Devizaalapon számlázott összeg helyesbítése

Kérdés: Társaságunk egy hazai szállítóval kötött szerződésben a termék ellenértékét euróban határozta meg. Mivel akkor nem volt arra lehetőség, hogy a szállító euróban számlázzon, a szállító az általa meghatározott – egy évre vonatkozó – fix árfolyamon állapította meg a számlázandó összeget. Ebben az évben megállapodás született arról, hogy a szállítóval – 3 évre visszamenőleg – sor kerül a tényleges, illetve a számlázásnál alkalmazott árfolyam közötti különbözet rendezésére. Helyesen járunk-e el, ha a különbözetet a külföldi pénzértékre szóló követelések-kötelezettségek árfolyam-különbözeteként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] A hosszú kérdésre röviden azt lehet válaszolni, hogy nem járnak el helyesen.A kérdésben leírtak alapján fix árfolyamon állapították meg a számlázandó összeget és annak áfáját, természetesen forintban. Az így számlázott összeget számolta el a szállító árbevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

MNB-árfolyamok használata

Kérdés: Fel kell-e tüntetni – belföldiek egymás közötti kapcsolatában – a számlán a számla kiállítójának az általa alkalmazott MNB-árfolyamot, vagy elvárható a vevőtől, hogy a dátum alapján képes legyen az MNB-árfolyam megkeresésére? A vevőnk azt kéri, hogy a szállítólevélen is tüntessük fel az alkalmazott árfolyamot. Ez azonban sok esetben lehetetlen, hiszen a szállítólevél kiállításakor még nem ismert az aznapi árfolyam. Nem lesz abból probléma, ha az előző napi – már ismert – árfolyamot alkalmazzuk a szállítólevélben és a számlán is?
Részlet a válaszából: […] A devizaliberalizáció eredményeként valóban van arra lehetőség, hogy a belföldiek egymás közötti kapcsolatukban az adásvételre kerülő termék árát, a szolgáltatásnyújtás, a vállalkozási tevékenység stb. ellenértékét devizában határozzák meg, az ellenértéket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Exportértékesítés, késleltetett kiszállítás

Kérdés: Külföldi megrendelő részére élelmiszert állítottunk elő. A vevő a terméket átvette, az ellenértéket számla alapján kifizette, a terméket azonban nem vitte el. Tárolási nyilatkozatot állítottunk ki részére azzal, hogy a terméket csak később fogja kiszállítani. Elszámolhatjuk-e a számlázott összeget árbevételként, vagy az átutalt devizát előlegként kezeljük-e? Van-e, illetve mikor van áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott, számlában rögzített – áfát nem tartalmazó – ellenértéket kell árbevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Osztalékfizetés elhalasztása

Kérdés: Társaságunk taggyűlése a 2000. évi beszámoló elfogadásakor osztalékfizetést szavazott meg és állított be az eredménykimutatásba. Ha a társaság pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a kifizetést a jóváhagyás évében, akkor mi a teendő? Át lehet-e vinni a kifizetést a következő évre? Lehet-e az osztalékot részletekben fizetni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint az osztalékról a gazdasági társaság közgyűlése, taggyűlése dönt, az Szt. pedig – a Gt. vonatkozó előírásait figyelembe véve – meghatározza az osztalékkifizetés számviteli feltételeit.Sem az Szt., sem a Gt. előírásai az osztalékfizetés pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésből arra lehet következtetni, hogy a barterügylet számviteli fogalma és a barterügylet gyakorlati alkalmazása lényegesen eltér egymástól.Az Szt. 75. §-ának (6) bekezdéséből következően: a barterügylet olyan ügylet, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Egyéni vállalkozó áfalevonási joga

Kérdés: Pénzforgalmi szemléletben könyvelő, naplófőkönyvet vezető egyéni vállalkozó esetében nem egyértelmű, hogy a teljesítés időpontja, vagy a fizetés időpontja a mérvadó-e az áfa visszaigénylése szempontjából.
Részlet a válaszából: […] Egyetlen adóalanynál, így az egyéni vállalkozónál, vagy bármely más, pénzforgalmi szemléletű könyvvezetéssel bíró adózónál sem feltétele az áfa levonásának a számla, egyszerűsített számla pénzügyi rendezése. (A korábban a levonási jog érvényesítéséhez ebben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

A tulajdonjog fenntartásával történő értékesítés

Kérdés: A számlában tulajdonjoggal fenntartott termékértékesítésnél mikor történik a gazdasági esemény könyvelése és az áfa megfizetése? Év végén készletre kell-e venni (saját termelésű készletek)?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 368. §-ának (1) bekezdése szerint: "Az eladó a tulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn." Ebből következően, azt a számlában nem lehet jogérvényesen fenntartani. A kérdező nem ír arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Egyszeres könyvvitel: áfa-visszaigénylése

Kérdés: Az egyszeres könyvelést végző vállalkozó tehergépkocsit vásárol: a számlán a teljesítési időpont és fizetési határidő 2000. december. A számla kiegyenlítése a fizetési határidőn belül megtörtént. A tehergépkocsi tényleges átadásának időpontja 2001. január 1. a forgalmi engedély szerint is. Az áfa visszaigénylése 2000-ben megtörténhetett-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében az áfafizetési kötelezettség a teljesítés időpontjában keletkezik. Főszabályként a teljesítés időpontja a Ptk. szerint megállapított teljesítéssel esik egybe. Ezért, ha a felek közötti szerződés a termék birtokbaadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Helyesbítő vagy sztornószámla?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 16., 17., 18. pontjai tartalmazzák a számlával, az egyszerűsített számlával, a számlát helyettesítő okmánnyal szembeni követelményeket, de nem találunk a sztornószámlára vonatkozó előírást. A számlaadási kötelezettségről az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Áfa: "vitatott" számla

Kérdés: Hogyan alakul a "vitatott" számla utáni áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdést a Számviteli Levelek 8. számában a 129. kérdésre adott válaszban már érintettük. Itt azt csak kiegészítjük a következőkkel:Az Áfa-tv. 40. §-ának (6) bekezdése értelmében – minden egyéb körülmény mérlegelése nélkül – áfafizetésre kötelezett az, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
1
30
31
32