3578 cikk rendezése:
51. cikk / 3578 Kamat- és kezelésiköltség-támogatás lízingnél
Kérdés: Egy kft. Széchenyi Lízing Go konstrukció keretén belül zárt végű lízingszerződést kötött tehergépjármű beszerzésére. A lízinget finanszírozó cég által felszámított kamatra és kezelési költségre az 1368/21. (VI. 10.) Korm. határozat alapján a kft.-t állami kamat- és kezelésiköltség-támogatás illeti meg. A kft.-ben kamatra (T871), illetve kezelési költségre (T532) a lízingcég által a havi értesítőkön szereplő teljes kamat-, ill. kezelési költséget könyveljük a lízinggel mint kötelezettséggel szemben (K449), az állami támogatásokat pedig kötelezettségcsökkentő tételként egyéb bevételre (T449 – K967). (Ezek „Előlegezett kamat-, illetve kezelésiköltség-támogatás”-ként kerülnek feltüntetésre a havi értesítő mellékletében.) A lízingbe adó pénzügyi társaság felé a törlesztendő tőkével együtt a csökkentett kamat- és kezelési költség kerül megfizetésre, miközben a fizetési értesítőjükön mindig a teljes összeg szerepel, a fentiekben részletezett támogatásokat pedig csatolt mellékletekben vezetik le, és ott tüntetik föl az aktuálisan fizetendő összeget is. Helyes-e így a könyvelésünk? Vagy eleve a ténylegesen, tehát a támogatásokkal csökkentett fizetendő kamatot, ill. kezelési költséget kell T871-re és T532-re könyvelni? (A havi mellékletekben fizetendő nettó kamatot és kezelési költséget is külön oszlopban szerepeltetik.)
A másik kérdésem, hogy a beszerzett teherautóra mint műszaki eszközre igénybe vehetjük-e a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt? A társaság villanyszereléssel foglalkozik, kereskedelmi, vendéglátóipari stb. létesítmények teljes körű villamos hálózatát építik meg, ehhez használják a teherautóikat a villanyszerelési anyagok szállítására (3,5 tonna alatti tehergépkocsikat szereznek be általában, és ahogy növekedett a rendelésállomány, a munkamennyiség, úgy növelték a beszerzendő járművek számát).
A harmadik kérdésem, hogy a Tao-tv. 22/A. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése szerinti társaságiadó-kedvezményt a teljes kamatra (vagyis amit a T871-re könyvelünk), vagy csak a támogatással csökkentett kamatösszegre (T871-ből a K967-re könyvelt összeget levonva) vehetjük igénybe?
A másik kérdésem, hogy a beszerzett teherautóra mint műszaki eszközre igénybe vehetjük-e a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt? A társaság villanyszereléssel foglalkozik, kereskedelmi, vendéglátóipari stb. létesítmények teljes körű villamos hálózatát építik meg, ehhez használják a teherautóikat a villanyszerelési anyagok szállítására (3,5 tonna alatti tehergépkocsikat szereznek be általában, és ahogy növekedett a rendelésállomány, a munkamennyiség, úgy növelték a beszerzendő járművek számát).
A harmadik kérdésem, hogy a Tao-tv. 22/A. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése szerinti társaságiadó-kedvezményt a teljes kamatra (vagyis amit a T871-re könyvelünk), vagy csak a támogatással csökkentett kamatösszegre (T871-ből a K967-re könyvelt összeget levonva) vehetjük igénybe?
52. cikk / 3578 Működési támogatás jogcím nélkül
Kérdés: Kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság (kft.) működési támogatást kap jogcím nélkül, általános működésre, amit adott tevékenységre kapcsolatosan tudja felhasználni, tehát a támogató nem köti ki, hogy az általa adott támogatást mire lehet felhasználni konkrétan, csak azt, hogy milyen tevékenységhez kapcsolódóan felmerült tételekre. A számviteli törvény az így kapott összegeket véglegesen kapott pénzeszköznek minősíti, amelyet az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének m) pontja alapján a pénzügyi rendezéskor (befolyáskor) kell egyéb bevételként elszámolni. Ezt a bevételt azonban nem lehet időbelileg elhatárolni, mivel az szabad felhasználású, azaz nem konkrét eszközbeszerzésre vagy költségráfordításra kapta a kft. Jól gondoljuk, hogy ha az adott kft. kapott 100 egység működési támogatást, amelyből 70-et felmerült költségekre használ fel, és 30-ból tárgyi eszközöket szerez be, akkor nem kell a 30 egységet halasztott bevételként passzív időbeli elhatárolással elhatárolni, és a támogatási intenzitással arányos értékcsökkenési leírásnak megfelelő összegnek megfelelően visszavezetni a későbbi üzleti évben az egyéb bevételek közé? Azt csak és kizárólag akkor kellene, ha az adott támogatási szerződésben szerepelne, hogy mekkora részt kapott a kft. felhalmozási célra, és akkor már a támogatás nem jogcím nélküli támogatás lenne?
