Cégcsoport alapításának megünneplése

Kérdés: Egy cégcsoport novemberben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, emiatt és karácsony alkalmából november végén a munkavállalókat vacsorával és borkóstolóval vendégeli meg. Ez a vendéglátás reprezentációként elszámolható? Az megfelelő, ha az anyacég kapja a számlát, és ő számolja el reprezentációként? Vagy célszerű a számlát az egyes tagcégekre szétszedni a munkavállalók létszámának megfelelően? A munkavállalók nagy része a leányvállalatoknál dolgozik. Mivel a székhelyen lesz az ünnepség, a különböző telephelyeken dolgozó munkavállalók szállását is fizeti a cég. Ez a szállás milyen jogcímen számolható el? Lehet adómentes juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...és szállásköltsége a reprezentációs költség része. Kiküldetési rendelvény alapján a munkavállalók szállásköltségének megtérítése, átvállalása lehet adómentes az Szja-tv. 7. §. (1) bekezdés q) pontja alapján.Ha a szakmai program aránya kisebb, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

Osztalékelőleg a tulajdoni hányadtól eltérően

Kérdés: A zrt.-nél 2 magánszemély és 1 társaság a tulajdonos. A társaság részvénye 60%, a kettő magánszemély részvénye 20-20%. Határozhatnak-e úgy, ha az alapító okirat megengedi, hogy eltérítik az osztalékelőlegnél az arányokat? Pl. a társasági tulajdonos 1%, az egyik magánszemély 1%, a másik magánszemély 98% osztalékelőleget kap. Ha igen, akkor hogyan kell meghozni a határozatot? Bele kell írni, hogy az osztalékelőleg összege 100, és a társaság része a tulajdoni hányad szerint 60 lenne, de 1-et kap, és a magánszemélyeknél is, hogy az egyik magánszemélyt 20 illeti meg, de 1-et kap, és a másik magánszemélynél 20 lenne, de 98-at kap? Vagy csak azt kell meghatározni, ami a szándékuk, hogy a 100 úgy aránylik, hogy 1-1-98? Ha a társasági tulajdonos kevesebbet kap, mint amennyi a vagyoni arány szerint járna, akkor van extra könyvelési tétel? Tehát el kell könyvelni, ami járna, és korrigálni arra, amit valójában kapott? Van-e bármi extra adózási kötelezettség ebben az eltérített esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakra a rövid válasz az, hogy törvényellenes az a határozat (akkor is, ha az alapító okirat megengedi), amely szerint a tulajdonosok részére a tulajdoni hányadtól eltérő mértékű osztalékelőleget állapítanak meg. A törvényellenes határozat megfogalmazására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Számlakiállítás teljesítés hiányában, illetve időszaki elszámolásnál

Kérdés: Az áfatörvény (2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról) 55. § (2) bekezdése alapján annak a számlának melynek a teljesítése a jövőben van, az áfafizetési kötelezettsége a számla kiállításának napján keletkezik. Emellett az Áfa-tv. 58. §-a, mely az időszakonkénti elszámolású ügyletekről szól, a számlán szereplő teljesítés dátumáról rendelkezik. Kérjük állásfoglalásukat, hogy a teljesítés vagy a számlakiállítás dátumát kell az áfafizetés alapjául választani abban az esetben, ha az 58. § alapján az időszakonkénti elszámolású ügyletről szóló számlán a teljesítés dátuma a fizetési határidővel megegyezik, ami a számla kiállítása utáni, miközben a számla a teljesítési időszak utolsó napja után keletkezik. Példa: Teljesítés időszaka: 2025. 08. 01. – 2025. 08. 31., számla kiállítása 2025. 09. 04., fizetési határidő = teljesítés dátuma: 2025. 10. 04. [Áfa-tv. 58. § (1b) szerint].
Részlet a válaszából: […] ...a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Magánszemélynél szigetelés hitelesített energiamegtakarításért cserébe

Kérdés: Áfás magyar adóalany társaság magánszemélyek részére szigetelést készített (az anyagot a cég veszi, a munkát alvállalkozó végzi el) HEM (hitelesített energiamegtakarítási) jogosultságért cserébe. Az anyagról, munkáról számlát kap a cég saját nevére – ezt 51/52-be könyvelnénk – levonható áfával, illetve egy-egy elkészült munka egyéb dokumentumok alapján (a jog átadása, igazolások, felmérések stb.) a cég készletre veszi a HEM-et, ezt a 2-esben könyvelnénk a 96. Egyéb bevételekkel szemben áfa nélkül. Amikor a HEM-et értékesíti, akkor kivezetjük a készletből ráfordításra, és könyveljük a bevételt a 9-be a vevővel szemben áfásan. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...leírtakból következik az is, hogy miért törvénysértő a kérdésben leírt elszámolási gyakorlat! A fő ok az, hogy a cég nem térítés nélkül kapja a HEM-et, hanem a szigetelési munka ellenértéke fejében, cserébe! Hogyan kell akkor könyvelni?– A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Fejlesztési tartalék feloldása használt gépkocsi beszerzésekor

Kérdés: Fejlesztési tartalék feloldható az egyéb járművek (14-es fkv.) közé besorolandó használt személygépjármű beszerzése után? A használt személygépjárművet az ügyvezető fogja használni céges és magáncélra egyaránt, cégautóadó megfizetésével.
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 7. § (15) bekezdése szerint a fejlesztési tartalék csak nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kapott, térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra nem használható fel, amely tárgyi eszközre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Elkezdődött projekt idő előtt megszűnt

