Találati lista:
1. cikk / 1917 Utánvétes megrendelés teljesítési dátuma
Kérdés: Ügyfelünk egy cipő- és ruházatértékesítéssel foglalkozó cég, amely webshopot is üzemeltet. Utánvétes megrendelések esetén mi a teljesítés dátuma, mi a helyes eljárás? Jelenleg a teljesítés dátuma az, amikor fogadjuk a megrendelést, és kiküldjük a raktárnak összeszedésre, illetve ettől datálódik a jótállási és elállási idő is.
2. cikk / 1917 Bizalmi vagyonkezelés nyilvántartásba vétele, amortizáció
Kérdés: Bizalmi vagyonkezelés esetében a magánszemély vagyonrendelésekor – részvény, üzletrész, ingatlan –
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?
3. cikk / 1917 Szállítók rendezetlen tételei
Kérdés: A szállítókartonok rendezése során pár tétellel nem tudunk mit kezdeni. Ehhez kérnénk szakmai iránymutatást. Díjbekérő vagy pro forma alapján utaltunk a szállítónak, és bár kértünk számlát, de pár esetben nem kaptunk. Van olyan tételünk, ami már 2022 óta „lóg” így a szállítókartonon mint utalás, és várja a számla párját, és évről évre magyarázni kell a könyvvizsgálóknak. Tudjuk, hogy a cég kötelessége a teljesítést követően a számla kiállítása, ezek rendszerint meg is történnek, mert a NAV adatszolgáltatásában megtaláltuk, csak hozzánk nem ért ide. Ezekben az esetekben hogyan tudjuk ezeket a tételeket fizikai számla hiányában rendezni? Ha a NAV online adatszolgáltatásában megvan a számla, tehát a cég elkészítette, esetleg ez alapján bizonylat hiányában le lehet könyvelni a számlát? Ha nem, akkor mi az eljárás, hogy rendben legyen a szállítói karton?
4. cikk / 1917 Számlakiállítás teljesítés hiányában, illetve időszaki elszámolásnál
Kérdés: Az áfatörvény (2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról) 55. § (2) bekezdése alapján annak a számlának melynek a teljesítése a jövőben van, az áfafizetési kötelezettsége a számla kiállításának napján keletkezik. Emellett az Áfa-tv. 58. §-a, mely az időszakonkénti elszámolású ügyletekről szól, a számlán szereplő teljesítés dátumáról rendelkezik. Kérjük állásfoglalásukat, hogy a teljesítés vagy a számlakiállítás dátumát kell az áfafizetés alapjául választani abban az esetben, ha az 58. § alapján az időszakonkénti elszámolású ügyletről szóló számlán a teljesítés dátuma a fizetési határidővel megegyezik, ami a számla kiállítása utáni, miközben a számla a teljesítési időszak utolsó napja után keletkezik. Példa: Teljesítés időszaka: 2025. 08. 01. – 2025. 08. 31., számla kiállítása 2025. 09. 04., fizetési határidő = teljesítés dátuma: 2025. 10. 04. [Áfa-tv. 58. § (1b) szerint].
5. cikk / 1917 Kínai export elszámolása árbevételként
Kérdés: Egy magyarországi cég terméket exportál Kínába. Az adásvételi szerződésben az ár CIF PORT CHINA paritással került meghatározásra. A szállítás tengeri konténerhajón történik, Koper kikötőből, ami akár hónapokig is tarthat. A biztosítást és a fuvarköltséget a kínai kikötőig a magyar cég fizeti. Az áru értéke 100%-ban a hajóra rakodás után, de legkésőbb a kínai kikötőbe való érkezés előtt 15 nappal esedékes, ez alapján kerül a TELEX BL kiadásra, ami a vevőt az áru átvételére jogosítja a kínai kikötőben. Mikor számolhatja el a magyar cég az áru ellenértékét árbevételként, illetve mikor vezeti ki az árut a készletei közül?
6. cikk / 1917 Nonprofit társaság nyereségének visszaforgatása
Kérdés: Egy nonprofit társaság 100%-os önkormányzati tulajdonban van, és a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/F. § (4) bekezdése alapján közhasznú jogállással bír, közszolgáltatási szerződést kötött a fenntartó önkormányzattal, azaz magánokiratban vállalta a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. Ebből arra következtetek, hogy vonatkozik rá a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 12. §-a (1) bekezdése: A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. Ez a társaság az alapfeladata ellátásához önkormányzati működési támogatást kap, amellyel el is számol, részben pályázati forrásra tesz szert, részben vállalkozási bevételt realizál, és abból nyereség is keletkezik, amelyet visszaforgat az alaptevékenység kiadásaiba, vagy ahhoz szükséges tárgyi eszközre. Jól gondolom, hogy ez helyes, és hogy ennek a visszaforgatásnak nincs időkorlátja, mert így a következő éve veszteséges lehet? A fenntartó 5 évre visszamenőleg a vállalkozási tevékenység nyereségét el akarja vonni. Jogosan teheti ezt meg, és bármikor visszamenőlegesen is? Ha jogos, mi lesz a fedezete, hiszen az a nyereség és a kapcsolódó pénzeszköz már nem áll rendelkezésre?
