334 talált cikk a teljesítés időpontja kifejezésre

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerétől – szerződésben szabályozott módon – mennyiségi rabatot kap. Minden hónap végén 10 db gyógyszer vásárlása után 1 db-ot ingyen kapunk, amit partnerünk nulla forintértéken számláz nekünk, de a termék adó nélküli forgalmi értéke után számlát helyettesítő okmányban áfát hárít át. Levonható-e a számlát helyettesítő okmány áfatartalma, ha a terméket a bevételszerző tevékenységhez használjuk fel? Alkalmazható-e az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének f) pontja? Az Szt. szerint az így beszerzett készletet könyveinkben milyen értéken szerepeltessük? Vagy térítés nélküli átvételről van szó? És akkor az így realizált bevétel elszámolható az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?

Kérdés: Társaság tulajdonában lévő társasházi lakást a társaság más adóalany vállalkozásnak bérbe adja. A bérleti szerződés szerint a társasházi közös költségeket a bérlő viseli. Bár a közös költség többféle költséget (víz-, csatornadíj, működési költségek stb.) tartalmaz, azok megbontására nem kerül sor. Milyen bizonylatot kell kiállítani a közös költségekről? A közös költség milyen áfával adózik?

Kérdés: Ügyfelünk hulladék adásvételével, begyűjtésével foglalkozik. A hulladék beszerzésére ügyfeleivel kötött megállapodás szerint: "Amennyiben a megvásárolt hulladék feldolgozása, továbbértékesítése során minőségi kifogás vagy többletköltség jelentkezik, a vevő utólagos árengedményre, a hibás teljesítés miatt árleszállításra, illetve minőségi kötbérre tarthat igényt, amit a felek kölcsönös megegyezése alapján az eladó megtérít a vevőnek." Az engedmény elszámolása időszakonként történik. Ügyfelünk nem a különbözet szerinti adózás szabályai szerint adózik. Helyesen járt-e el, ha az utólag kapott engedményt áfa alapjául nem szolgáló bevételnek tekintette?

Kérdés: Cégünk folyamatos szolgáltatást végez (szemétszállítás). A december havi teljesítésű konténeres szemétszállítási számlákat januárban bocsátjuk ki, de decemberre könyveljük. Így a vevő-folyószámlán december 31-ével a januárban kibocsátott számla szerepel. Áfa szempontjából a számlán szereplő teljesítési időpont január hó. A vevő a számlát a számvitelben is csak januárra könyvelte le, így december 31-én nem mutat ki cégünk felé kötelezettséget, de követelésünket január hónapra elismeri. Helyesen jártunk el? Vagy a vevőnek van igaza?

Kérdés: Külföldi partnerünkkel azonos értékű tartozásunk és követelésünk van, amelyet szeretnénk pénzmozgás nélkül rendezni. Milyen dátum szerinti árfolyamon kell a teljesítést könyvelni?

Kérdés: 2003 júliusában adásvételi szerződéssel a tulajdonunkat képező ingatlanunkat eladtuk 3,5 millió forintért. Előtte a vevő 1,5 millió forint foglalót adott, júliusban 1 millió forint vételárrészletet fizetett, a fennmaradó részt 2004 májusában köteles megfizetni. Mikor állítsuk ki a számlát, és mikor vezessük ki a könyveinkből? Az eladó az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg az ingatlant a vevő használatába adta (a vevő azt a saját költségén felújítja), de az eladó a tulajdonjogot a teljes vételár megfizetéséig fenntartja. Mennyiben változik a helyzet, ha a vételárból 1 millió forint a telek, 2,5 millió forint a gazdasági épület, és nem rögzítették, hogy a foglalót és az első részletet mire fizették?

Kérdés: Cégünk minden hónapban kap számlát a számítógépes eszköz bérleti díjáról. A számla kiállítója egy külföldi cég. A számlát USD-ben állítják ki. Mi a teljesítés helye? Az Áfa-tv. hatálya alá tartozik-e? Mi a teljesítés időpontja? Mi az áfa esedékességének időpontja? A devizás összeget melyik napi árfolyamon kell forintra átszámítani, és visszaigényelni?

Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?

Kérdés: A mérlegfordulónap után beérkezett, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat, amelyek a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményhez kapcsolódnak, lehet-e a költségek között az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolni? Különösen indokolt ez a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számláinál, ahol az Áfa-tv. szerinti teljesítés a számlán feltüntetett fizetési időponthoz kapcsolódik.

Kérdés: Lakásépítéssel, -értékesítéssel foglalkozó cég jelentős összegű hitelt vesz fel. A bank szerződésben fedezetként kezeli a vásárlók által befizetett előleget mindaddig, amíg a lakások átadására sor nem kerül. Ekkor lehet számlázni, s a bank az előlegként befizetett összegeket a hitel törlesztésére fordítja. A cég áll szerződéses kapcsolatban a lakás vásárlójával. Az előlegként befizetett összegről kell-e számlát kiállítani? Ha nem állított ki számlát a cég, utólag az december 31-ével kiállítható-e? És a telekhányadokat hogyan kell számlázni? Jogszerű-e az a szerződés, amelyben a lakásért befizetendő ellenértékre kedvezményezettként a bankot jelölik meg?