Tartozásátvállalás: könyvelés, adóbevallás

Kérdés: Egy kettős könyvvitelt vezető, egyszerűsített éves beszámolót készítő, a tárgyévben veszteséget kimutató kft. "tartozásátvállalási szerződés" szerinti összege miatt adóalapja pozitív lett és társaságiadó-előleg fizetésére kötelezetté vált. Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást, a beszámoló mérlegébe, eredménykimutatásába, adóbevallásába azt beállítani?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege. Ebből következik, hogy a tartozásátvállalást társaságiadó-alapot növelő tételként nem a "tartozásátvállalási szerződés" aláírásakor kell figyelembe venni, hanem akkor, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.
Kapcsolódó címke:

Az áttérés szabályai (eva)

Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
Részlet a válaszából: […] ...társasági adó hatálya alá visszakerülő adóalany az Eva-tv. szerinti adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóévben a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt növeli az adóalanyiság időszaka alatt az Szt. hatálya alá nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.
Kapcsolódó címkék:  

Értékcsökkenés elszámolása (eva)

Kérdés: Bt.-nél 2001. évben beszerzett tárgyi eszköz értékcsökkenését mikor lehet elszámolni, ha a bevételi nyilvántartást választja, vagy ha nem? Későbbi években, pl. 2005-ben, ha kilép az evából, elszámolhat-e értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...kerül be, ez az érték lesz a tárgyi eszköz bruttó értéke, ez után kell a terv szerinti értékcsökkenési leírást elszámolni.2005-ben a társaságiadó-alapnál a következőket kell figyelembe venni.A társasági adó szempontjából az evaalanyiság időszaka alatt a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.
Kapcsolódó címkék:  

Vásárolt készlet miatti adóalap-növelés

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető társaságnak a 2000. december 31-én az egyszerűsített mérlegben kimutatott vásárolt, kifizetett, nem beruházási célú készlet értékével a 2000. évet követő három adóév alatt, egyenlő részletekben növelnie kell az adóalapot, azaz évenként egyharmadát be kell állítania a társaságiadó-bevallásba. Mi a helyzet akkor, ha áttér a kettős könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] ...során a társasági forma nem változik, a vásárolt készletek figyelembevétele az eredmény megállapításakor a számvitelben és a társaságiadó-alapban 2001-től azonos, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttérés miatt nem változnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.
Kapcsolódó címkék:    

Értékcsökkenés Szt.-től eltérő érvényesítése

Kérdés: Érvényesíthető-e a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás a társaságiadó-alap csökkentésekor, ha ez több, mint az Szt. szerint elszámolt értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen.A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti az értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint az adóévre megállapított összeg. Ugyanakkor a Tao-tv. 8....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.
Kapcsolódó címke:

Fel nem vett osztalék

Kérdés: A bt. a 97-98-99. évi adózott eredményt osztalékként állította be a mérlegébe, amely azonban nem került kifizetésre. Van-e lehetőség arra, hogy az eredménytartalékba visszakerüljön? A bt. ebben az évben veszteséges lesz.
Részlet a válaszából: […] ...a kettős könyvvitelben elengedett kötelezettségként kell a rendkívüli bevételek között elszámolni (amely összeggel azonban általában a társaságiadó-alapot csökkenteni lehet); az egyszeres könyvvitelben az elengedett osztaléknak megfelelő összegű rövid...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozások követelés-kötelezettség beszámításai

Kérdés: A társaság leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai milyen feltételek esetén élhetnek a beszámítás, kompenzálás lehetőségével, ezen eseményeknek milyen adóvonzata van? Hogyan működik ez esetben a bruttó elszámolás elve? Milyen dokumentumok szolgálnak ezen ügyletek végrehajtásához?
Részlet a válaszából: […] ...a beszámítás után fennmaradó kötelezettséget pénzügyileg nem rendezik, úgy az az egyik félnél elengedett követelésként növeli a társaságiadó-alapot, a másik félnél pedig elengedett kötelezettségként általában csökkenti az adóalapot.A Ptk. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Differenciált árengedmény

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. sütőipari termékek előállításával és forgalmazásával foglalkozik. A kft. tagjának a felesége egyéni vállalkozóként mintaboltot üzemeltet, amelyben kizárólag a kft. termékeit forgalmazza. Adhat-e a kft. 30 százalék kedvezményt a mintabolt részére, ha más vevőinek 7-10 százalékos kedvezményt nyújt?
Részlet a válaszából: […] ...mivel az áfát – a közeli hozzátartozó részére történő értékesítés miatt – a forgalmi érték alapján kell felszámítani.A társaságiadó-alap megállapítása szempontjából a kft. és az egyéni vállalkozó nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, így a Tao-tv. 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címke:

Beolvadáskor mit könyvel a beolvasztó?

Kérdés: Az rt. 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek, amelyik beolvadt az rt.-be. Az átalakulást a cégbíróság augusztus 31-ével bejegyezte. Mit kell könyvelnie a beolvasztó rt.-nek? Ha az rt.-nél nyilvántartott üzletrész nyilvántartási értéke magasabb,mint a megszűnt kft. végleges vagyonmérleg szerinti saját tőkéje, a veszteség csökkenti-e a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...A különbözetet nem veszteségként (értékvesztésként) kell az átalakuláskor (a beolvadáskor) elszámolni, így az nem érinti a társaságiadó-alapot, annak összegével nem kell (nem lehet) azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] ...az ügyletekkel kapcsolatos követelés és kötelezettség összevezetése (a cseréből következően azonos összegűek): T 4792 – K 366.]A társaságiadó-alap megállapításakor nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás címen [a Tao-tv. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  
1
29
30
31
36