53. cikk / 3578 Könyvelési dokumentumok visszatartása
Kérdés: A társaság január 1-jével könyvelőt váltott. Az előző könyvelő könyvelésidíj-tartozást jelzett a vállalkozás felé a könyvelés felmondását követően. A könyvelés folytatásához szükséges dokumentumok (szállító, vevőnyilvántartás, tárgyieszköz-nyilvántartás, pénztárjelentés, végleges főkönyvi kivonat stb.) átadását az általa követelt állítólagos meg nem fizetett könyvelési díj kiegyenlítéséhez köti. Megteheti-e ezt az előző könyvelő?
54. cikk / 3578 Választási lehetőség értelmezése
Kérdés: Az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése úgy fogalmaz, hogy azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az Áfa-tv.-nek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. Az Szt. szerinti ezen választási lehetőséget lehetséges-e úgy értelmezni, hogy a társaság számviteli politikájában meghatározhatja, mely tételek esetén él ezzel a lehetőséggel és mely tételeknél nem? Ügyfelünk szeretne élni ezzel a választási lehetőséggel. Kifejezetten az importtermékeknél szeretné az Szt. szerinti árfolyamot használni, és nem az Áfa-tv. szerintit. Minden más esetben az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazná. Vagy akként kell-e értelmezni ezt a választási lehetőséget, hogy ha ezt választotta a társaság, akkor minden devizás követelésre és kötelezettségre köteles a számvitelben az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazni?
55. cikk / 3578 Tűzkárral kapcsolatos szolgáltatások elszámolása
Kérdés: Társaságunknál tűzkáresemény történt. A tűzkárral kapcsolatban a biztosító 20 millió forintot fizetett társaságunk részére, amelyet az egyéb bevételekkel szemben számoltunk el. Az oltási, romeltakarítási, helyreállítási költségek elszámolásával kapcsolatban ilyenkor mi a helyes könyvelés? Az oltási, a romeltakarítási munkálatokat az egyéb ráfordítások között számoljuk el, a helyreállítási költségeket pedig az 51–52. számlaosztályban könyveljük? Az oltási, romeltakarítási munkálatok költségeit és a káreseménnyel kapcsolatos, max. 20 millió forint értékű helyreállítási költségeket az egyéb ráfordítások között számoljuk el, a 20 millió forint keretösszeg feletti helyreállítási költségeket pedig az 51–52. számlaosztályba könyveljük? A káreseménnyel kapcsolatban felmerült összes költséget (romeltakarítás, helyreállítás stb.) elszámolhatjuk egyéb ráfordításként?
56. cikk / 3578 Telekegyesítés, épületátalakítás költségei
Kérdés: A vállalkozás 3 db telket és rajta lévő 2 épületet (irodaházat) vásárolt. Külön értéken került a telek és épület aktiválásra, külön helyrajzi számonként. Az épületet használatba vették, ingatlan-bérbeadás céljából. Később telekegyesítés történt, valamint a két épület is egyesítésre került, egy helyrajzi szám alá. A társaság az épületet átalakítja, bővíti, amelyre építési engedélyt is kértek. Helyes-e, ha az alábbi munkákat az újraépített épület bekerülési értékébe kerülnek beszámításra: területrendezési munka, belső bontási, tereprendezési munkák, ezzel kapcsolatos konténerbérleti díj, bontási anyag elszállítása, irodaház-tervezés költségei. A belső bontási és tereprendezési munkák áfával kerültek számlázásra külső vállalkozó által, az építési engedélyt követően pedig a bontás, szerkezetépítés fordítottan.
57. cikk / 3578 Egyéni cég – jegyzett tőkében figyelembe nem vett eszközök
Kérdés: Egyéni vállalkozó 2024. 11. 30-án átalakul egyszemélyes kft.-vé. Az átalakulás jogutódlással történik, nem új vállalkozás indul, az egyéni vállalkozás megszűnik. Az Evectv. 19. §-ának rendelkezései szerint zárónappal készült nyitó vagyonmérleg-tervezet, ami egy az egyben tartalmazza a vállalkozó tárgyi eszközeit, pénzeszközeit, követeléseit és kötelezettségeit is. Mindent átvisz a jogutód kft.-be. A jegyzett tőkét készpénzben befizeti, nem pénzbeli hozzájárulásként semmi nem kerül a jegyzett tőkébe. 2024. 11. 30-án a készlet 10 M Ft, vevői követelése 5 M Ft, szállítói tartozás nincs. Ezek a tételek a kft. nyitómérlegében szerepelnek. A vevői követelés 2024. 12. hónapban be is folyik a kft. bankszámlájára. Hogyan alakul a megszűnő egyéni vállalkozás szja-bevallása? Bevételként (adóztatandó tételként) kell-e kimutatni a készletet és a vevői követelést? Tekintettel az szja-törvény 10. számú melléklet „II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek”-re, ami nem rendelkezik a vevő és a szállító elszámolásáról, és tekintettel a 49/A. § 2., 3., 4. és 5. bekezdésére. Egyik paragrafus sem említi azt az esetet, amikor átadásra kerül a követelés és a leltár a vagyonleltárban, de nem „nem pénzbeli hozzájárulásként”. Jelen jogszabályi hivatkozásokban mit jelent pontosan a nem pénzbeli hozzájárulás? Jegyzett tőkébe bevitt vagyonelemet?
