Ügyvezető tagi jövedelme euróban

Kérdés: Az ügyvezető tag euróban szeretné felvenni a jövedelmét. A cég könyvviteli nyilvántartása forintban történik, a kifizetéshez szükséges euróval rendelkezik. A számviteli politikájában a számlavezető OTP devizaeladási árfolyamának alkalmazását írta elő. Milyen árfolyamon kell elszámolni a számfejtés és kifizetés során?
Részlet a válaszából: […] A Munka Törvénykönyve szerint a magyar munkavállaló részére a munkabért forintban kell meghatározni, és a levonások után forintban kell kifizetni. Természetesen ez igaz minden jövedelemre, az ügyvezető tagi jövedelmére is.A kérdés szerinti tagi jövedelmet az ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Különféle díjazások tagoknak - új Ptk.

Kérdés: Az új Ptk. szerint a kft. tagja nem vehet fel semmit, csak ha lesz nyeresége? Hogyan kell ezt értelmezni, a tag javára történő kifizetésekre, az osztalékra vonatkozó törvényi előírás alapján? Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a lejárulékozott összeget fel szokta venni, mint tagi jövedelmet, továbbá a székhelyen található ingatlan utáni bérleti díjat.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt utalni kell a Gt. előírásaira. A tag javára történő kifizetéseket a Gt. 131. §-a (az új Ptk. 3:184. §-a), az osztalékfizetést a Gt. 132. §-a (az új Ptk. 3:185. §-a) szabályozza. A két szabályozás között egy lényeges és érdemi eltérés van....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Fizetési sorrend

Kérdés: Végelszámolást végző cég a tagi jövedelem egy részét és a tagi kölcsönt nem tudja kifizetni. A még befolyó bevételekből melyik élvez elsőbbséget, melyiket kell előbb kifizetni?
Részlet a válaszából: […] A végelszámolás célja a társaság jogutód nélküli megszűnése,a hitelezői igények kielégítése után, a megszűnés időpontjában meglévő vagyonátadása a tulajdonosoknak. A tagi kölcsönt nyújtóval szemben is kötelezettségevan a társaságnak, így azt is ki kell fizetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Devizaalapon meghatározott munkabér

Kérdés: Az Szja-tv. 5. §-ának (1)-(2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. A külföldi pénznemben keletkező bevételt az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyama alapulvételével kell forintra átszámítani. A társaság a munkavállalójával olyan munkaszerződést köt, amelyben a bruttó bért a deviza árfolyam-ingadozásaihoz kötik. A devizában meghatározott bruttó bért forintban számfejtik és rendezik. Alkalmazni kell-e a fentebb hivatkozott rendelkezést a bér számfejtése során, vagy a társaság az átszámítást elvégezheti-e a valuta eladási árfolyamával? Ha ez utóbbi alkalmazható, akkor az MNB vagy a választott hitelintézet eladási árfolyamával? A cég tagja tagi jövedelmét (személyes közreműködésére tekintettel) devizában kívánja felvenni. A tagi jövedelem, a munkabér felvehető devizában?
Részlet a válaszából: […] A válaszadás előtt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy azMt. 154. §-a alapján a munkabért megállapítani és kifizetni is csak a magyartörvényes pénznemben (forintban) lehet. (Ez a követelmény érvényes a tagijövedelem, a személyes közreműködés ellenértékének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemély az olasz hatóságoktól illetőségigazolásthozott, akkor az olasz adóhatóság elfogadta olasz adóilletőségűnek. Azilletőség meghatározásakor egyebekben az egyes államok határain átlépőjövedelemszerzés során az adókötelezettség szempontjából legelőször...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Nem kötelező elektronikus adóbevallás

Kérdés: Melyik elektronikus adóbevallási kötelezettség melyik adózói körre nem kötelező? Jogszabályi hivatkozást is kérnék megjelölni!
Részlet a válaszából: […] A választ a vonatkozó jogszabályi előírással kezdjük: azArt. 31. §-ának (6)-(9) bekezdése 2007. 01. 01-jétől hatályos.Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató, akifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélymunkáltatót is),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Tévesen fizetett osztalék helyesbítése

