531 talált cikk a társasági adó alapja kifejezésre

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?

Kérdés: Hogyan kell kivezetni az elévült iparűzésiadó-túlfizetést? A kivezetés növeli a társaságiadó-alapot?

Kérdés: Orvosi segédeszközöket kórházak részére értékesítő kft. a termékeikkel kapcsolatos témájú konferencián, kongresszuson részt vevő orvosoknak a 2006. évi XCVIII. törvény 14. §-a alapján természetbeni támogatást ad, vagyis megtéríti a rendezvényen való részvétel díját, utazási és szállásköltségét. Az orvosok a rendezvényt követően a kft. dolgozói részére előadják az előadáson hallottakat, majd tanácsot, véleményt mondanak a termék használatára vonatkozóan, tehát az orvosok szakmai rendezvénylátogatása a cég tevékenységét közvetlenül érinti. Milyen módon lehet hitelesen alátámasztani az orvosok támogatásának a kft. tevékenységével való összefüggését? A rendezvényszervezőtől a kft. a saját nevére szóló számlát kap. Hogyan kell kezelni a támogatást a társasági adó, az szja és járulékok szempontjából?

Kérdés: A közkereseti társaság elengedi egy magánszeméllyel és egy társasággal szembeni követelését. Milyen adóvonzata van az elengedő társaságnál és a másik két félnél?

Kérdés: Társaságunknál a NAV ellenőrzést tartott társasági adó és áfa adónemekben. Ennek során néhány tárgyi eszköz beszerzését nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült tételnek minősítette, ezért az ezekre elszámolt értékcsökkenést kivette a költségek közül. Ugyanezen tételek visszaigényelt áfáját az egyéb ráfordítások között rendelte elszámolni. A társaságiadó-alapot korrigálta ezekkel a tételekkel. A határozat szerint a vizsgálat ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztetett. Nem rendelkezett viszont arról, hogy mi legyen az eszközök bekerülési értékével, amit a megfelelő tárgyieszköz-számlákon tartunk nyilván. Mivel szemben kell ezeket a könyvekből kivezetni?

Kérdés: A társaság saját dolgozói számára szabad­idős rendezvényt szervez. A szabadidős rendezvényre sporteszközöket vásárolt, sportolás céljából. Alkalmazhatjuk-e az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontját a megvásárolt eszközök tekintetében, és elszámolhatjuk-e ezeket a kiadásokat személyi jellegű költségként? Ha éven túl is használjuk, akkor tárgyi eszközként kell nyilvántartásba venni? Társaságiadó-alapot csökkentő tételként figyelembe vehető-e?

Kérdés: A vállalkozás 2007 előtt néhány tárgyi eszköznél a Tao-tv.-ben előírt értékcsökkenési leírási kulcsnál alacsonyabb leírási kulcsokat alkalmazott. 2007 adóhatósági vizsgálattal lezárt időszak. 2008-tól ezen eszközökre számolt Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás a bruttó beszerzési érték és a Tao-tv. szerinti leírási kulcs szorzata, amíg a Tao-tv. szerinti nettó érték nulla lesz. Mi lenne a helyes megoldás a következők közül? A: Bruttó érték szorozva a Tao-tv. szerinti leírási kulccsal úgy, hogy a 2008. évi Tao-tv. szerinti nyitó nettó érték a 2007. évi záró értékkel egyezik meg, függetlenül attól, hogy milyen leírások voltak 2007 előtt. B: A bruttó érték szorozva a Tao-tv. szerinti leírási kulccsal. A 2008. évi nyitó Tao-tv. szerinti nettó értéket a Tao-tv. szerinti leírási kulccsal állapítanák meg, függetlenül a 2007 előtt használt leírási kulcsoktól és 2007-ig elszámolt Tao-tv. szerint értékcsökkenési leírástól. Így a 2008. évi kezdő nettó érték eltérne a 2007. évi záró értéktől.

Kérdés: Társaságunk alvállalkozóként részt vett egy belvízelvezető rendszer kiépítésében. Az elvégzett munkára 60 hónapos garanciális kötelezettséget vállaltunk. A megrendelő a számla végösszegéből jóteljesítési biztosítékként egy bizonyos összeget visszatartott. Erre a garanciális kötelezettségre lehet céltartalékot képezni?

Kérdés: Véleményüket szeretnénk kérni a Ptk. 301/A. §-ában rögzített behajtási költségátalány és késedelmi kamat számvitelben történő gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Hogyan kell a könyvekben kimutatni a költségátalányt és késedelmi kamatot abban az esetben, ha erről vevőinket értesítjük? És emellett arról is tájékoztatjuk őket, hogy a fennálló jó kapcsolat érdekében ezt a követelést elengedettnek tekintjük? Hogyan kell kimutatni a Ptk. 301/A. §-a szerinti kötelezettséget, ha a szállító erről nem értesített bennünket? Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a társasági adó alapját nem kell a fenti elengedett, behajthatatlannak nem minősülő követelés esetén megnövelni?

Kérdés: A mérlegkészítés időpontja 2012. évre vonatkozóan 2013. 01. 31-e. A cég a beszámolóját ennek megfelelően készítette el és tette közzé. 2013. 01. 31-ét követően azonban érkeztek számlák, amelyek számviteli szempontból a 2012. évet érintik. Ha ezeket a költségszámlákat semmilyen módon nem könyvelték 2012. évre, hogyan kezeljük azokat? Szükséges a társasági adót módosítani? Vagy rögzítsük 2013. évi költségként? Ha önellenőrizni kell a 2012. évi társasági adót, akkor a beszámolót hogyan módosítsuk? A cég 2013. májusi keltezésű számlát kap, amely 2012. évi szállításhoz kapcsolódó bonifikációról szól?