58. cikk / 3578 Alanyi adómentesség választhatósága – jogszabályváltozás
Kérdés: 2025. január 1-re visszamenőleges hatállyal módosult az áfa alanyi adómentességének értékhatára. Választható-e az adómentesség akkor, ha az adóalany 2023-ban vagy 2024-ben átlépte a 12 millió forintos értékhatárt, de a 18 millió forintot nem érte el? Jól gondoljuk, hogy most újra választhat adómentességet annak ellenére, hogy a kétéves várakozási idő még nem telt el? Választhat-e alanyi adómentességet az, aki nem az értékhatár átlépése miatt, hanem más okból nem választotta azt 2025. évre, de most mégis szeretne élni a lehetőséggel?
59. cikk / 3578 Bankkártyán fizetett borravaló könyvelése
Kérdés: Bankkártyás borravaló könyvelésével kapcsolatban kérem a véleményüket, tekintettel a 2025. 01. 01-től hatályos változásokra, mely szerint adómentes az a borravaló is, amelyet a vendéglátóegység üzemeltetője oszt szét a dolgozóinak, megfelelő nyilvántartás vezetése mellett. Cégünk felszolgálóegységeiben a vendég a fogyasztása ellenértékének bankkártyás fizetésekor egy külön erre a célra rendszeresített applikáción jelzi, hogy a fogyasztása ellenértékén felül kíván borravalót adni, és azt is, hogy annak összege hány százaléka a fogyasztásnak. Ilyen módon a borravaló összege a céges bankszámlán kerül jóváírásra, a szétosztás pedig az alábbiak szerint valósulhat meg.
1. A nap/hét végén a rendszerből lekért jelentés alapján a borravaló összege a boltvezető által kivételre kerül a pénztárból, majd azt a belső szabályzatban meghatározott módszer szerint a dolgozók között szétosztja.
2. A szétosztás – felhasználva a rendszerből lekért jelentést és a belső szabályzatot – a bérszámfejtésen keresztül, a havibér utalásával együtt valósul meg az egység dolgozóinak, azáltal, hogy a számfejtési programba adómentes juttatás jogcímén az egyes dolgozókra kalkulált összeg rögzítésre kerül.
Mivel a borravaló az áfa rendszerében nem minősül ellenértéknek, illetve azt a fogyasztó szándéka szerint nem a cégnek, hanem a felszolgálóegység dolgozóinak kívánja juttatni, véleményünk szerint annak egyéb bevételként, majd kiosztáskor egyéb személyi jellegű kifizetésként történő megjelenítése nem indokolt, hanem azt egy technikai mérlegszámlán indokolt könyvelni, melynek egyenlege a már a bankszámlán jóváírt, de még kiosztásra nem került borravaló összegét kell, hogy mutassa, mint kötelezettséget a dolgozók felé. Ez a könyvelési módszer független attól, hogy a fentiekben leírt 1-es vagy 2-es módszer szerint történik a szétosztás. Kérjük szíves véleményüket a könyvelés általunk leírt módjáról!
1. A nap/hét végén a rendszerből lekért jelentés alapján a borravaló összege a boltvezető által kivételre kerül a pénztárból, majd azt a belső szabályzatban meghatározott módszer szerint a dolgozók között szétosztja.
2. A szétosztás – felhasználva a rendszerből lekért jelentést és a belső szabályzatot – a bérszámfejtésen keresztül, a havibér utalásával együtt valósul meg az egység dolgozóinak, azáltal, hogy a számfejtési programba adómentes juttatás jogcímén az egyes dolgozókra kalkulált összeg rögzítésre kerül.
Mivel a borravaló az áfa rendszerében nem minősül ellenértéknek, illetve azt a fogyasztó szándéka szerint nem a cégnek, hanem a felszolgálóegység dolgozóinak kívánja juttatni, véleményünk szerint annak egyéb bevételként, majd kiosztáskor egyéb személyi jellegű kifizetésként történő megjelenítése nem indokolt, hanem azt egy technikai mérlegszámlán indokolt könyvelni, melynek egyenlege a már a bankszámlán jóváírt, de még kiosztásra nem került borravaló összegét kell, hogy mutassa, mint kötelezettséget a dolgozók felé. Ez a könyvelési módszer független attól, hogy a fentiekben leírt 1-es vagy 2-es módszer szerint történik a szétosztás. Kérjük szíves véleményüket a könyvelés általunk leírt módjáról!
60. cikk / 3578 Februárban végzett önellenőrzés könyvelése
Kérdés: 2025. 02. hónapban tudomásunkra jutott, hogy a korábbi években hibásan lett számolva az igénybe vehető szociális hozzájárulási kedvezmény a pályára lépők, a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók után. Az önellenőrzés a mérlegbeszámoló elkészítése előtt történt, „pluszbevételt” jelent a cég részére. Ebben az esetben a 2024. évre vagy 2025-re számoljuk el szabályosan?
