631 talált cikk a tartozás kifejezésre

Kérdés: Magyar egyéni vállalkozó előleget kapott és előlegszámlát állított ki egy brit vállalatnak (anyavállalat), a termékértékesítés végül egy egyiptomi cég számára történik, mely a brit cég leányvállalata. Számlázás szempontjából hogyan járok el szabályszerűen, ha a végszámlán le akarom vonni az előleget?

Kérdés: Egy nem üzleti alapon működő bizalmi vagyonkezelő leányvállalatánál a 2025. évi beszámoló elfogadásakor (2026 májusában) 5.000.000 Ft osztalékot írtak elő. A tulajdonos a 2025. évben már felvett 2.000.000 Ft osztalékelőleget. A BVK 2026 márciusában alakult, ekkor adta át a kezelt vagyont. Milyen tennivalók és könyvelési tételek merülnek fel az ügylettel kapcsolatban (leányvállalat és BVK közötti elszámolások, utalások, osztalék kifizetése és adózása, osztalék és osztalékelőleg összevezetése stb.)?

Kérdés: Milyen időponttal kell könyvelni az ázsiós tőkeemelést az érintett társaságnál és a társaság tulajdonosánál, ha az ázsiós tőkeemelésről 2025. 12. 18-án döntöttek, a változás időpontja 2025. 12. 19-én volt, a cégbírósági bejegyzés időpontja 2026. 01. 15-e? A tőkeemelés összegének átutalása 2025. 12. 18-án megtörtént. A jegyzett tőke emelése 1 M Ft, az ázsió összege 300 M Ft. A változás napjaival előírható a jegyzett tőke és az ázsió? Az ázsió egy részét az anyavállalat devizában utalta, amelynek összege több, mint a határozatban szereplő forintösszeg. A különbözet miként kezelendő?

Kérdés: A társasház egyik albetétjének a tulajdonosa a közös képviselő, emiatt közös képviselői tiszteletdíjra jogosult, de mint tulajdonos, köteles közös költséget fizetni. A közös képviselő a tulajdonában lévő albetét után havonta nem fizet közös költséget a társasház részére, a közösköltség-tartozást a havi közösköltség-egyenlegközlőn sem tünteti fel. A közös költséget oly módon rendezi, hogy az év végén a közös képviselet éves tiszteletdíjáról kiállított számla összegének pénzügyi rendezésekor a közösköltség-tartozás összegével csökkentett összeg kerül átutalásra. Szabályszerű-e a közös képviselő részéről a közös képviselői tiszteletdíj összegében a társasház felé fennálló követelése, illetve a közös költség címén a társasház felé fennálló kötelezettségének a pénzügyi kiegyenlítésben történő beszámítása? Ha nem, milyen előfeltételek, engedélyek alátámasztó dokumentumok alapján teheti ezt meg?

Kérdés: Adott egy kft., amelynek a saját tőkéje 2025. év végén az alábbi (a 2026. évi működésének időszakos I. félévi eredménye: + 5 M Ft): Jegyzett tőke összege 5 M Ft, Eredménytartalék –100 M Ft, Adózott eredmény –10 M Ft, Értékelési tartalék (értékhelyesbítés) 300 M Ft, Lekötött tartalék (pótbefizetésből) 10 M Ft. A kft.-nek egy tulajdonosa van (de egyébként az alapítói okirata is lehetőséget biztosít a pótbefizetésre). Figyelembe véve a Kúria Gfv. 30.182/2023/9-es számú döntését és a BH2024. 86-os számú felülvizsgálatát, van lehetősége a tulajdonosnak pótbefizetést eszközölni a kft. esetében? Vagy számításba kell venni az értékelési tartalék összegét is? (A pótbefizetés teljesítése a korábbi években adott tagi kölcsön átminősítésével történne, nem pénzbeli szolgáltatás útján.) A kft. egyébként a tagi kölcsön visszafizetésére nem lenne képes, arra vonatkozóan pénzügyi fedezettel nem rendelkezik.