Kérdés: A társaságnál néhány évvel ezelőtt elindult projekt idő előtt megszűnt. A vevőnél a projekt külső okok miatt leállításra került, és megszületett az egyezség a kompenzáció összegében. A szerződés nem tartalmazott külön előre meghatározott kártérítést vagy kártalanítást. Ez a felek közötti aktuális helyzetnek megfelelő megállapodás a jövőbeni jó üzleti kapcsolat fenntartása érdekében. A felmerült költségek egy részének megtérítését elfogadta a partner. Ez számlázható árbevételként, vagy minden esetben egyéb bevétel lesz a társaság számára? Pontosan mikor válik el egymástól a kettő? Árbevételként történő számlázás mivel támasztható alá?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés nem tartalmaz kártérítésre vagy kártalanításra vonatkozóan előírást, akkor azt külön megállapodásban kell rögzíteni a következők figyelembevételével:– kártérítés esetén a tényleges kárt (megsemmisült eszköz, a káresemény következtében sérült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Személyi jellegű egyéb kifizetés értelmezése

Kérdés:

A számvitelről szóló tv. 79. § (3) bekezdésében foglaltak alapján:
„A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.” A munkáltató kft. nevére szóló képzési költségről kiállított számla kifizetése az oktató cég felé történik, és nem a dolgozó felé. Ebben az esetben is személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a kiadást? Változtat a megítélésen, ha a dolgozó fizeti ki a képzési költséget a munkáltató nevére szóló számla alapján, mintegy megelőlegezi a kiadást, s azt követően a kft. valóban a dolgozó felé téríti meg a kiadást?

Részlet a válaszából: […] ...számvitelről szóló tv. 79. § (3) bekezdésében foglaltak alapján akkor minősül a képzés költségének átvállalása/megtérítése személyi jellegű egyéb kifizetésnek, ha a juttatás nem minősül bérköltségnek (munkaviszonyból származó jövedelemnek). Az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Iskolarendszeren kívüli képzés költségeinek viselése

Kérdés: A kft. elsősorban osztrák/német partnereknek értékesít. A munkavállalóinak emiatt szükséges a megfelelő minőségű munkavégzésükhöz a nyelvtudás. A kft. lehetőséget biztosít a munkavállalóinak, hogy a munkaviszony időtartama alatt szerezzék meg a munkavállalók ezt a tudást. A képzések nem számítanak iskolarendszeren belülinek. Amennyiben a kft. nevére szól a számla az oktatásról, egyéb igénybe vett szolgáltatásnak minősül? Az áfa ilyen esetben levonható, ha áfás számla készül? Ha a képzésről a dolgozó nevére állítja ki az oktatószervezet a számlát, van-e lehetősége a kft.-nek arra, hogy a képzés díjának egy részét megtérítse a dolgozó felé? Ilyen esetben a könyvelésben az egyéb személyi jellegű kifizetések között kell megjeleníteni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalóinak a munkavégzésükhöz nem iskolarendszerű képzést, ezért a képzés díjának részben vagy egészében történő megtérítése – ha az oktatószervezet a képzésről a dolgozó nevére állítja ki a számlát – nem keletkeztet jövedelmet a dolgozónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Saját rezsis beruházás értelmezése

Kérdés:

Saját rezsis beruházás csak akkor áll fenn, ha a beruházás eredményeként a vállalkozás saját maga hoz létre tárgyi eszközt, saját irányítással, saját munkavállalókkal. Ez esetben kell számvitelileg az 58. számlacsoporton átvezetni a 16. (eszközök) közé, az Áfa-tv. értelmében a saját rezsis beruházás utáni áfát a bevallásban rendezni. Abban az esetben, ha az anyagot a beruházó szerzi be, és a generálkivitelező rendelkezésére bocsátja, a beruházás kivitelezését teljes egészében generálkivitelező végzi. Számvitel tekintetében a beruházó az anyagbeszerzést mi szerint tudja aktiválni a tárgyi eszközei közé? Ez a beruházás adóköteles tevékenységet szolgál, így az anyag áfaösszege levonható lesz. Ez esetben a beruházás nem tekinthető saját rezsisnek, még akkor sem, ha a beruházó maga szerzi be az anyagot.

Részlet a válaszából: […] ...eset is, amikor a külső vállalkozóval végeztetett beruházáshoz szükséges vásárolt anyagot, igénybe vett szolgáltatást a beruházó – térítés nélkül – biztosítja a beruházás megvalósításához. Ez esetben a számviteli elszámolást a számviteli törvény 51...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás amortizációja

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi tevékenységet folytat, és ahhoz ingatlant bérelünk. Ha ezen az ingatlanon átalakításokat végzünk, azt aktiváljuk a bérelt ingatlanon végzett beruházások között. Jelenleg a számviteli politikánkban az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték: 16,67% (6 év) van megjelölve. Aktiváláskor a számviteli és az adótörvény szerint is ezzel képezzük az értékcsökkenéseket. Helyesen járunk el így? Lehet-e a leírási kulcsokat (számviteli + adótörvény) egyedileg a bérleti szerződés időtartamával összhangban megállapítani? Mi történik akkor, ha a gazdasági hasznos élettartam a bérleti szerződés időtartamától lényegesen eltér? Hogyan kell kezelni a már aktivált beruházást, ha pl. idő előtt felmondják a bérleti szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...mi történjen a bérbeadó ingatlanán végzett beruházással (meg kell-e szüntetni, vagy ha nem kell megszüntetni, akkor a bérlő térítés ellenében vagy térítés nélkül adja át a bérbeadónak).Ebből következően, a bérleti szerződés felmondásakor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.
1
2
3
…
137