7. cikk / 1917 Megbízási díjak kifizetéskori adózása
Kérdés: Társaságunk jelentős számú határozatlan idejű megbízási szerződéssel foglalkoztat közreműködőket. A szerződés szerint a Megbízott teljesítését a Megbízó által havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elkészített teljesítési lista igazolja, melynek alapján a Megbízó kiállítja és aláírja a teljesítési igazolást. Megbízó a megbízási díjat köteles a Megbízott részére a lezárt hónapot követő hónap 15. napjáig az általa megjelölt bankszámlájára történő átutalással megfizetni. Felek rögzítik, hogy a megbízási díjból levonásra kerülnek azon mindenkori adók és a járulékok, melynek levonása és megfizetése a Megbízó kötelezettségét képezi. A jelenlegi gyakorlat szerint, mivel határozatlan idejű megbízási szerződésről van szó, az adott havi teljesítési igazolások alapján a teljesítés hónapjára számfejtük és valljuk be a 08-as bevalláson. A megbízási díjak az elvégzett feladatok alapján kerülnek meghatározásra, tehát nem fix összegű megbízási díj kifizetéséről van szó. Helyesen járunk-e el ebben az esetben, illetve helyesen járnánk-e el, ha ezen kifizetéseket nem a teljesítés hónapjában, hanem az azt követő hónapban vallanánk be és fizetnénk meg az ezzel kapcsolatos közterheket határozatlan idejű, de nem rendszeres összegű teljesítések esetén?
8. cikk / 1917 Saját kibocsátású egycélú utalvány elszámolása
Kérdés: Cégünk saját kibocsátású egycélú utalványt szeretne adni üzleti partnereinek ajándékba. Az utalványok csak társaságunknál vásárolhatók le. A kibocsátástól/átadástól a beváltásig milyen könyvelési lépések vannak? Mikor és milyen áfakulccsal (-kóddal) kell a számlát kiállítani? Az Áfa-tv. 18/A. §-ának (4) bekezdése a kibocsátó általi ingyenes átruházást kiveszi az adóztatandó ügyletek közül, így – véleményem szerint – csak a tényleges teljesítéskor van számlakiállítási kötelezettség, méghozzá a teljes összegről (áfásan).
9. cikk / 1917 Előző évi költségek-ráfordítások fedezetére pénzeszközök átadása
Kérdés: Társaságunk 2024. évre vonatkozóan a költségek-ráfordítások fedezetére, visszafizetési kötelezettség nélkül pénzeszközt ad át egy másik társaságnak azzal, hogy a pénzügyi teljesítés 2025-ben a mérlegkészítés időszakában történik meg. A megállapodásban rögzítették, hogy a támogatást nyújtó 2024. évi tételként az egyéb ráfordítások között, a támogatást kapó egyéb bevételként szerepelteti az összeget a könyveiben. A támogatott adónyilatkozatot állít ki arról, hogy a támogatás összegét 2024. évi bevételként elszámolta, a rá jutó társasági adót megfizeti, és a támogatás nélkül nem lenne az adózás előtti eredménye és adóalapja negatív. A számviteli törvény szerint egyéb ráfordításként kell elszámolni a költségek/ráfordítások fedezetére – az üzleti évhez kapcsolódóan – adott támogatást, illetve egyéb bevételként a kapott támogatást. A számviteli elszámolásoktól függetlenül kell-e korrigálni az adóalap megállapítása során az adózás előtti eredményt?
10. cikk / 1917 Előre kiállított számlák a mikrogazdálkodónál
Kérdés: Több vállalkozás is előre, december hónapban kiállítja a tárgyévet követő időszakot terhelő számlákat: a biztosító decemberben számlázza a következő év januári biztosítási díját, a bérbeadó a következő év I. negyedévi bérleti díját, a közműszolgáltató az alapdíjat stb. Ezen költségszámlákat mely évről készült beszámolóban kell szerepeltetni a mikrogazdálkodónál, ahol sajátosak az időbeli elhatárolás szabályai?
