618 talált cikk a tartozás kifejezésre

Kérdés: Társaságunkat a bankja késedelmi kamattal terhelte meg egy hitel késedelmes törlesztése miatt. A banknak fizetett késedelmi kamatot is egyéb ráfordításként kell elszámolni, vagy pedig pénzügyi ráfordításként?

Kérdés: Egy betéti társaság létesítő okiratán az ellenjegyzés időpontja 2021. 08. 01. A cégbírósági bejegyzés kelte 2021. 08. 07. A betéti társaság bejelentette, hogy kata szerinti adóalanyiságot választ. A Katv. 4. § (2) bekezdése alapján a kata szerinti adóalanyisága 2021. 08. 01-én jön létre (az ellenjegyzés napja korábbi, mint a vállalkozás nyilvántartásba vételének napja). A betéti társaság a tevékenységét 2021. 09. 30-ig csak a székhelyén végezte, és a székhely szerinti "A" önkormányzathoz határidőben bejelentette a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerinti 2,5 millió forintos adóalap választását. 2021. 10. 15-én a betéti társaságnak telephelye keletkezett egy másik, "B" önkormányzat illetékességi területén. A "B" önkormányzathoz a 2,5 millió forintos adóalap-választás bejelentése már nem lehetséges, tekintettel a Htv. 39/B. § (9) bekezdésében meghatározott kata hatálya alá tartozás kezdőnapjától számított 45 napos határidő elmúltára. AHtv. 39/B. § (3) bekezdése szerint ugyanakkor a kisadózó 2,5 millió forintos adóalap választására vonatkozó bejelentett döntése esetén az adó adóévi alapja a székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint (illetve annak időarányosított része). Ez alapján kizárt, hogy a betéti társaság ugyanarra az időszakra az "A" önkormányzat esetében más adómegállapítási módot alkalmazzon, mint "B" önkormányzat esetében. Aleírtak alapján hogyan kell jogszerűen megállapítania a betéti társaságnak az "A" és a "B" önkormányzat illetékességi területére jutó, településszintű helyi iparűzési adó alapját?

Kérdés: A számviteli törvény szabályozza, hogy miként kell az egyes gazdasági események cash flow-ra gyakorolt hatását bemutatni. A cash flow kimutatás összeállítása során bizonyos tételeket (a működési cash flow esetén) a mérlegből kell átvenni. Ugyanakkor, ha a mérleg és a cash flow kimutatás sorait tekintjük, a mérleg bizonyos követelések és kötelezettségek esetén részletesebb tagolást ír elő, mint a cash flow kimutatás, így egyes jogcím szerinti tételeket a kapcsoltsági viszony alapján át kell sorolni a mérlegben. Ebből adódóan, pl. egy kapcsolt vállalkozási viszonyban álló fél felé fennálló szállítói tartozást az A változatú mérlegben az F./III./6. sorban a rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsoron kell kimutatni. Az ilyen tételt a cash flow kimutatás I./6. sorában, mint szállítói kötelezettség változása, vagy I./7. sorában, mint egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása kell szerepeltetni? Hogyan kell eljárni egy kapcsolt féltől kapott rövid lejáratú kölcsön esetén, amit a mérlegben szintén a fenti soron kell kimutatni? Az ilyen tételt a finanszírozási cash flow rész III./21. sorában hitel és kölcsön felvételeként kell szerepeltetni?

Kérdés: Társaságunknál jelentős értékű, több éven át húzódó beruházás van folyamatban, amelynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében devizavásárlások és határidős ügyletkötések történnek. Társaságunk célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközökhöz kapcsolódó devizás kötelezettség – devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett – üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdezzük:
Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük, a feltétel megléte esetén nem kell/nem szabad a tárgyi eszköz beszerzési (bekerülési) értékét módosítani?
Devizakészlettel fedezettnek minősül-e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát, és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel? Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik, megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetésével?
A fenti törvényi hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyam-különbözetek is, ha azok még az üzembe helyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (áfás) értékre eső árfolyammal kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni, vagy a tárgyi eszköz nettó (áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak a külföldi szállítók esetében kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal?
A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része, azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet értékelésre kerül, és az összevont árfolyam-különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a bankanalitikában is rá kell állni, vagy a főkönyvi tételként kell kimutatni a különbözetet? Az év végi (nem realizált) beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt devizaárfolyamon tudjuk kimutatni?
A beruházáshoz kapcsolódóan előleget is fizetünk. A devizában adott előleg forintértékének meghatározására milyen árfolyamot kell alkalmazni? Devizaszámláról történő kifizetés esetén az alkalmazott könyv szerinti átlagáras árfolyamon lehet-e az előleget nyilvántartásba venni? A mérlegfordulónapi értékeléskor keletkezett árfolyam-különbözetek a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolhatók el, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között? A beruházás bekerülési értékének meghatározása előző évben kifizetett adott előlegrész esetében milyen árfolyamon történik? Utalás átlagárfolyamnál, az utaláskor érvényes választott árfolyamon, december 31-i vagy a szállítói végszámla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon?
A beruházási szállítók kifizetése érdekében kötött határidős devizavételi ügyleteket szerepeltetni kell-e, és ha igen, hogyan az év végi beszámolóban? Vannak SWAP-ügyletek, amelyek már a mérlegkészítés időszakában teljesülnek, illetve vannak opciós ügyletek, amelyek feltételek teljesülése esetén lépnek életbe. Fontos-e ebből a szempontból, hogy devizakészletünk év végén meg fogja haladni a kötelezettségek értékét?

