1363 talált cikk a térítés kifejezésre

Kérdés:

Saját rezsis beruházás csak akkor áll fenn, ha a beruházás eredményeként a vállalkozás saját maga hoz létre tárgyi eszközt, saját irányítással, saját munkavállalókkal. Ez esetben kell számvitelileg az 58. számlacsoporton átvezetni a 16. (eszközök) közé, az Áfa-tv. értelmében a saját rezsis beruházás utáni áfát a bevallásban rendezni. Abban az esetben, ha az anyagot a beruházó szerzi be, és a generálkivitelező rendelkezésére bocsátja, a beruházás kivitelezését teljes egészében generálkivitelező végzi. Számvitel tekintetében a beruházó az anyagbeszerzést mi szerint tudja aktiválni a tárgyi eszközei közé? Ez a beruházás adóköteles tevékenységet szolgál, így az anyag áfaösszege levonható lesz. Ez esetben a beruházás nem tekinthető saját rezsisnek, még akkor sem, ha a beruházó maga szerzi be az anyagot.

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi tevékenységet folytat, és ahhoz ingatlant bérelünk. Ha ezen az ingatlanon átalakításokat végzünk, azt aktiváljuk a bérelt ingatlanon végzett beruházások között. Jelenleg a számviteli politikánkban az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték: 16,67% (6 év) van megjelölve. Aktiváláskor a számviteli és az adótörvény szerint is ezzel képezzük az értékcsökkenéseket. Helyesen járunk el így? Lehet-e a leírási kulcsokat (számviteli + adótörvény) egyedileg a bérleti szerződés időtartamával összhangban megállapítani? Mi történik akkor, ha a gazdasági hasznos élettartam a bérleti szerződés időtartamától lényegesen eltér? Hogyan kell kezelni a már aktivált beruházást, ha pl. idő előtt felmondják a bérleti szerződést?

Kérdés: Adott „A” cég (cégünk), amely megállapodás alapján fizette „B” cég energiahatékonysági beruházását (hőszigetelés), amelyet „C” cég kivitelezett. Az „A” cég fizette az auditálás költségét is. Cserébe „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján, a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) mint vagyoni értékű jog első jogosultja „A” cég lett, „A” a lényeges hozzájárulást kifejtő. A MEKH-nél az auditáló nyilatkozata alapján „A” cég nevére került bejegyzésre a 6000 GJ/év mennyiség. (15 éves élettartam, tárgyévi felhasználhatóság, … legalább 6 éves HEM. A beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása 0,0%.) „A” és „B” cég között nem történt számlázás. Az így megszerzett GJ-mennyiséget később „A” cég értékesíteni szeretné, akár több részletben. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani „A” cégnél a fenti ügyletet? A „C” cég által a kivitelezésről kiállított számla, valamint az auditáló cég számlája beruházási költség? A két számla a vagyoni értékű jog értéke? Ha vagyoni értékű jog, akkor hogyan számolom el az értékcsökkenést? Értékesítéskor mi a teendő, mi az elszámolás módja? Az áfa levonható, értékesítéskor fizetendő? Vagy esetleg ez készlet, és így minden változik?

Kérdés: Bérbeadással foglalkozó cég egyik járműve totálkáros lett. A bérlő csak 2 hónappal később jelentette be a káreseményt a bérbeadó részére (a szerződés szerint 24 órán belül kellett volna bejelenteni), aki a bérleti díjat emiatt folyamatosan számlázta a bérbevevő felé, aki azt ki is fizette. Köteles-e a bérbeadó a káresemény utáni időszakra járó bérleti díjat sztornírozni? A bérbeadó a bérelt eszköz beszerzési értékének 5%-át mint kárátalányt jogosult kártérítésként beszedni totálkár esetén, a szerződés szerint. Ez a kártérítés áfahatályon kívüli tételként számlázható?

Kérdés: Bankszámlavezetésre kötelezett magyar magánszemély kizárólag Revolut-számlával rendelkezik. Igaz-e az az álláspont, hogy ez a számla nem minősül belföldi bankszámlának, így nyugdíjának folyósításához, illetve belföldi bankszámlanyitási kötelezettségének teljesítéséhez még legalább egy, magyar pénzintézetnél vezetett bankszámlát is kell nyitnia az adóalanynak?

Kérdés: Az egyik cég munkavállalója a céges rendezvényen a saját bankkártyájával fizetett (a cég költsége volt a tétel). A munkáltatója most ezt az összeget augusztusban a havi fizetéssel kifizeti a munkavállaló részére. A cég – mint természetbeni juttatást – leadózza mint költségelszámolást. A cég, a munkaadó a 8. havi bér átutalásánál a dolgozónak a nettó fizetésével utalja el az adott összeget, amit a munkavállaló fizetett ki a cég helyett a céges rendezvényen a saját bankkártyájával. A cég ezt mint költségtérítést elszámolhatja? Természetbeni juttatásként kell leadóznia az összeget?

