1399 talált állásfoglalás a térítés kifejezésre

Kérdés: A társaság 2025 elején új telephelyre költözött, ezért az akkori bérelt ingatlanra vonatkozó bérleti szerződése megszűnt. A korábbi bérelt ingatlanon a társaság korábban több beruházást is végzett, illetve aktivált, amelyek a bérleti jogviszony megszűnésekor nem kerültek kivezetésre. A tényállás csak utólag, 2026-ban került feltárásra. A beruházások könyv szerinti értéke 2021–2022 folyamán teljes mértékben leírásra került, így jelenleg valamennyi érintett eszköz könyv szerinti értéke nulla. A bérleti szerződés alapján a bérbeadó a beruházásokat nem vásárolta meg. A bérleti jogviszony megszűnésekor az eredeti állapot helyreállítása is felmerült, az átadás-átvétel során azonban olyan megállapodás született, amely szerint az új bérlő átvállalta az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatos költségeket. A beruházások ténylegesen a korábbi bérelt ingatlanban maradtak. A feltett kérdéseket – az ismétlések elkerülése érdekében – a válaszban ismertetjük.

Kérdés:

I. Tényállás
Egy magyar társaság (a továbbiakban „Társaság”) munkaviszonyban álló munkavállalója a Társaság tevékenységének ellátásához szükséges kis értékű tárgyi eszközöket (pl. fülhallgató, monitor, egér) vagy egyéb eszközöket (pl. irodabútor) vásárolt webshopon keresztül. A webshop a számlát nem a Társaság, hanem a munkavállaló nevére állította ki. A magánszemély nevére kiállított számla javítására utólagosan nincs lehetőség. Az eszközök beszerzésére a Társaság gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátása érdekében került sor, és az eszközöket a beszerzést követően kizárólag vagy döntő részben a Társaság üzleti tevékenysége során használják. A Társaság a beszerzés ellenértékét a munkavállaló részére meg kívánja téríteni, illetve az eszközöket a könyveiben nyilvántartásba kívánja venni. A Társaság álláspontja szerint a gazdasági esemény tényleges tartalma alapján az eszközök a Társaság érdekében kerültek beszerzésre, ugyanakkor kérdéses, hogy a munkavállaló nevére kiállított számla milyen módon alkalmas a számviteli elszámolás és az adójogi megítélés alátámasztására.
Kérdéseink:
1. Helyesen jár-e el a Társaság, ha a munkavállaló nevére kiállított számla ellenértékét a munkavállaló részére megtéríti, és az eszközt saját könyveiben eszközként vagy költségként elszámolja?
2. Az így elszámolt költség/ráfordítás társasági adó szempontjából elismert költségnek minősül?
3. Amennyiben a Társaság jogosult az eszköz bekerülési értékének elszámolására, milyen dokumentumok alkalmasak annak igazolására, hogy az eszköz ténylegesen a Társaság üzleti tevékenységét szolgálja, és a gazdasági esemény a Társaság érdekében merült fel?
4. A munkavállaló nevére kiállított számla alapján megtérített összeg a munkavállaló oldalán keletkeztet-e adóköteles jövedelmet, amennyiben az eszköz a Társaság gazdasági tevékenysége érdekében került beszerzésre és használatra?
5. A Társaság könyvvezetése szempontjából megfelelő megoldásnak minősül-e, ha a megtérítendő ellenértéket a munkavállalóval szembeni kötelezettségként számolja el, majd annak megtérítésével zárja a gazdasági eseményt?
6. Mennyiben változtat az elszámolás módján, ha a fenti gazdasági esemény pénzügyi teljesítése a munkáltató vállalati bankkártyájával/hitelkártyájával kerül kifizetésre, de a számla a magánszemély nevére szól?
Tekintettel arra, hogy az eszközök beszerzéséről nem áll rendelkezésre a Társaság nevére kiállított számla, véleményünk szerint a munkavállalónak térített vagy a kereskedőnek kifizetett ellenértéket egyéb ráfordításként kell elszámolni, és társaságiadóalap-növelő tételként szükséges beállítani. Milyen megoldással lehet elérni, hogy a Társaság fel tudja venni az eszközöket a nyilvántartásaiba, és értékcsökkenést tudjon elszámolni utánuk?

