1873 cikk rendezése:
11. cikk / 1873 Visszatáplált energia könyvelése
Kérdés: Napelemmel rendelkező társaságok esetében rendszeresen előfordul, hogy a visszatáplált és az energiakereskedő felé visszaszámlázható energiamennyiséget és -értéket az energiakereskedő évekkel a tényleges visszatáplálást követően ismeri el összegszerűségében, és közli, hogy milyen teljesítési időpontban és milyen összegben számlázható felé a visszatáplált energia. Ez a kibocsátó oldaláról folyamatos áfa- és társaságiadó-önellenőrzést generál? Emellett akár jelentős hibaként 3 oszlopos beszámolóval is járhat, függetlenül attól, hogy a beszámolókészítés időpontjában nem volt ismert és figyelembe vehető a visszapótlásból származó bevétel összege?
12. cikk / 1873 Ágazati fejlesztési támogatás elszámolása
Kérdés: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című, VP 2-4.1.4-16. kódszámú támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatban kérnék segítséget. A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, 20. § (1) bekezdése szerint az igénybe vett beruházási támogatás összegét kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni. Az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet viszont csak a 2014–2020. programozási időszakban igénybe vett beruházási célú támogatásokat említi. A támogatói okirat nem tartalmazza egyik jogszabályi hivatkozást sem. A fenti támogatást a tőketartalék javára kell elszámolni, vagy egyéb bevételként (halasztott bevételként)?
13. cikk / 1873 Értékesített ingatlan átadása előtt fizetett összeg
Kérdés: Egy ingatlan 2024. november 30-ával értékesítésre került úgy, hogy a vételárat 2024. december 31-ig kell kifizetni, és az ingatlan a szerződés szerint a vételár kifizetésének napjával kerül a vevő tulajdonába. A szerződés kaucióról vagy előleg megfizetéséről nem szól. A vételárat 2024. de-cember 28-ával kifizették, a tulajdoni lapra ugyanezen időponttal bejegyezték a vevő tulajdonjogát. A tényleges birtokba adási jegyzőkönyv felvétele és aláírása még nem történt meg, amelyre várhatóan csak 2025 februárjában kerül sor. A NAV felé azt a kérdést tettem fel, hogy mi az értékesítés teljesítési dátuma a számlán. A válasz szerint a teljesítés dátuma majd a birtokba adási jegyzőkönyv aláírásának dátuma lesz, ami azt jelenti, hogy a számla nem állítható ki december 28-án, mert akkor még nem ismert a teljesítés napja. A fentiek könyvelése mind az eladó, mind a vevő oldaláról gondot okoz számomra, mert az kétségtelen, hogy az ingatlan már nincs az eladó tulajdonában, tehát nem szerepelhet a vagyonában, és fordítottan a vevőnél is igaz, hogy nem valós, ha az ingatlan értéke (nála a jelentős vételár összege) nincs 2024. évi vagyonként kimutatva. Mit kell könyvelni 2024. december 28-án mind az eladónál, mind a vevőnél, illetve majd 2025 februárjában, és milyen bizonylat alapján?
14. cikk / 1873 Végelszámolásnál az ingatlan kivitele a kft.-ből
Kérdés: A 9761. kérdésre adott válaszban (SZL 517. lapszám, 2024. 12. 12.) említették, hogy ingatlant nem lehet a vagyonfelosztáskor kiadni, amelyet törvényileg tilt a számviteli törvény. Megtennék, hogy részletesen leírják, hogy mely szakasz tiltja, illetve ha más törvénnyel együttesen értelmezhető a tiltás, akkor a teljes képet bemutatják, hogy mi alapján tiltott az ingatlan vagyonfelosztás során történő kiadása?
15. cikk / 1873 Szakiskola a tevékenységek ellátását havi díj ellenében végzi
Kérdés: Egy magyarországi székhelyű, társasági adó hatálya alá tartozó gazdasági társaság duális képzés keretében tanulókat foglalkoztat. A társaság a szakképzési terv alapján a teljes gyakorlati képzést vállalja. A következő időszaktól kezdve a gyakorlati képzés megosztott lebonyolítása érdekében (a gyakorlati képzés bizonyos elemeit átadva) megbízási szerződést kötöttek, az együttműködési megállapodás keretében a szakiskolával. A szerződésben rögzítik, hogy a megbízó (duális képzőhely) megbízza a megbízottat (szakképző intézmény) különböző tevékenységek ellátásával. A megbízott szakiskola a tevékenységek ellátását tanulónként fix havi díj ellenében végzi. A megbízó minden hónap 10-ig elkészíti a KRÉTA rendszerből a bizonylatot a tanórák megtartásáról. A teljesítési igazoláson feltünteti az adójóváíráshoz figyelembe vehető iskolai szakmai napok számát és a munkahelyi napok számát. A megbízási szerződés alapján átvállalt gyakorlati napokról az iskola tesz bejegyzést a KRÉTA rendszerben. A kérdés arra irányul, hogy a társaság (duális képzőhely) és a szakmai iskola között kötött megbízási szerződés ismeretében az iskolában töltött szakmai napok vonatkozásában a társaság (duális képzőhely) igénybe veheti-e a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a tanulók után?
