Pótbefizetés kezelése átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 132. §-a szabályozza a pótbefizetés intézményét. E szerint a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet a válaszából: […] Az új, szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban Szöv-tv.) 2001. január 1-jén lépett hatályba. Ez a törvény valójában nincs ellentmondásban az új Szt. előírásaival, a sajátos kérdéseket pedig maga a törvény szabályozza. Ez külön szabályozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
Kapcsolódó címkék:  

Vezető tisztségviselő jogállása

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai magánszemélyek. A 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag munkaviszonyban áll a kft.-vel és az ügyvezetést végzi, valamint dolgozik is a kft.-ben. A fenti esetben állhat-e munkaviszonyban, tb-szempontból biztosított-e, jogosult lesz-e nyugdíjra? Ha nem lehet munkaviszony keretében ügyvezető, mi történik a már befizetett tb-vel?
Részlet a válaszából: […] A Gt. hatályos rendelkezései alapján (28. §) az ügyvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat. A 80 százalékban tulajdonos magánszemély azonban csak abban az esetben végezheti a társaság ügyvezetését, ha a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja, mely a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:    

Áfa: magánszemély apportja

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéjének 3 millió forintra való felemeléséhez magánszemély apportként visz be eszközöket. Az apport áfáját hogyan könyvelem, hogyan állítom be az áfabevallásba?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az apport után áfakötelezettsége elviekben az apportot átadónak volna, de az nem áfaalany, a szóban forgó apport áfafizetési kötelezettséggel nem jár. Ez természetesen azt is jelenti, hogy az apportot befogadó kft.-nek sincs levonható adója. (Áfalevonásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

Előtársaság adóbevallásai

Kérdés: Egy kft. 2000. december 18-án alakult jogelőd nélkül, és 2001. január 10-én jegyezte be a cégbíróság. Milyen adóbevallásokat kell benyújtania?
Részlet a válaszából: […] Az előtársaság adókötelezettségére vonatkozóan általános szabályokat az Art. 23. §-a fogalmaz meg. A szakasz (5) bekezdése szerint az adózó az adót az adókötelezettség keletkezésekor érvényes szabályok szerint állapítja meg. Attól függően tehát, hogy a konkrét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.
Kapcsolódó címke:

Elhúzódó előtársasági időszak

Kérdés: Társaságunk 1999. június 1. óta előtársaságként működik a cégbejegyzés körüli jogvita miatt. Amennyiben a bejegyzésre 2001-ben sor kerül, milyen szabályok szerint kell a beszámolót elkészíteni?
Részlet a válaszából: […] Az 1999. június 1-jétől előtársaságként működő társaságnak a beszámolóját a régi Szt. előírásai szerint kell elkészítenie akkor is, ha 2001-ben vagy 2002-ben jegyzik be a cégjegyzékbe, illetve jogerősen elutasítják a cégbejegyzés iránti kérelmet, vagy megszüntetik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.
Kapcsolódó címkék:  

Tőketartalék emelése

Kérdés: Mikor és mi alapján történik a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalék-növelés könyvelése, mivel csak a jegyzett tőkét jegyzik a cégbíróságon?
Részlet a válaszából: […] A régi Szt. alapjánA feltett kérdésben a régi Szt. 26. §-ának (4) bekezdésére történik hivatkozás. A hivatkozott törvényhely arról szól, hogy"(4) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:a) a részvényeknek ... tőkeemeléskori ellenértéke és névértéke közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Tőkeemelés a tőketartalékból

Kérdés: Tőketartalékból lehet-e jegyzett tőkét emelni? Milyen feltételei vannak? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasznál egyrészt a társasági törvény, másrészt a számvitel előírásait kell figyelembe venni.Az új Gt. 245. §-a szerint részvénytársaságnál az alaptőke felemelése történhet az alaptőkén felüli vagyon terhére is. A 253. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
35
36