Kérdés: Társaságunknak 3 tulajdonosa van, mindhárom tulajdonos bizalmi vagyonkezelő, ahol magánszemély a vagyonrendelő és a vagyonkezelő is. A tulajdonosi arány 37,5%, 37,5%, 25%. A társasági szerződés tartalmazza az osztalékfizetésre vonatkozóan, hogy a tulajdonosi aránytól el lehet térni. A kérdésem az, hogy az eltérésről a beszámolót elfogadó határozatban kell-e dönteni, és így közzétenni, illetve, ha itt kell dönteni, akkor szükséges-e az eltérés tényét vagy annak lehetőségét rögzíteni, vagy elegendő a tényleges kifizetést megelőzően egy újabb egyhangú határozattal rögzíteni? Ha a beszámolót elfogadó határozatban kell erről rendelkezni, akkor szükséges konkrét arányokat, számokat is meghatározni, nem ér rá később? Ehhez kapcsolódik, hogy amennyiben eltérően történik az osztalékkifizetés a tulajdoni arányokhoz képest, akkor felmerül-e bármilyen közteher, például illetékfizetési kötelezettség? Ebből a szempontból van-e jelentősége annak, hogy a tulajdonosok bizalmi vagyonkezelők, vagy közvetlenül a magánszemélyek? Konkrétan arra gondolok, felmerül-e ajándékozási illeték?

Kérdés:

100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságunk vagyonkezelésbe kapott több ingatlant. Az önkormányzattal kötött vagyonkezelői szerződés visszapótlási kötelezettséget ír elő. Az ingatlanhasznosítás bérbeadással valósul meg, illetve strandfürdőt üzemeltetünk. A bérbeadási tevékenységet bejelentettük az áfa hatálya alá. Az ingatlanokon felújítást hajtottunk végre, illetve pl. a termálstrandon új medencét is építettünk, a beruházásokhoz kapcsolódó áfát visszaigényeltük.
– A beruházások, illetve felújítások aktiválása után kell-e vagyonkezelői szerződést módosítani, mivel a vagyonkezelt ingatlanok könyv szerinti értéke változott (növekedett)?
– Van-e teendő a visszaigényelt áfával?
– Milyen egyéb számviteli teendők szükségesek a tulajdonosnál és a vagyonkezelőnél?

Kérdés: Társaságunk az egyik telefontársaságtól 5 db telefont vásárolt, amelyből kettőre 100%, háromra pedig 50% kedvezményt kapott. A számlán telefononként részletezésre került: a nettó + áfa = bruttó érték, alatta a kedvezmény. A társaság az egyik nulla forintért, illetve 50%-kal vásárolt telefont szeretné a leányvállalatának átadni, eladni bekerülési értéken (nullaérték, illetve 50%-os érték), hiszen neki ennyibe került. Kérdés, számlázhat-e úgy, mint ahogyan a telefontársaság számlázott (kedvezménnyel csökkentett értéken)? Ebben az esetben a társaságok közötti kapcsolt viszony miatt kell-e társaságiadó-alapot módosítani?

Kérdés: Társaságunk lakóparkot épít, a cél a lakások értékesítése. A telket már évekkel korábban megvásároltuk, és mivel a hasznosítás célja már akkor tisztázott volt, így az áruk között van nyilvántartva. Értékét a beszerzési ár és a kapcsolódó illetékek adják. Az építkezés még zajlik, a projekt teljes kivitelezési költsége (telken kívüli és belüli közmű-kialakítások, hatósági díjak, telekalakítási költségek, lakások közvetlen költségei stb.) a megfelelő 5-ös számlaosztályban kerültek elszámolásra, majd év végén befejezetlen termelésként készletre lettek véve. Van olyan költség, amit a korábban vásárolt telek értékénél kellett volna figyelembe venni? A közműveket, külső utat is a társaságnak kellett kiépítenie, amelyek majd átadásra kerülnek az önkormányzatnak, illetve az ellátásért felelős közműtársaságnak. Az ehhez kapcsolódó vállalkozói díjak könyvelése, kontírozása hogyan történik? Hogyan jelenik meg a könyvekben a kivezetés előtt, és hogyan könyveljük az átadást? Jól gondolom, hogy az ehhez kapcsolódó tételek nem lesznek részei a befejezetlen termelésnek és a majdani késztermék (értékesített lakások) önköltségének?

Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-a alapján a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének, valamint a szerződésben rögzített negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz. A 38/2013. NGM rendelet alapján az önkormányzat a vagyonkezelt eszközei közé vezeti át a vagyonkezelésbe adott eszköz bruttó és halmozott értékcsökkenése összegét, és ezzel egy időben előírja követelésként a vagyonkezelésből eredő visszapótlási követelést (szakmai anyagok alapján határozatlan idejű szerződés esetén az átadott eszköz nettó értékét). Tegyük fel, hogy az értékcsökkenés tekintetében mindkét félnél az eredetileg átadott eszköz ugyanazzal a leírási kulccsal amortizálódik tovább. A vagyonkezelési szerződés hatálya alatt elvégzett felújítás, beruházás a társaságnál aktiválással kerül nyilvántartásba vételre, az önkormányzat a – vagyonkezelési szerződésben kikötésre kerülő negyedéves adatszolgáltatások alapján – szintén könyveli a bruttó értékben bekövetkezett növekedéseket. Eltekinthet-e a két fél a vagyonkezelési szerződés módosításától, amennyiben a vagyonkezelési szerződés térítésmentes átadására vonatkozó határidőt nem rögzít, a társaság a vagyonkezeléssel érintett időszak végén adja át, a térítésmentes átadással keletkezett áfát ekkor rendezi (feltéve, hogy a vagyonkezelőt a beruházáshoz kapcsolódóan részben vagy egészében adólevonási jog illeti meg). Helyesen gondoljuk, hogy az adatszolgáltatás alapján az önkormányzatnak lehetősége van a bruttó értékváltozásokat könyvelni, függetlenül attól, hogy a társaság a vagyonkezelési szerződés lejártakor vagy megszüntetésekor fogja térítésmentesen átadni a tulajdonos önkormányzat részére? A fenti eljárással biztosított, hogy a két félnél az egymással szembeni elszámolásból eredő követelés vagy kötelezettség egyező lesz a szerződés hatálya alatt.

Kérdés: Időszakos elszámolású ügyleteknél az elszámolási időszakot követően kiállított számlán a teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel. Pl. elszámolt időszak: 04. 02. – 05. 11. Számla kelte: 05. 27. Teljesítés időpontja: 06. 12. Fizetési határidő: 06. 12. Áfabevallás szempontjából melyik hónapban keletkezik a levonható áfa?

Kérdés: Az önkormányzat által egyházi intézmény részére vagyonkezelésbe adott ingatlant az egyház pályázati úton nyert támogatással felújította. A felújítás értékét átadja az önkormányzatnak. Befolyásolja-e az átadott értéket a kapott támogatás?

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely rendelkezik egy telekkel, amelyet a tárgyi eszközök között tart nyilván 105 M Ft értékben. Elkezdett a telken megvalósítani egy nagyobb projektet, amelynek a kivitelezési költségeit (külső-belső szakipari munkák, közműépítés, őrzés, útépítés), valamint egyéb járulékos költségeit (tervezés, műszaki ellenőrzés, projektmenedzsmentdíj) is a készletek között tartja nyilván, ezek összértéke 227 M Ft. A beruházás éven túl valósul meg. A beruházás elkészültekor a felépítmény használati jogát átadják a helyi önkormányzatnak. Ennek a formája nem ismert. Megfelelő-e így a beruházás kezelése? Véleményem szerint a 161. főkönyvi számon kellene elszámolni a kivitelezést az Szt. 47. §-ában foglaltak figyelembevételével.