Kérdés: Napelempark telepítésével foglalkozó cég több földterület adásvételére vonatkozó előszerződést köt magánszemély tulajdonosokkal annak érdekében, hogy a későbbiekben a park használatbavételi engedélyének megszerzése esetén a földterület tulajdonjoga a cégre szálljon át. Az előszerződésben meghatározott határidőben a cégnek a vételárat előre ki kell fizetnie a magánszemélyeknek. A cég a vételár előrefizetéséig rendelkezésre tartási díjat fizet a földterület rendelkezésre tartása és az azon alapított terhek viselése ellenértékeként. A rendelkezésre tartás magában foglalja az eladók közreműködését a napelempark létesítéséhez szükséges engedélyek megszerzése során (pl. helyszíni vizsgálatok és mérések) és a földterületen alapított terhek tűrését (pl. jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom alapítása). Amennyiben a cég végül nem kapja meg a parkra a használatbavételi engedélyt, a földterület tulajdonjoga nem a cégre, hanem harmadik félre kerül átruházásra a magánszemély által. A harmadik fél a vételárat a cégnek fizeti meg, tekintettel arra, hogy a cég azt a magánszemélynek már előre kifizette. Az előzőekben leírt rendelkezésre tartási díj része-e a földterület bekerülési értékének?

Kérdés: A kft. jelenleg a kiva szerinti adózás hatálya alatt működik. Az elmúlt évek – 10 év – veszteségeinek fedezetére a veszteséges működés finanszírozása céljából a tagok pótbefizetéseket teljesítettek, ami a lekötött tartalékban van. A társaság létesítő okirata előírja a tagoknak, hogy a veszteségek fedezésére szükség szerint pótbefizetést nyújtsanak a társaságnak. A pótbefizetés összegét a társaság nem tudja visszafizetni. A társaság tulajdonosai végelszámolással történő megszüntetésről döntöttek. Helyes-e az alábbi javaslatom?

Kérdés: A sportegyesület áfa alanyi mentes, közhasznú jogállással nem rendelkezik. Bevételei tagdíjból és támogatásokból származnak. Tevékenysége: labdarúgóutánpótlás-nevelés 6–19 éves korosztály számára. Az egyesületben U–U19-ig különböző korosztályban 16 versenyképes csapat játszik. Az egyesület szakképzett edzőket alkalmaz, a magas fokú képzés nyújtása céljából. Továbbá sporteszközöket és sportruhákat biztosít a versenyző tanulóknak. Több esetben sor kerül, hogy egy-egy versenyző más egyesülethez átigazol. Ennek kapcsán az átadó egyesület kiszámlázza a tanulóra fordított nevelési és kapcsolódó költségeket az átvevő egyesület részére. A számlában nevelési költségtérítés jogcím szerepel. Ezt a nevelési költségtérítést árbevételként vagy egyéb bevételként kell-e elszámolni? A számla áfamentesen van kiállítva. Úgy gondoljuk, hogy nem tartozik az áfa alanyi mentes értékhatárba. Helyes-e ez így?

Kérdés: Végelszámolás alatt álló cég a végelszámolást lezáró beszámolójában kötelezettségként szerepel egy kapcsolt féllel, de nem a kizárólagos taggal szemben fennálló kölcsönkötelezettség és szintén egyéb kapcsolt féllel szembeni szállítói kötelezettség. Ezen kötelezettségeket a vagyonfelosztási javaslatban az anyacég venné át úgy, hogy az általa a vagyonfelosztási javaslat alapján megkapott eszközök ezekre a kötelezettségekre is fedezetet nyújtanak (részesedés, vevői követelés és pénzeszköz kerül hozzá). A Ctv. 111. § (3) bekezdésének előírása alapján jogilag nincs akadálya annak, hogy a zárómérleg, illetve az ez alapján készített vagyonfelosztási javaslatban kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról döntsenek, és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet sem tartalmaz a zárómérlegben szereplő kötelezettségek rendezésére vonatkozó speciális szabályt, azonkívül, hogy ezeket (is) piaci értéken kell értékelni. A vagyon kiadásakor az anyacégnek átadott fenti kötelezettségek – eredményt nem érintő – összevezetése az átadott eszközzel, megfelelő kezelési mód-e, figyelemmel arra, hogy a kötelezettség átadása a szükséges fedezet mellett történik, így nincs szükség a kötelezettség jogosult általi elengedésére vagy az anyacég általi átvállalására, amely egyéb bevételben számolandó el?