Vásárolt készlet miatti adóalap-növelés

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető társaságnak a 2000. december 31-én az egyszerűsített mérlegben kimutatott vásárolt, kifizetett, nem beruházási célú készlet értékével a 2000. évet követő három adóév alatt, egyenlő részletekben növelnie kell az adóalapot, azaz évenként egyharmadát be kell állítania a társaságiadó-bevallásba. Mi a helyzet akkor, ha áttér a kettős könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] ...során a társasági forma nem változik, a vásárolt készletek figyelembevétele az eredmény megállapításakor a számvitelben és a társaságiadó-alapban 2001-től azonos, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttérés miatt nem változnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Értékcsökkenés Szt.-től eltérő érvényesítése

Kérdés: Érvényesíthető-e a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás a társaságiadó-alap csökkentésekor, ha ez több, mint az Szt. szerint elszámolt értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen.A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti az értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint az adóévre megállapított összeg. Ugyanakkor a Tao-tv. 8....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Fel nem vett osztalék

Kérdés: A bt. a 97-98-99. évi adózott eredményt osztalékként állította be a mérlegébe, amely azonban nem került kifizetésre. Van-e lehetőség arra, hogy az eredménytartalékba visszakerüljön? A bt. ebben az évben veszteséges lesz.
Részlet a válaszából: […] ...a kettős könyvvitelben elengedett kötelezettségként kell a rendkívüli bevételek között elszámolni (amely összeggel azonban általában a társaságiadó-alapot csökkenteni lehet); az egyszeres könyvvitelben az elengedett osztaléknak megfelelő összegű rövid...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Kapcsolt vállalkozások követelés-kötelezettség beszámításai

Kérdés: A társaság leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai milyen feltételek esetén élhetnek a beszámítás, kompenzálás lehetőségével, ezen eseményeknek milyen adóvonzata van? Hogyan működik ez esetben a bruttó elszámolás elve? Milyen dokumentumok szolgálnak ezen ügyletek végrehajtásához?
Részlet a válaszából: […] ...a beszámítás után fennmaradó kötelezettséget pénzügyileg nem rendezik, úgy az az egyik félnél elengedett követelésként növeli a társaságiadó-alapot, a másik félnél pedig elengedett kötelezettségként általában csökkenti az adóalapot.A Ptk. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Differenciált árengedmény

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. sütőipari termékek előállításával és forgalmazásával foglalkozik. A kft. tagjának a felesége egyéni vállalkozóként mintaboltot üzemeltet, amelyben kizárólag a kft. termékeit forgalmazza. Adhat-e a kft. 30 százalék kedvezményt a mintabolt részére, ha más vevőinek 7-10 százalékos kedvezményt nyújt?
Részlet a válaszából: […] ...mivel az áfát – a közeli hozzátartozó részére történő értékesítés miatt – a forgalmi érték alapján kell felszámítani.A társaságiadó-alap megállapítása szempontjából a kft. és az egyéni vállalkozó nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, így a Tao-tv. 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Beolvadáskor mit könyvel a beolvasztó?

Kérdés: Az rt. 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek, amelyik beolvadt az rt.-be. Az átalakulást a cégbíróság augusztus 31-ével bejegyezte. Mit kell könyvelnie a beolvasztó rt.-nek? Ha az rt.-nél nyilvántartott üzletrész nyilvántartási értéke magasabb,mint a megszűnt kft. végleges vagyonmérleg szerinti saját tőkéje, a veszteség csökkenti-e a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...A különbözetet nem veszteségként (értékvesztésként) kell az átalakuláskor (a beolvadáskor) elszámolni, így az nem érinti a társaságiadó-alapot, annak összegével nem kell (nem lehet) azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] ...az ügyletekkel kapcsolatos követelés és kötelezettség összevezetése (a cseréből következően azonos összegűek): T 4792 – K 366.]A társaságiadó-alap megállapításakor nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás címen [a Tao-tv. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Készfizető kezesnél a teljesített fizetés elszámolása

Kérdés: Egy magánvállalkozónak két kft.-je van. "B" kft. mezőgazdasági célú kamattámogatásos hitelt vett fel, a hitel és kamatainak a megfizetésére az "A" kft. a hitelszerződésben készfizető kezességet vállalt. Mivel a "B" kft. nem fizette a hitelt, a bank az "A" kft. számlájáról emelte le a hiteltörlesztés esedékes részét és kamatait. Az "A" kft. hogyan könyvelje a "B" kft. által kifizetett összeget? Helyes-e, ha azt az "A" kft. kiszámlázza a "B" kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...behajthatatlan követelésként, esetleg elengedett követelésként leírni. Az elszámolt értékvesztés már terheli az eredményt, sőt azzal a társaságiadó-alapot is növelni kell. A behajthatatlan követelés elszámolásának szigorú és dokumentálandó követelményei vannak, míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ingatlan tulajdnjogának, haszonélvezeti jogának értékesítése

Kérdés: A társaság áfamentes ingatlant értékesít két vevő részére. Az egyik vevő (a cég) az ingatlan tulajdonjogát veszi meg a vételár 70 százalékáért, a másik vevő (a magánszemély) az ingatlan – holtáig tartó – haszonélvezeti jogát vásárolja meg a vételár 30 százalékáért. Az eladó társaság a vevő cég részére a teljes vételár hány százalékáról állítsa ki a számlát? Milyen értéken könyveli és aktiválja a cég a beszerzést? Ki kell-e mutatnia a haszonélvezeti jogot? A haszonélvezeti jog jelent-e osztalékfizetési korlátot?
Részlet a válaszából: […] ...leírás, karbantartás) valóban a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások, és ezért azokkal nem kell a társaságiadó-alapot növelni.Ezek előrebocsátása után válaszolunk a konkrét kérdésekre.Az eladó társaság külön-külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ingatlanrész cseréje egyszeres könyvvitelt vezetőnél

Kérdés: Egyszeres könyvelést végző bt. 1/6 részben résztulajdonosa egy ingatlannak. 2001-ben az ingatlant magasabb értéken elcserélték. Fel kell-e emelni az ingatlan nyilvántartási értékét? Mi a teendő az eddig elszámolt értékcsökkenési leírással?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet a kapott ingatlan használatbavételekor kell meghatározni. Az 1/6 ingatlannak a bt. nyilvántartásából történő kivezetése miatt a társaságiadó-alap megállapításakor a könyv szerinti értékkel növelni, a számított nyilvántartási értékkel csökkenteni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
1
28
29
30
34