Kérdés: A kft. 2002. év végén belépett az evába. 2002. évi mérlegében 3457 ezer forint eredménytartalék és 2509 ezer forint mérleg szerinti eredmény szerepelt. A 2003. évi mérlegében az adózott eredmény 3030 ezer forint, mérleg szerinti eredménye 3000 ezer forint, eredménytartaléka 0, mert az éves mérleg készítésekor 5966 ezer forint összegű tagokkal szembeni kötelezettséget könyveltek az eredménytartalékkal szemben. A tagok szándéka az evás időszak előtti osztalékforrás rendezése volt. A bruttó 5966 ezer forintot 2004 áprilisában kifizették, és az osztalékadózás szabályai szerint leadózták. A 2003. évi eredménykimutatásban a tárgyévi adózott eredményt osztalékfizetésre nem használták fel, 2003. évre vonatkozóan az osztalékfizetésről taggyűlési határozat nincs, az a cégbíróságnál sem került letétbe helyezésre. Hogyan kell kezelni a 2004. évi - osztaléknak nem minősülő - kifizetést? Tagi jövedelemként és utólag megadóztatni, járulékoztatni? Vagy a tagokkal visszafizettetni az eredménytartalékba?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak arra utalnak, hogy a jó szándék ismilyen súlyos következményekkel járhat, ha a társaság illetékesei a törvényielőírásokat - ez esetben mindegy, hogy milyen okból - sorozatosan megsértik.A 2003-ban hatályos Gt. 141. §-ának (3) bekezdése szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Minimálbér utáni járulék könyvelése (eva)

Kérdés: Eva-tv. hatálya alá tartozó, tagsági viszonyban lévő tag nem vesz ki jövedelmet a kft.-ből, csak a minimálbér után fizeti meg a járulékokat. Hogyan kell a tagi jövedelemből levont járulékokat könyvelni?
Részlet a válaszából: […]

Egyszerű a válasz: legalább a tagot terhelő járuléknak megfelelő összegű tagi jövedelmet (a tag személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget) kell bérköltségként elszámolni, és abból kell a minimálbér utáni járulékot levonni.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Ügyvédi iroda számvitele, adózása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, áfaalany, egyszemélyes ügyvédi iroda milyen számviteli és adózási feltételek közül választhat, illetve mi kötelező rá nézve? Van-e előtársasági időszaka? Van-e számára valamilyen speciális előírás? A tag részére nem munkabér, hanem tagi jövedelem jár. Kötelező-e a minimálbér bejelentése, illetve adózása?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása szerint az ügyvédi iroda 2004-ről mégegyszerűsített beszámolót készíthetett, és ezt egyszeres könyvvitelleltámaszthatta alá, ha - a megelőző két egymást követő évben az éves (ár)bevételeévenként nem haladta meg az 50 millió forintot, és- nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Ügyvéd tagi jellegű jövedelme

Kérdés: Ha a társaságiadó-elszámolással működő ügyvédi irodánál az ügyvéd úgynevezett tagi jellegű foglalkoztatásként havonta jövedelmet vesz fel, alkalmazotti kedvezményt nem számolhat el? Kötelező-e felvenni havonta a jövedelmet? Ha a foglalkoztatott ügyvéd havonta a minimálbér utáni járulékokat megfizeti, de csak évente egy alkalommal vesz fel jövedelmet, megteheti-e, hogy csak akkor fizeti meg az szja-járulékot? Milyen jövedelemnek, elszámolásbeli kifizetendő összegnek tekinthető az ügyvéd által felvett-elszámolt jövedelem?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. általános szabálya szerint a tag személyes közreműködése alapján kifizetett összeg akkor válik adókötelessé, amikor azt a magánszemély átvette, vagy amikor javára a bankszámlán jóváírták. Így, ha a foglalkoztatott ügyvéd havonta a minimálbér utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
1
2