Alultőkésítés

Kérdés: A 3915. kérdésre adott válaszukra reagálnék. Ott a 4. bekezdésben írják, hogy a Tao-tv. 8. §-a (1) bek. j) pont, illetve (5) bek. előírásaira is figyelemmel kell lenni, akkor is, ha a tagi kölcsön után nem fizetnek kamatot. Többször foglalkoztam én is ezzel, de a törvényből én azt olvasom ki, hogy csak arra a kötelezettségre kell figyelemmel lenni, ami után az eredmény terhére kamatot fizet [Tao-tv. (5) bek. a) pont]. Akkor ez kizárja azokat, amikre nem fizet kamatot? Kérem, írják meg, hogy hogyan gondolták Önök!
Részlet a válaszából: […] Az adózás előtti eredményt a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésénekj) pontja alapján a kamattal kell növelni. Ahhoz azonban, hogy megállapítsuk -"alultőkésített-e" a vállalkozás, kötelezettségként számba kell venni a kapottkölcsönt (akkor is, ha kamatmentes), a zárt körben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Adótartozás rendezése bt. megszűnésekor

Kérdés: A betéti társaság végelszámolással megszűnik. A társaságnak pénzeszköze nincs, adótartozását (a beltag járulékait) csak a beltag tulajdonostól kapott pénzből tudja kifizetni. A beltag által befizetett összeg tagi kölcsönnek minősül-e? Ha igen, és mivel visszafizetésre nem számíthat, elengedettnek kell-e tekinteni? Fennáll-e az illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 108. §-ának (1) bekezdése alapján legalább egytag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezettkötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges. A kérdésből nem derül ki, hogy a társaságnál a saját tőkepozitív vagy negatív előjelű....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Tagi kölcsön átalakítása

Kérdés: Tagi kölcsön, mint adós által elismert követelés apportja, átalakítható-e jegyzett tőkévé? A tőkeemelés jelent-e illetékfizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a kérdést – az egyértelműség érdekében -pontosítani kell! A társaság tagjának a társasággal szembeni – a társaság általelismert – követelése (a tagi kölcsön) apportálható-e?A tagi kölcsönnel történő tőkeemelésről és annakfeltételeiről részletesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Ingatlan értékesítése követelés beszámításával (áfa)

Kérdés: 2008 februárjában egy áfaadóalany a földhivatalnál majorként bejegyzett ingatlant értékesít áfaadóalany kft. részére. Az ingatlan telekből és felépítményből tevődik össze, a felépítmény egyik része 252,98 m2, ami 1998-ban épült, a másik részre, 427,95 m2-re 2003-ban kelt építési engedély van (az eladó nyilatkozata szerint használatbavételi engedély még nincs). Üzemként fog üzemelni. Az eladó bt. és egy magánszemély között fennálló tagi kölcsönszerződésből tartozásként fennmaradt, és a magánszemély által a vevő kft.-re engedményezett bizonyos összegű követelést, valamint zálogjoggal biztosított követelés kiegyenlítésével történik a vételár. Kérdés ezen ügylet adózási vonzata. Az ingatlanértékesítés az áfa szempontjából a 86. § szerinti mentes értékesítés-e, a vevő adóalany milyen tartalmú számla birtokában jár el helyesen? Milyen számlát fogadhat be? Az eladó nem nyilatkozik arról sem, hogy választotta-e az ingatlanértékesítésre az adókötelezettséget.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban azt lehet megállapítani, hogy a kérdésbenkifejtett tényállás nem egyértelmű. Nem derül ki világosan például, hogy azértékesítendő ingatlan (major [felépítmény+telek]) egy ingatlanként vagyfelépítményrészenként – azaz két különálló jogügyletként –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Tagi kölcsön elengedésének illetéke

Kérdés: A 3503. kérdésben azt írták, hogy a tagi kölcsön elengedése illetékköteles. Egy hetilap 2009. évi adókülönszáma a 19. oldalon azt írja, hogy a tagi kölcsön elengedése a gazdasági társaságnál illetékmentes. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] Mind a kettő igaz, mert azok különböző időpontokban ésfeltételekkel elengedett tagi kölcsönhöz kapcsolódnak. A főszabályt a Számviteli Levelek 168. számában a 3503.kérdésre adott válasz tartalmazza. Az illetéktörvény 2008. január 1-jétőlhatályos 102. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Kölcsön nyújtása a társaságnak