Kérdés: Van egy bt., amely 850 E Ft tagi kölcsönnel rendelkezik. A bt. évek óta nem működik, az ezt megelőző években megállapított tartozás kifizetése miatt keletkezett ez a kölcsön. A bt. meg akarja szüntetni a vállalkozást végelszámolással. Ha a tag lemond a tagi kölcsönről, akkor illeték- és adófizetési kötelezettség keletkezik. Alkalmazhat-e olyan megoldást, hogy a tag ázsiós tőkeemelést hajt végre befizetéssel, és abból fizeti vissza a tagi kölcsönt? Véleményem szerint a NAV nem vélelmezi ezt ajándékozásnak. A tőkeemelés természetesen a cégnyilvántartásba is bejegyzésre kerül.

Kérdés: A cég saját tulajdonú irodaházának helyiségeit adja bérbe raktárnak és irodának. A bérleti szerződésben az óvadék összege euróban van megállapítva minden bérlőnél. A bérleti díj számlázása forintban, néhány bérlőnél euróban. A bérbe adó cégnek csak forintfolyószámlája van. Nyitni kell euró-folyószámlát? Vagy szerződést kell módosítani? Vagy maradjon így árfolyam-különbözet elszámolásával?

Kérdés: "X" kft. és a felszámolás alatt álló "Y" kft. Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok. "X" kft. az "Y" kft. egyedüli tagja. "X" kft. a felszámolási eljárás során "Y" kft. "fa" rendelkezésére bocsátotta a szükséges pénzeszközt, amellyel "Y" kft. "fa" felszámolója valamennyi hitelezőt ki tudott elégíteni, tehát tartozás nem maradt. A felszámolási eljárás befejezésekor "Y" kft. "fa" egyetlen vagyontárgya egy muzeális jellegű személygépkocsi, amelyet 2006. évben vásárolt. A vásárláskor az eladó áfát hárított át a vevőre. 2021 júliusában a törvényszék a felszámolási eljárást befejezte, és az adós "Y" kft.-t jogutód nélkül megszüntette, egyben úgy rendelkezett, hogy a muzeális jellegű személygépkocsi tulajdonjoga "X" kft.-t illeti meg. Ennek alapján a felszámoló a muzeális jellegű személygépkocsit "X" kft. birtokába és tulajdonába adta. "X" kft. a muzeális jellegű személygépkocsit még 2021. évben továbbértékesíti. Kell-e "X" kft.-nek a továbbértékesítéskor áfát felszámítania? Áfás vagy áfa nélküli számlát kell kiállítania?

Kérdés: Gondot okoz számunkra az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék számítása. Első Mit jelent a folyósítás? Ha egy hitelszerződés lejárt (végtörlesztés nélkül), és lejárat után a felek új szerződést kötnek a fennálló tartozásra, de pénzügyi mozgás nincs, akkor az új szerződés időpontja tekinthető-e folyósításnak? Forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódó hitelek esetén gyakran több időpontban történik a felvétel, sőt lehet, hogy közben már volt törlesztés is, és utána újra felvétel. Ilyen esetben a folyósítás napját hogyan lehet, kell értelmezni? Forgóeszközhitelek esetén általában egy keretösszeg rendelkezésre tartási időszak szerepel a megállapodásban, ami sokszor semmilyen kapcsolatban nem áll a tényleges törlesztéssel. Ilyen esetben a hitel futamidejét a keretösszeg rendelkezésre tartásának szerződés szerinti utolsó napjával kell meghatározni? A folyósítás napja itt is érdekes, mert sok esetben újrakötik lejáratkor ezeket a keretszerződéseket, ilyen esetben az új szerződés napja tekinthető a folyósítás napjának? Bevallom, egyenlegében folyamatosan változó (pl. rulírozó) devizahitelek esetén szinte lehetetlen matematikai képletekkel leírni a 41. § (4) bekezdésében megfogalmazottakat. Mi lehet a megoldás? Önök szerint hogyan kell a szükséges céltartalék összegét meghatározni ezekben az esetekben?

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?

Kérdés: Ügyfelemnek 2.656.710 Ft-tal tartozott egy cég, amelyre 1.328.355 Ft értékvesztés volt elszámolva. Több évig tartó felszámolási eljárás lezárásaként az ügyfelem a vagyonfelosztás során megkapott 1.380.617 Ft peresített követelést. Miként kell ezt a könyvelésben szerepeltetni? Hogyan vezetem ki az eredeti követelést és az értékvesztést (mivel szemben), és hogyan veszem fel az új követelést? A peresített követelésre kellene elszámolni értékvesztést? (2018 óta volt perben a felszámolt cég.) Semmit nem tudunk a tartozásról és a perről.