184 cikk rendezése:
131. cikk / 184 Kamatmentes tagi kölcsön adói
Kérdés: Kamatmentes (szerződésben határozatlan idejű visszafizetési kötelezettséggel kötött) tagi kölcsön növeli a társasági adó alapját?
132. cikk / 184 Tagi kölcsön elengedésének illetékfizetése
Kérdés: Igaz, hogy 2008. január 1-jétől úgy változott az illetéktörvény, hogy az elengedett tagi kölcsön után a kft.-nek ajándékozási illetéket kell fizetnie?
133. cikk / 184 Tagi kölcsön elengedése
Kérdés: Az évek alatt felgyülemlett tagi kölcsön elengedéséről döntött az azt nyújtó – nem magyar állampolgárságú – magánszemély tag a cég javára. A tag és a társaság között különmegállapodásban rögzítették az elengedés tényét, az elengedett összeget, azt, hogy mikor folyósított és milyen összegű tagi kölcsönök kerültek elengedésre, továbbá utalás történt arra, hogy a tag miért engedte el a kölcsönt. A társaságnál az elengedett tagi kölcsönt az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének h) pontja alapján rendkívüli bevételként kell elszámolni, és annak összegével az adóalapot a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és (8) bekezdése alapján csökkenteni kell. A magánszemély tag esetében a követelése elengedésekor adófizetési kötelezettsége keletkezik-e akkor, ha a kölcsönt adózott pénzéből nyújtotta?
134. cikk / 184 Tőkeemelés elengedett tagi kölcsön esetén
Kérdés: Az elengedett tagi kölcsön az elengedés évében a mérleg szerinti eredmény része lesz, és pozitív mérleg szerinti eredmény esetén növeli az eredménytartalékot. Az eredménytartalék terhére pedig megemelhető a jegyzett tőke összege. Az eredménytartalék terhére történő tőkeemelés miatt a magánszemély tulajdonosoknál csak akkor lesz adófizetési kötelezettség az Szja-tv. 68. §-a alapján, ha a tulajdonosok a vállalkozásból a tőkét kivonják? Az emelés önmagában nem jár adófizetési kötelezettséggel a magánszemély tagok esetében? Van-e a tőkeemelésnek a kft.-t terhelő adóvonzata?
135. cikk / 184 Tagi kölcsön miatti követelés mint apport
Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt – mint tulajdonosi követelést – a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?
136. cikk / 184 Társaságból kilépő tag vállalkozásból kivont jövedelme
Kérdés: 2007 áprilisában az egyik tag kilépett a 2 fős betéti társaságból, ahol 50-50 százalék volt a tulajdoni hányad, a jegyzett tőke 12 E Ft, az eredménytartalék 4000 E Ft, így a saját tőke 4012 E Ft. A társaságból kilépő tag megkapta a bt. tulajdonában lévő 15 millió Ft forgalmi értékű ingatlant. A kilépő tagnak 18 millió Ft összegű tagikölcsön-követelése volt a kilépéskor. Milyen összeg után kell – vagyoni kivét címén – 25 százalék szja-t és a felső korlát figyelembevételével 14 százalék ehót fizetni? Lehet-e az ingatlankivétet a tagnak járó 2000 E Ft vagyonnövekményen felül úgy tekinteni, hogy a tag 13 millió Ft összegben lemond a tagi követelésről? Ha a kilépő tag az elszámolás során a meglévő vagyon rá eső részénél nagyobb értéket kap, akkor azt le kell-e adóznia abban az esetben is, ha a többletként kapott vagyont megtéríti a társaságnak? És mi lesz ez esetben az áfa alapja?
137. cikk / 184 Pótbefizetés téves könyvelésének helyesbítése
Kérdés: Egy kft. könyvelését 2007. január 1-jétől vállalta el a könyvelőiroda. Az előző évek anyagát áttekintve tapasztaltam, hogy a kft. külföldi állampolgár tagja által nyújtott – írásban dokumentált – pótbefizetések összegét az előző könyvelő a tagi kölcsönhöz könyvelte. Önellenőrzés keretében a hibát ki lehet javítani?
138. cikk / 184 Tulajdonosi kölcsön kamatának adója
Kérdés: A kft. tulajdonosa kölcsönt adott a cégének, amelyet nem tud kivenni, mivel azt a cég eredménye nem engedi meg. December 31-ével (vagy más időponttal) kell-e a betett összeg után kamatadót fizetnie a kölcsönt nyújtónak, vagy csak akkor, amikor a kamatot kifizetik neki? Ha nem a cég tulajdonosa ad kölcsönt (teszi be a pénzét), hanem egy másik személy, akkor mi a helyzet?
139. cikk / 184 Tagi kölcsönből eredménytartalék?
Kérdés: Jól működő bt. régóta küszködik pár millió forintos visszafizetetlen tagi hitellel. Pillanatnyilag remény sincs arra, hogy a bt. rendezni tudja tulajdonosai felé tartozását. Könyvvizsgálónk a következő megoldást javasolta: a bt. hozzon taggyűlési határozatot arról, hogy a tagok készpénzes befizetés formájában felemelik a társaság eredménytartalékát, majd ezzel egy időben a pénztáron keresztül fizesse vissza a bt. a tagoknak a tagi kölcsönt. A javasolt megoldás tetszetősnek látszik, de nem ütközik-e jogszabályi előírásba?
140. cikk / 184 Tulajdonosi kölcsön kamatának adója
Kérdés: A kft. tulajdonosa kölcsönt adott a cégének, amelyet nem tud kivenni, mivel azt a cég eredménye nem engedi meg. December 31-ével (vagy más időponttal) kell-e a betett összeg után kamatadót fizetnie a kölcsönt nyújtónak, vagy csak akkor, amikor a kamatot kifizetik neki? Ha nem a cég tulajdonosa ad kölcsönt (teszi be a pénzét), hanem egyik másik személy, akkor mi a helyzet?