Kérdés: A mikrovállalkozás (bt.) csak néhány tízezer forint pénzeszközzel rendelkezik. Egy új projekt miatt nagyobb összeget kell beruháznia. Az egyik tag kölcsönözne a bt.-nek. Adhat-e a bt. tagja kamatmentes kölcsönt a bt.-nek? Kamat felszámítása esetén mi a minimális, illetve a maximális kamatmérték? Igaz-e, hogy egy éven belül vissza kell fizetnie a kölcsönt a tagnak? A magánszemély tagnak a kapott kamat után milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön összegére jogszabály értékhatárt nem állapítmeg. A tagi kölcsön nyújtása nem tartozik az engedéllyel végezhető pénzügyiszolgáltatások közé. Ebből az következik, hogy a bt. tagja a vállalkozásátmeneti pénzügyi nehézségei áthidalására a bt.-nek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Kapcsolt vállalkozás (tagi kölcsön)

Kérdés: Végigolvasva a Számviteli Levelekben a tagi kölcsön témakörben feltett kérdéseket, a következő felvetésre nem találtam egyértelmű választ. Egy vállalkozás kamatmentes tagi kölcsönt nyújt leányvállalatának. Ebben az esetben hogyan kell alkalmazni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó szabályozást? (Tao-tv. 18. §)
Részlet a válaszából: […] Ha a vállalkozás és a leányvállalat kapcsolt vállalkozásnakminősülnek, akkor mindkettőjüknek el kell készíteni a szokásos piaci árravonatkozó nyilvántartást (kivéve ha a kivételek közé tartoznak, pl.kisvállalkozásnak minősülnek). Ezenkívül a kamatmentes kölcsönre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Panzió értékesítése

Kérdés: A bt. épített egy panziót, amelyet működtetett, az bevételt termelt. Az építés során az áfát visszaigényelte 2004-ben. 2007. 01. 01. napjától alanyi adómentességet választott. 2008-ban a bt. el akarja adni a panziót. Kell-e áfát fizetnie és mi után? A panzió könyv szerinti értéke 25 millió forint, a forgalmi értéke – becsült – 60 millió forint, eladni 50 millió forintért lehet. Mi lesz ez esetben a társasági adó, a különadó alapja? Az egyik tag 30 millió forint összegű tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. Ezzel csökkentheti az eredményét?
Részlet a válaszából: […] Többféle témához kapcsolódnak a kérdések. Vegyük sorbaazokat! Kezdjük az áfával! Az Áfa-tv. 188. §-a (3) bekezdésének aa) pontja alapján azalanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba (az 5 millió forintba)nem számítandó be az adóalany vállalkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Tag részére nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: – a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; – a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; – a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?
Részlet a válaszából: […] A kft.-nek az egyszemélyes tulajdonosa részére nyújtottkölcsönt – a kölcsönszerződés alapján – a tartósan adott kölcsönök között, az1. számlaosztályban kell kimutatnia az adott kölcsön összegében (24 millió Ft).Az összemérés számviteli alapelv követelménye alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Tagi kölcsön érdekében felvett hitel kamata

Kérdés: A kft. tulajdonosa 2007-ben tagi kölcsönt nyújtott a kft.-nek. A kölcsön nyújtása érdekében ő maga is pénzintézettől vett fel hitelt. A hitel után fizetendő kamatot és kezelési költséget – nem többet – a kft.-vel kötött megállapodás alapján a kft.-re terheli, mint a felmerült költség ellentételezését. A kft. a tulajdonos részére érkező bankbizonylatok alapján havonta fizeti vissza a kölcsönt és a kamat költségeit a tulajdonos részére. A kft.-t ebben az esetben is terheli-e az eho-fizetési kötelezettség? A magánszemélynél jövedelemnek számít-e a részére költség ellentételezésére kifizetett összeg? Ha igen, a bevétellel szemben elszámolhatja-e – ez esetben ugyanazt az összeget – költségként?
Részlet a válaszából: […] Az Szja tv. 28. §-ában foglaltak alapján a kft. által atulajdonos részére átvállalt kamat címén fizetett összeg egyéb jövedelemnek minősül,abból adóelőleget kell levonni, és a kifizetést 11 százalék eho terheli.Ugyanakkor a magánszemély a jövedelem megállapításnál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
1
12
13
14
19