Feleslegessé vált apport elszámolása

Kérdés: A kft. 1997. január 30-ával alakult. 2000-ben a törzstőke feltöltésre került, amelynek keretében a kft.-be nem pénzbeli hozzájárulásként 1 millió forint értékű nyomdagépet vittek be. A cég tevékenységi köre 2004. évben megváltozott, és így a nyomdagép feleslegessé vált. A kft. az elavult nyomdagépet értékesíteni nem tudja. Hogyan kell azt a könyvekben kimutatni? Ha az eszköz piaci értéke nulla, a tagokat terheli-e befizetési kötelezettség az apport erejéig? A nyomdagép nyilvántartásba vétele után elszámolható volt-e az értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] A tőkeemelés keretében átvett – 1000 E Ft értékbenapportként elfogadott – nyomdagépet csak akkor lehetett 2000-ben a tárgyieszközök között kimutatni, ha azt rendeltetésszerűen ténylegesen használatba isvették. A használatbavételkor meg kellett állapítani az évenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. tagja tagi kölcsönt nyújtott a társaságnak. A tagi kölcsön visszafizetési határideje lejárt, de a tag nem kéri vissza a nyújtott összeget, hanem azt tőkeemelésre szeretné fordítani. Lehetséges-e ez? Ha igen, hogyan kell ezt könyvelni? Miként fog változni a jegyzett tőke aránya a tagok között? Van-e a tőkeemelésnek a kft.-t terhelő adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] A kft. tagja az általa nyújtott kölcsönnek a visszafizetésétől eltekinthet. Ez esetben különmegállapodásban lemond a kölcsönköveteléséről, amelyet a kft.-nél a taggal szembeni, a tagi kölcsön miatti kötelezettség elengedéseként kell könyvelni (T 4492, 4792 – K 9893) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Pótbefizetés jogszerűsége

Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 132. §-ának (1) bekezdése szerint: a társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. Ez az előírás az egyszemélyes kft.-re is érvényes.A Gt. előírásából két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

2003-ban vásárolt földterület apportálása

Kérdés: A társaság 2003-ban vásárolt egy nagy értékű földterületet, amelyet kempingként üzemeltet. A területen minimális értékű felépítmény (üzlet) található. Az eladó 2003-ban a földterület értékesítését tárgyi adómentesként, a felépítményt 25 százalékos áfával állította be a számlába. A vásárló 2004-ben apportálni szeretné a földterületet. Helyesen járnak-e el, ha az apportált földterületet áfával növelten adják át, és az apportot befogadó cég az áthárított áfát levonja?
Részlet a válaszából: […] 2004. január 1-jétől az Épk-tv. szerinti beépítésre szánt terület (a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrész), építési telek (beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Apport kiváltása készpénzzel

Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 85. számában az 1754. kérdésre adott válaszhoz, kérdezem, a 2 millió forint készpénz befizetését hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott válaszban az apport kiváltásához kapcsolódik a készpénzbefizetés, amikor a tulajdonosok megkapják a korábbi apportként a társaság rendelkezésére bocsátott eszközt, és annak ellenértékét (az apportot kiváltó készpénzt) a társaság elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 98. §-a valóban ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás a saját termelésű készletek bekerülési értékét (a mérlegbe beállítandó közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Kiválás elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: "A" rt.-nek 69 százalékos részesedése van "B" bt.-ben. "B" bt.-ből kiválik "C" kft., ezáltal "A" rt. részesedése 74 százalékos lesz. "C" kft.-ben 60 százalékos üzletrészt szerez az "A" rt. A kiválással a "B" bt. jegyzett tőkéje 150 000 Ft-ról 100 000 Ft-ra csökken, a különbözet + 2 950 000 Ft eredménytartalék lesz "C" kft. jegyzett tőkéje. Hogyan számolja el az "A" rt. a részesedés kivezetését és az új részesedés megszerzését?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének c), illetve (6) bekezdésének d) pontja tartalmazza.A "B" bt.-ből a "C" kft. kiválását az Szt. 136-141. §-aiban rögzített módon kell elszámolni. A kiválásnál a Gt. vonatkozó előírásait is figyelembe kell venni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Tagi betétből saját tőke

Kérdés: Cégünk saját tőkéje 6 239 000 Ft volt december 31-én, jelentős összegű negatív eredménytartalékkal. A tagi betét állománya 11 287 000 Ft. Taggyűlési határozattal hozhatunk-e olyan döntést, hogy a tagi betétből a tőketartalékba tegyünk át akkora összeget, hogy pozitív legyen a saját tőke?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk röviden az, hogy nem lehet a tagi betétet közvetlenül a tőketartalékba átvezetni, még taggyűlési határozattal sem. Mit lehet tenni? Több lehetőség mutatkozik, különböző hatásokkal: legcélszerűbb a tagi betétet (T 4499, 4792 – K 384) visszafizetni, majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

2003. évi eredmény kifizetése (eva)

Kérdés: Az evás kft.-nél 2002. december 31-én a jegyzett tőke 3000 E Ft, az eredménytartalék 4093 E Ft, a mérleg szerinti eredmény 2132 E Ft, a 2003. december 31-i mérleg szerinti eredménye 9500 E Ft. A tulajdonosok a 2003. évi beszámoló elfogadásakor a 2003. évi evás eredményről kívánnak dönteni. Lehet-e anélkül, hogy az előző időszaki eredményt kifizetnék? Eltérhetnek-e a tulajdonosok a tulajdoni arányoktól? Az előző időszaki eredmény kifizetésének milyen adóterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 87. §-ának (5) bekezdése, 39. §-ának (3) bekezdése és 37. §-ának (6) bekezdése alapján az eva-alanynak osztalék kifizetésére először a tárgyévi adózott eredményét kell felhasználnia. Így az első kérdésre a válasz az, hogy csak akkor lehet – az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Névhasználati jog apportálása

Kérdés: Társaságunk névhasználati jogot alapított és apportált egy társaságba. Hogyan kell azt elszámolni a tulajdonosnál, illetve az alapított társaságnál? Kell-e az apportáláskor áfát felszámítani?
Részlet a válaszából: […] A névhasználati jog apportálásának nincs akadálya akkor, ha annak értékét a könyvvizsgáló elfogadta, a társasági szerződésben rögzített és így nem pénzbeli hozzájárulással teljesített jegyzett tőkét a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte.A tulajdonos társaságnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
1
32
33
34
36