Találati lista:
1. cikk / 3616 Adómentes kulturális szolgáltatások
Kérdés: Kulturális szolgáltatás igénybevételére nyújtott adómentes juttatás témában kérem szíves állásfoglalásukat. Az Szja-tv. előírásában kulturális szolgáltatásnak tekinthető esemény a színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, melyek közös jellemzője, hogy élő szereplősek és kulturális szórakozást nyújtanak. Az étkezéssel egybekötött színházi előadás (belépőjegy + vacsora) megfelel-e az Szja-tv. adómentes előírásainak?
Kérdéseink ezzel kapcsolatban:
1. A szolgáltatónak hogyan kell kiállítania a számlát az adómentességhez?
2. Mi az adózási kötelezettség,
– ha egy soron kerül kiállításra a számla (belépőjegy és vacsora egyben), vagy
– ha meg van bontva külön soron belépőjegyre és külön soron vacsorára?
Kérdéseink ezzel kapcsolatban:
1. A szolgáltatónak hogyan kell kiállítania a számlát az adómentességhez?
2. Mi az adózási kötelezettség,
– ha egy soron kerül kiállításra a számla (belépőjegy és vacsora egyben), vagy
– ha meg van bontva külön soron belépőjegyre és külön soron vacsorára?
2. cikk / 3616 Utánvétes megrendelés teljesítési dátuma
Kérdés: Ügyfelünk egy cipő- és ruházatértékesítéssel foglalkozó cég, amely webshopot is üzemeltet. Utánvétes megrendelések esetén mi a teljesítés dátuma, mi a helyes eljárás? Jelenleg a teljesítés dátuma az, amikor fogadjuk a megrendelést, és kiküldjük a raktárnak összeszedésre, illetve ettől datálódik a jótállási és elállási idő is.
3. cikk / 3616 Pénztárgép bizonylatainak könyvelése
Kérdés:
A kft.-nél a pénztárgép bizonylatainak a könyvelése naponta egy összegben, kettős könyvvitelű programban történik. Gyakori a készpénzes és bankkártyás fizetés, de előfordulnak más fizetőeszközök is, mint például SZÉP-kártya, ajándékutalvány stb. A cég minden egyes pénztárgépbizonylatát alapból vevőbizonylatként könyveli, így T 311 – K 911 és T 311 – K 467 tételek keletkeznek. Ebből könyvelésre kerül a készpénzes fizetés pénztárbizonylatként: T 3811 – K 311 tétellel. Kérdés, hogy a különböző fizetőeszközöknek – amelyek előfordulnak a pénztárgépnél – a különböző főkönyvi számlákra való átvezetése hogyan valósulhat meg? Melyik könyvelési eljárás a helyes? Például egyik napon bejön 10.000 Ft, amelyből 4000 Ft készpénz, 3500 Ft bankkártya és 2500 Ft SZÉP-kártya. Először a vevőbizonylaton kerül könyvelésre az egész (az áfától tekintsünk el): T 311 – K 911, 10.000 forint. A verzió: A pénztárbizonylaton vezetnénk át mindent, kivéve a bankkártyát: T 3811 – K 311, 6500 Ft, és itt kerülnének elkülönítésre a különböző fizetőeszközök (jelen esetben csak a SZÉP-kártya): T 3681 – K 311, 2500 Ft. Így a 3811-en csak a készpénzként befolyt összeg marad. B verzió: A vevőbizonylaton még elkülönítésre kerülnének a fizetőeszközök (jelen esetben csak a SZÉP-kártya): T 3681 – K 311, 2500 Ft, majd pedig a pénztárbizonylaton a készpénz: T 3811 – K 311, 4000 Ft. Így a 311-en csak a bankkártyás összeg marad.
4. cikk / 3616 Bizalmi vagyonkezelés nyilvántartásba vétele, amortizáció
Kérdés: Bizalmi vagyonkezelés esetében a magánszemély vagyonrendelésekor – részvény, üzletrész, ingatlan –
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?
