2003-ban vásárolt földterület apportálása

Kérdés: A társaság 2003-ban vásárolt egy nagy értékű földterületet, amelyet kempingként üzemeltet. A területen minimális értékű felépítmény (üzlet) található. Az eladó 2003-ban a földterület értékesítését tárgyi adómentesként, a felépítményt 25 százalékos áfával állította be a számlába. A vásárló 2004-ben apportálni szeretné a földterületet. Helyesen járnak-e el, ha az apportált földterületet áfával növelten adják át, és az apportot befogadó cég az áthárított áfát levonja?
Részlet a válaszából: […] 2004. január 1-jétől az Épk-tv. szerinti beépítésre szánt terület (a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrész), építési telek (beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Apport kiváltása készpénzzel

Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 85. számában az 1754. kérdésre adott válaszhoz, kérdezem, a 2 millió forint készpénz befizetését hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott válaszban az apport kiváltásához kapcsolódik a készpénzbefizetés, amikor a tulajdonosok megkapják a korábbi apportként a társaság rendelkezésére bocsátott eszközt, és annak ellenértékét (az apportot kiváltó készpénzt) a társaság elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 98. §-a valóban ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás a saját termelésű készletek bekerülési értékét (a mérlegbe beállítandó közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Kiválás elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: "A" rt.-nek 69 százalékos részesedése van "B" bt.-ben. "B" bt.-ből kiválik "C" kft., ezáltal "A" rt. részesedése 74 százalékos lesz. "C" kft.-ben 60 százalékos üzletrészt szerez az "A" rt. A kiválással a "B" bt. jegyzett tőkéje 150 000 Ft-ról 100 000 Ft-ra csökken, a különbözet + 2 950 000 Ft eredménytartalék lesz "C" kft. jegyzett tőkéje. Hogyan számolja el az "A" rt. a részesedés kivezetését és az új részesedés megszerzését?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének c), illetve (6) bekezdésének d) pontja tartalmazza.A "B" bt.-ből a "C" kft. kiválását az Szt. 136-141. §-aiban rögzített módon kell elszámolni. A kiválásnál a Gt. vonatkozó előírásait is figyelembe kell venni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Tagi betétből saját tőke

Kérdés: Cégünk saját tőkéje 6 239 000 Ft volt december 31-én, jelentős összegű negatív eredménytartalékkal. A tagi betét állománya 11 287 000 Ft. Taggyűlési határozattal hozhatunk-e olyan döntést, hogy a tagi betétből a tőketartalékba tegyünk át akkora összeget, hogy pozitív legyen a saját tőke?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk röviden az, hogy nem lehet a tagi betétet közvetlenül a tőketartalékba átvezetni, még taggyűlési határozattal sem. Mit lehet tenni? Több lehetőség mutatkozik, különböző hatásokkal: legcélszerűbb a tagi betétet (T 4499, 4792 – K 384) visszafizetni, majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

2003. évi eredmény kifizetése (eva)

Kérdés: Az evás kft.-nél 2002. december 31-én a jegyzett tőke 3000 E Ft, az eredménytartalék 4093 E Ft, a mérleg szerinti eredmény 2132 E Ft, a 2003. december 31-i mérleg szerinti eredménye 9500 E Ft. A tulajdonosok a 2003. évi beszámoló elfogadásakor a 2003. évi evás eredményről kívánnak dönteni. Lehet-e anélkül, hogy az előző időszaki eredményt kifizetnék? Eltérhetnek-e a tulajdonosok a tulajdoni arányoktól? Az előző időszaki eredmény kifizetésének milyen adóterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 87. §-ának (5) bekezdése, 39. §-ának (3) bekezdése és 37. §-ának (6) bekezdése alapján az eva-alanynak osztalék kifizetésére először a tárgyévi adózott eredményét kell felhasználnia. Így az első kérdésre a válasz az, hogy csak akkor lehet – az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Névhasználati jog apportálása

Kérdés: Társaságunk névhasználati jogot alapított és apportált egy társaságba. Hogyan kell azt elszámolni a tulajdonosnál, illetve az alapított társaságnál? Kell-e az apportáláskor áfát felszámítani?
Részlet a válaszából: […] A névhasználati jog apportálásának nincs akadálya akkor, ha annak értékét a könyvvizsgáló elfogadta, a társasági szerződésben rögzített és így nem pénzbeli hozzájárulással teljesített jegyzett tőkét a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte.A tulajdonos társaságnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Kapcsolt vállalkozás családi kapcsolatban

Kérdés: Fennáll-e kapcsolt vállalkozás a következő két társaság között a Tao-tv. szerint? Anya – 47%-ban beltag az A bt.-ben Apa – 53%-ban (kültag, üzletvezető) az A bt.-ben – 9%-ban kültag a B bt.-ben Leány – 45,5%-ban beltag a B bt.-ben Leány férje – 45,5%-ban beltag, üzletvezető a B bt.-ben Változik-e a viszony, ha a tulajdonosi szerkezet a következőre módosul? Anya – 47%-ban (beltag) A bt.-ben, Apa – 53%-ban kültag A bt.-ben, Leány – 45%-ban kültag a B bt.-ben, Leány férje – 55%-ban beltag B bt.-ben.
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint a bt.-nél 1 tag 1 szavazat elv érvényesül.A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja szerint – többek között – két vállalkozás akkor tekintendő kapcsolt vállalkozásnak, ha harmadik személy – a Gt. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Kiválás vagy kilépés elszámolása

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem fogalmazott egyértelműen. A kérdés elején még kiválásról van szó, a folytatásban említettek pedig inkább a kilépésre utalnak. Természetesen, elszámolási szempontból nem mindegy, hogy 2 fő kilép a bt.-ből, vagy kiválik a bt.-ből.Ha a 2 fő kilép a bt.-ből,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Felújítás támogatásának elszámolása

Kérdés: Társaságunk egyik nem lakás célú ingatlanát bérbeadja az önkormányzatnak. Ezen épület felújításához az önkormányzat visszafizetés nélküli támogatást nyújt. Csökkenthető-e ezzel az adózás előtti eredmény a társasági adó alapjának meghatározása során? Van-e olyan megoldás, hogy az átvett pénzeszköz után ne kelljen társasági adót fizetni? Az önkormányzat egyébként 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek.
Részlet a válaszából: […] A bérbe adott épület felújításához visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint – a pénzmozgással egyidejűleg – rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 384 – K 9894), de halasztott bevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.
1
32
33
34
35