolgozók részére térítésmentesen biztosított fitnesz-, illetve teniszbérletet?
Részlet a válaszából: […] ...Melyik akkor a helyes eljárás?A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Az Szja-tv. 1. számú mellékletének a sportrendezvényen nyújtott szolgáltatással kapcsolatos előírása 2002. január 1. napjával megváltozott. Ennek megfelelően 2001. december 31-éig a 2001/59....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Jóléti és kulturális költségek elszámolása

Kérdés: 2001-től a személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma kibővült, többek között a jóléti és kulturális költségekkel is. Szövetkezetünk saját üdülőt üzemeltet, annak költségei hogyan számolandók el a személyi jellegű egyéb kifizetések között?
Részlet a válaszából: […] ...között elszámolni, az 552. Jóléti és kulturális költségek számlán. (A dolgozók által megtérített összeget – mint közvetített szolgáltatást – számlázni kell és árbevételként elszámolni.)A saját üdülő üzemeltetésének (működtetésének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Közvetített szolgáltatás – javítási tevékenységnél

Kérdés: Társaságunk irodabútor-kereskedelemmel foglalkozik. Az irodai forgószékeket külső cégtől vesszük. A garancia lejárta után az általunk forgalmazott székekre javítást is vállalunk térítés ellenében. A javítást a gyártó cég végzi, a végzett munkát nekünk leszámlázza. Ez közvetített szolgáltatásnak minősül-e? Hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben közvetített szolgáltatás, ha megfelel az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában leírt követelményeknek. Az adott esetben ehhez az szükséges, hogy a vevőikkel kötött szerződés tartalmazza: a garancia lejárata után is vállalják a székek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Közvetített szolgáltatás: szállítmányozásnál

Kérdés: Szállítmányozási szolgáltatást végző, saját fuvareszközzel nem rendelkező vállalkozónak az általa kiállított számlán kell-e szerepeltetnie elkülönítetten, közvetített szolgáltatásként az általa igénybe vett szállítási vállalkozók szolgáltatását?
Részlet a válaszából: […] ...pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni.A Ptk. hivatkozott előírása alapján a szállítmányozás akkor minősül közvetített szolgáltatásnak teljes összegében, és nem kell a számlán elkülönítetten feltüntetni az igénybe vett szolgáltatásokat, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás az iparűzési adóalapnál

Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen önköltsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Hogyan befolyásolja az ilyen közvetített szolgáltatások értéke az iparűzésiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...a 416. kérdésre adott válasz tartalmazza. Ebben utaltunk arra is, hogy az miként befolyásolja az iparűzési adó alapját. Itt az adott szolgáltatásnak az iparűzési adó alapjára gyakorolt lehetséges hatásairól részletesebben szólunk.Amennyiben valamely szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó alapja

Kérdés: Az iparűzési adó értelmező rendelkezései között az elábé, az anyagköltség, a közvetített szolgáltatás fogalmi meghatározásánál szereplő csökkentést hogyan kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdezőt vélhetően az érdekli, milyen szerepet töltenek be az iparűzésiadó-alap megállapítása során a nettó árbevétel-csökkentő tételek törvényi definíciójában szereplő, a másik két adóalap-csökkentő tételre vonatkozó kitételek. Ezek funkciója nem más, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
…
309
310
311
…
324