5. cikk / 3616 Saját járművel végzett beszállítás könyvelése
Kérdés: Gabonakereskedelemmel foglalkozó cég saját üzemeltetésű járművekkel is szállítja az árut tárolóba, raktárba. A raktárba történő beszállítás költsége a beszerzési ár része. Önköltségszámítási szabályzat alapján megállapításra kerül a felmerült költség. Milyen könyvelési tételekkel, milyen számlaösszefüggéssel kell átvezetni ezen költséget a 2. Számlaosztályba, elsődleges ötös könyvelési rendszer alkalmazása esetén?
6. cikk / 3616 Tárgyi eszközök átsorolása a forgóeszközök közé
Kérdés: Kérem tájékoztatásukat, milyen esetben és milyen feltételek fennállása mellett kötelező a tárgyi eszközt a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé átsorolni? Már a vezetői döntés szerinti értékesítési szándék megalapozza-e az átsorolási kötelezettséget, vagy kizárólag a tényleges értékesítési folyamat megkezdése (pl. hirdetés, ajánlattétel, szerződés előkészítése)? Mi van abban az esetben, ha az értékesítési folyamat alatt használjuk az eszközt?
7. cikk / 3616 Tárgyi eszközök átsorolásának könyvelése
Kérdés: Mi a tárgyi eszköz forgóeszközök közé történő átsorolásának helyes könyvelése? Kérem, mutassák be az így átsorolt és a forgóeszközök között kimutatott tárgyi eszköz későbbi értékesítése során alkalmazandó kontírozási tételeket (bevétel, kivezetés, eredményhatás) is!
8. cikk / 3616 K+F keretében létrehozott szoftvertermék amortizációja
Kérdés: Szoftverfejlesztő cég K+F keretében létrehozott egy szoftverterméket. A költségeket aktiválta, és a közvetlen költségre jutó (arányszámmal megállapított) értékcsökkenéssel csökkentette a társaságiadó-alapot a 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján. 2025-ben jogszabályi változás következtében a megcélzott felhasználói kör gyakorlatilag megszűnt, így a fejlesztésre terven felüli értékcsökkenést kell elszámolnunk. Ebben az esetben hogyan alakulnak a társaságiadóalap-módosító tételek? Gondolok itt arra, hogy mivel a fejlesztés költségét nem a felmerülés adóévében számolta el a társaság, hanem állományba vette, és az elszámolt értékcsökkenés összegéig csökkentette az adó alapját, így, ha most terven felüli értékcsökkenést számolunk el, akkor ez a tétel adóalap-csökkentő tétel lehet az 1. számú melléklet 10. b) pontja alapján? (Nem történik állományból kivezetés.) Milyen további feltételnek kell megfelelni, hogy a fenti elszámolás helyes legyen? Van-e olyan jogszabályi hely, amit figyelembe kell venni a fentieken túl az adóalap meghatározása során? A fejlesztést mikor lehet/kell kivezetni a könyvekből? Most még nem tennénk meg, mert a változó jogszabályi környezet akár még lehetőséget adhat későbbi felhasználásra.
9. cikk / 3616 Határidős ügyletek nyereség-veszteség elszámolása
Kérdés: Az év során elszámolt határidős ügyletek, egyenként elszámolt nyereségét-veszteségét év végén a beszámolóban a pénzügyi műveleteknél, külön-külön a bevételeknél és a ráfordításoknál kell kimutatni, vagy az összevont nettó egyenleget kell megjeleníteni?
10. cikk / 3616 Konszolidált beszámoló készítése leányvállalat beolvadásakor
Kérdés: Adott egy „A” konszolidált beszámoló készítésére kötelezett anyavállalat. Az anyavállalatnak van két konszolidálásba bevont leányvállalata, „BL” és „CL” cégek. Mindegyik cég üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 2025. 10. 31-ével a „CL” leányvállalatba beolvadt a „BL” leányvállalat. A kérdésünk, hogy „A” leányvállalat esetében a részesedések könyvelése tekintetében milyen könyvelési lépésekre és tételekre van szükség (kontírozással)? Valamint a konszolidált beszámolóra vonatkozóan ezen beolvadásnak milyen hatása van? „BL” leányvállalat bármilyen adatát figyelembe kell venni a konszolidáció során, például mérleg oldali konszolidáció esetében ez nem okoz duplikálódást, mert az év végén ezen adatok a „CL” leányvállalatnál is részben szerepelnek (ami még állományban van)?