16. cikk / 1873 Részvények vásárlása részletfizetéssel
Kérdés: A kft. megvásárolja a zrt. 14%-os sajátrészvény-csomagját. A két cég az ügylet előtt a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a zrt.-ben is rendelkeznek nem jelentős összegű részesedéssel az adásvétel időpontjában. Az adásvételi szerződés szerint a vételárba a felek beszámítják a két cég között fennálló kölcsönök és kamatainak az adásvételi szerződés megkötése napjáig fennálló tőke- és kamatösszegét, a fennmaradó vételár megfizetésére a felek résztörlesztéseket határoznak meg 2028. december 31. napján ütemezetten, konkrét dátumokat az egyes részletfizetések időpontjaként. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy az eladó zrt. tulajdon-jogfenntartással nem él a részletfizetések miatt. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint a részvények tulajdonjoga és az azon alapuló minden más jogosultság a részvényeknek a vevő értékpapírszámláján történő jóváírásával átszáll a vevőre, míg a részvényesi jogok gyakorlásához a részvénykönyvi bejegyzés szükséges. A részvények transzferálása és a részvénykönyvi bejegyzés 2024. december hónapban megtörtént. A 2024. évi mérlegben szerepelhet-e az értékesítés teljes összegben mindkét cégnél, vagy csak a beszámított kölcsön tőke- és kamatösszegében szerepelhet a két cég mérlegében, mivel 2024-ben pénzügyileg csak ezen tételek lettek rendezve?
17. cikk / 1873 Helyesbítő számla szerinti áfa a bevallásban
Kérdés: Az alábbi esetekben, ha egy cég helyesbítő számlát állít ki vagy fogad be (vagy sztornózza a korábban kiállított számláját, és újat állít ki helyette), akkor az adott bizonylatot mely időszakban köteles szerepeltetni az áfabevallásában? Továbbá, ha a cég azt a megoldást választja, hogy sztornózza a korábban kiállított számláját, és helyette újat bocsát ki, akkor az új számlán köteles feltüntetni a sztornózott bizonylat számlaszámát? Eseteinkben az eredeti számla teljesítési dátuma 2024. 10. 08., a 10. havi áfabevallás benyújtási dátuma 2024. 11. 15.
1. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 25-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 25-én.
2. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 05-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 05-én.
3. Bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 25-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 25-én.
4. A bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 05-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 05-én.
1. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 25-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 25-én.
2. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 05-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 05-én.
3. Bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 25-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 25-én.
4. A bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 05-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 05-én.
18. cikk / 1873 Perköltség átterhelése a társaságra
Kérdés: Adott egy kft., amelynek két tulajdonosa volt. Az egyik tulajdonos elhunyt. Köztük volt egy korábban megkötött megállapodás, hogy haláluk esetén a saját tőke értéke képezi az örökösök öröklési értékének alapját. A kft. átalakult egyszemélyes kft.-vé a másik tulajdonos halála után. Sajnos úgy alakult, hogy a vagyon felosztását és az értékének megállapítását az egyik örökös nem fogadta el, és beperelte a kft. megmaradt tulajdonosát. Mivel a magánszemély perelt, az ügyvéd a magánszeméllyel kötött szerződést, és az igen magas ügyvédi díjat is a magánszemély nevére számlázta ki. Mivel a kft. miatt került beperlésre a magánszemély, ezért a kft. tulajdonosa (aki a beperelt magánszemély) szeretné a perköltséget a kft.-re terhelni. Kérdés, hogyan lesz elismert költség mind számvitelileg, mind adóügyileg az a bizonylat, amely a magánszemély nevére szól? Készült a magánszemély és a kft. között kötelezettségátvállalási megállapodás. A magánszemély nem tudja továbbszámlázni ezt a költséget, és ezért elegendő-e a készült megállapodás és a bankszámlakivonat, amelyen utalásra kerül ez a díj? Elismertnek minősül-e egy ilyen tétel a társasági adóban?
19. cikk / 1873 Devizaárfolyamok használata
Kérdés: Cégünk használt gépkocsik beszerzésével és továbbértékesítésével foglalkozik. Gyakran az EU-ból, használtautó-kereskedőtől szerezzük be az autókat, az eladótól eurószámlákat kapunk. Ezeket a számlákat a saját bankunk adott napi legmagasabb devizaeladási árfolyamával számoljuk át forintra a számlán lévő teljesítési dátummal. Ugyanakkor a saját bankunk egy napra megadja a deviza vételi, eladási és középárfolyamát 4 időpontra (6, 8, 11 és 16 órakor). Így egy napon belül 4 különböző eladási árfolyam is van. Ezek közül a legmagasabbat választom ki, órától függetlenül. Ez így helyes megoldás? Következetesnek kell lennem? Cégünk megteheti-e azt, hogy hol az MNB, hol a saját bankunk árfolyamával számol? Társaságunk a belső szabályzatában azt is megadhatná, hogy hol devizavételi, hol devizaeladási árfolyammal számol? Egy cég az adóhatóságnak történő bejelentése hiányában nem is használhatja az MNB-árfolyamot?
20. cikk / 1873 Mikrogazdálkodónál támogatások elszámolása
Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaságnak 2024-ben támogatást ítéltek meg költségek fedezetére és fejlesztésre. Ezt hogyan könyvelem 2024-ben, vagy később, ha a következőek ismertek a kifizetésekkel kapcsolatban? Ebből 2024-ben elszámolt egy részével, amelynek kifizetése pénzügyileg is teljesült 2024-ben. Majd 2024. decemberben beadta a záró kifizetési kérelmet/beszámolót, amelynek pénzügyi teljesítése már 2025-ben fog realizálódni.
