531 talált cikk a társasági adó alapja kifejezésre

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?

Kérdés: A társaság könyveiben váltókötelezettség szerepel, ami meghaladja a saját vagyont, rendezésére nincs lehetőség. A váltó jogosultja (a cég tulajdonosa) követelésére korábban már értékvesztést számolt el, a követelés kivezetését tervezi, mert az szerinte behajthatatlan. A követelés az elévülés fogalma szerint is leírható. A kérdező társaság könyveiben a váltókötelezettség eredeti értékében szerepel. Ha a jogosult kivezeti bármilyen jogcímen a követelését a könyvekből, akkor az adós könyveiben is meg kell szüntetni a kötelezettséget. Ez esetben mi a szabályos számviteli megoldás? Keletkeztet-e ez társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs elhatárolt veszteség, csak negatív eredménytartalék. Felmerülhet-e az ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség? Lehet-e a társaságiadó-alap csökkentésével élni?

Kérdés: Társaságunk egyik leányvállalatában a befektetés összege az idei évben 5 millió forintról 50 millió forintra emelkedett. A leányvállalat 2009-től veszteségesen gazdálkodott. 2013-ban társaságunk rendezte a negatív saját tőkét azzal, hogy a leányvállalat finanszírozását biztosító tagi kölcsönt apportálta a jegyzett tőkébe. A végelszámolás várhatóan 2014-ben fejeződik be. Ha 2013-ban a befektetésre 99% értékvesztést számolunk el, kell-e növelni a társasági adó alapját? (A végelszámoló nyilatkozik, hogy a befektetés megtérülése 1% lesz!) Ha nem számolunk el értékvesztést 2013-ban, 2014-ben a végelszámolást követően kivezetjük befektetésünket, akkor már nem kell a társasági adó alapját módosítani?

Kérdés: A bt. 2013. január 1-jétől a kata hatálya alá tartozott, és csak a bevételeit tartja nyilván. 2013. augusztus 1-jétől megszűnik ez a státusza, és visszatér a számviteli törvény hatálya alá. Hogyan kell a visszatérést számviteli szempontból kezelni?

Kérdés: X kft. Y kft.-nek 2010-ben szolgáltatást nyújtott bruttó 15 millió forint értékben. Mivel Y kft. a szolgáltatás ellenértékéből többszöri felszólítás ellenére 6 millió forintot 2012. 12. 31-ig nem fizetett meg, X kft. 20% értékvesztést számolt el 2012-ben, amellyel a társasági adó alapját növelte. 2013-ban X kft. és Y kft. megállapodást köt 6 millió forint behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedéséről. Y kft. nyilatkozat útján igazolja, hogy 2013-ban az eredménye e nélkül a juttatás nélkül számítva nem lesz negatív. X kft. megfelelően jár-e el akkor, ha a 2012-ben elszámolt 20%-os értékvesztést 2013-ban visszaírja, és ezzel csökkenti a társasági adó alapját, a 6 millió forint behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedését rendkívüli ráfordításként számolja el, és ezzel nem növeli meg a társasági adó alapját? Kérdés az is, hogy X kft. eljárása kifogásolható-e, azaz nem ellentétes-e a Tao-tv. 3. számú melléklete 4. pontja szerinti "ésszerű gazdálkodás követelményeivel", emiatt nem kellene-e a társaságiadó-alapot 2013-ban növelni?

Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú kft.-jének engedményezési szerződés keretein belül 33 millió forint összegű követelésállományt adott át ingyenesen (tőke, ügyleti kamat, késedelmi kamat, költség és egyéb járulék tételek). A követelés behajthatóságáért a kft. nem felel. A követelés összege abból halmozódott fel, hogy egy másik kft. írásban vállalta, hogy árkedvezményt biztosít, ha az önkormányzat a szolgáltatás ellenértékét egy összegben rendezi. Az önkormányzat teljesített, a másik kft. nem. A kft.-nek az engedményezett követeléssel közel azonos nagyságú kötelezettsége áll fenn a másik kft.-vel szemben, amelyet a kft. szeretne kompenzálni. Kell-e és hogyan szerepeltetni a kft. könyveiben az engedményezett összeget? Kell-e a kompenzáláshoz megegyezés a két fél részéről?

Kérdés: A furgon jellegű gépkocsit a beszerzéstől (2003-tól) személygépkocsiként kezeltük áfa szempontjából, 2009-től megfizettük utána a cégautóadót. Kétségeink ez évben merültek fel, amikortól a szervizszolgáltatás számláján az szerepelt, hogy az áfa 50 százaléka visszaigényelhető. Mi a teendő, ha rosszul állapítottuk meg a besorolást, és nem személyautó, hanem teherautó?

Kérdés: Társaságunk 2012-ben a 2009-2010. évekre utólagos adómegállapítást kapott a NAV ellenőrzése során. Az adóhiányt befizettük. Könyvvizsgálóval egyeztetve 2012-re könyveltük, ráfordításként elszámolható adóról van szó, annak összegével növeltük a társaságiadó-alapot. A vonatkozó évekre társaságiadó-önellenőrzésnek van-e helye az adózó javára, mivel 2009-2010. években nem szerepel a ráfordítások között?

Kérdés: A magyar kft. négynapos szlovákiai rendezvényen – mint sátras vendéglátó – vett részt. Ehhez a tevékenységhez bejelentkezett, kapott adóazonosító számot. Területet bérelt, ahol a sátrat felállította, bérleti szerződés van. Pénztárt bérelt, a pénztárgépet az adóhatósághoz bejelentette. Most kaptam adóbevallást, mérleget, haszon- és veszteségkimutatást. Meg kell jelenítenem ezeket az adatokat a magyarországi könyvelésben? Kell emiatt eltérő beszámolót készítenem?

Kérdés: Az "A" kft. követelést vásárolt a névérték 10%-áért. Ez a követelés "B" kft. tartozásáról szól. Az "A" kft. tartozik "B" kft.-nek. Megállapodnak abban, hogy a követeléssel kompenzálják a tartozást. A kompenzálásnál a követelés teljes összegét veszik figyelembe. Az "A" kft.-nél a 10%-os vételár és a teljes összeggel figyelembe vett tartozáskiváltás hogyan kerül be a társaságiadó-bevallásba?