Kérdés: A társaság kapcsolt vállalkozása nem egyenlítette ki a tartozását. A társaság 2025. évben a követelésre 100% értékvesztést számolt el (8691-315, 12.000 E Ft), és megnövelte a taoalapját. A kapcsolt vállalkozás felszámolás alá került. A felszámoló a társaság követelését nem vette nyilvántartásba, de a behajthatatlansági nyilatkozatot kiadta 2026. évben. A társaság ennek alapján kivezetheti-e 8691-311, 12.000 Ft könyvelési tétellel az eredeti követelést, és megszüntetheti-e a követelésre elszámolt értékvesztést a 315-8691, 12.000 E Ft összegben? A könyvelési tételek eredményre gyakorolt hatása ennek alapján nulla. Így nincs mivel módosítani az adózás előtti eredményt. A társaság hogyan tudja ebben az esetben 2026. évben érvényesíteni az adóalap-csökkentő tételt?

Kérdés: A kft. a nyílt végű lízingszerződést a lejárat előtt felmondja. A személygépjárművet megvásárolja, majd két héten belül maga értékesíti. Milyen lépésekben és hogyan kell helyesen könyvelni az eseményeket, illetve a kocsit a könyvekből kivezetni? Fel fog merülni nem esedékes tőke- és kamattartozás, nem az eredeti összeggel megegyező maradványérték stb. Ezeket levonásba lehet helyezni? A végtörlesztés áfájával mi a teendő, illetve áfásan kell-e értékesíteni a személygépkocsit?

Kérdés: Egy társaság 2021-ben nyílt végű lízingszerződést kötött személygépkocsira, 60 hónapos futamidővel. A szerződést 2024. 12. hóban, a futamidő lejárta előtt lezárták. A társaság a gépkocsit visszaadta a lízingcégnek, de élt azzal a jogával, hogy 3. személyt kijelöljön vevőnek, akitől opciós díjat kapott. A lízingcég a fennálló tőketartozást egy technikai számlával jóváírta. A társaság 2021–2022–2023. években igénybe vette a kis- és középvállalkozások Tao-tv. 22/A. §-a szerinti adókedvezményét. Az (5) bekezdés b) pont szerint a kedvezményt vissza kell fizetni, ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezést követő 3 évben elidegeníti. Jogászi értelmezések szerint az elidegenítés eladást jelent, mások szerint beletartozik a fogalomba az apport, a térítés nélküli átadás, a természetbeni juttatásként való átadás. A szaksajtóban viszont megjelent olyan vélemény, hogy a lízingcégnek történő visszaszolgáltatás nem minősül elidegenítésnek, ezért akkor sem áll fenn a visszafizetési kötelezettség, ha az az üzembe helyezést követő 3 éven belül történt.

Kérdés: A kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében e-autót vásárolt, amelyhez lízing MAX+ kamat- és kezelésiköltség-támogatásban részesült. A havi fizetendő lízingdíj kamatát csökkentik a támogatással, és effektíve ezt a csökkentett összeget kell megfizetni. Az NGM kiállított egy támogatási igazolást, benne megjelölve a teljes támogatástartalom összegét. Hogyan kontírozandó a támogatás elszámolása? Halasztott bevételként kell könyvelni? Ha egyéb bevételként kell elszámolni a támogatás összegét, majd ezt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, amit a tárgyi eszköz értékcsökkenésének arányában minden év végén feloldunk, akkor az egyéb bevételt az első évben mivel szemben kontírozzuk (hiszen nincs effektív nyoma a bankban a támogatás átutalásának)?

Kérdés:

Év közben minden törlesztés után el kell számolni a keletkezett árfolyam-különbözetet? A számviteli politikában választhatja-e az adózó, hogy azt csak év végén számolja el? Amennyiben több folyósítás van, eltérő árfolyamon, úgy az ezt követő törlesztés esetén az árfolyam-különbözet összegét hogyan kell megállapítani? A fennálló tartozás árfolyamát FIFO-módszerrel vagy átlagárfolyamon (súlyozva a különböző folyósítások árfolyamát) viszonyítjuk a törlesztés könyv szerinti árfolyamához? Pl. 1. folyósítás 100 euró 400 Ft/euró, 2. folyósítás 100 euró 395 Ft/euró, törlesztés 20 euró, milyen árfolyamon?