1382 talált cikk a térítés kifejezésre

Kérdés: Egy társaság 2021-ben nyílt végű lízingszerződést kötött személygépkocsira, 60 hónapos futamidővel. A szerződést 2024. 12. hóban, a futamidő lejárta előtt lezárták. A társaság a gépkocsit visszaadta a lízingcégnek, de élt azzal a jogával, hogy 3. személyt kijelöljön vevőnek, akitől opciós díjat kapott. A lízingcég a fennálló tőketartozást egy technikai számlával jóváírta. A társaság 2021–2022–2023. években igénybe vette a kis- és középvállalkozások Tao-tv. 22/A. §-a szerinti adókedvezményét. Az (5) bekezdés b) pont szerint a kedvezményt vissza kell fizetni, ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezést követő 3 évben elidegeníti. Jogászi értelmezések szerint az elidegenítés eladást jelent, mások szerint beletartozik a fogalomba az apport, a térítés nélküli átadás, a természetbeni juttatásként való átadás. A szaksajtóban viszont megjelent olyan vélemény, hogy a lízingcégnek történő visszaszolgáltatás nem minősül elidegenítésnek, ezért akkor sem áll fenn a visszafizetési kötelezettség, ha az az üzembe helyezést követő 3 éven belül történt.

Kérdés: Ügyfelem kamionos fuvarozócég, ázsiai sofőröket tervez foglalkoztatni. A toborzással megbízott magyar vállalkozás intézi a sofőrök képzését, vizsgáztatását is, amit külön kiszámláznak az ügyfelem felé. A sofőrök alap tartózkodási engedélye 24 hónap, arra számítunk, hogy az ügyfelemnél eltöltött munkaidejük cca. 20 hónap lesz, határozott idejű munkaszerződésük lesz a tartózkodási engedély végéig. Van-e valamilyen lehetőség erre a 20 hónapra elhatárolni a képzési-vizsgáztatási díjat, amit külön számla ellenében megtérít az ügyfelem? Például lehetséges-e (tanulmányi szerződéshez hasonló) megállapodást kötni, hogyha nem tölti ki a sofőr a határozott idejű munkaszerződést, akkor arányos megtérítési kötelezettség terheli? Ebben az esetben az összemérés elve [Sztv. 15. § 7. §] alapján elhatárolnám 20 hónapra az egyszeri díjat, időarányosan feloldanám, és ha hamarabb véget ér a munkaszerződés, az extra feloldással szembeállítható a dolgozói megtérítés.

Kérdés: Egyik szállásadó partnerünk alábbi sorokat írta az általuk kiállított számla kifogásolása után: „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal álláspontja szerint az áfatörvény alapján, amennyiben szállásszolgáltatás-igénybevétel is történik, abban az esetben időszakos elszámolásnak minősül”. Érdeklődöm, hogy a szálláshely-szolgáltatást időszaki ügyletként kell kezelni? Ha igen, fel kell-e tüntetni a számlán az időszakot, illetve akkor is időszaki számlát kell kibocsátani, ha csak egy éjszakára szálltak meg a cégünk dolgozói a hotelben?

Kérdés: Bérbeadással foglalkozó cég felmondja egyik bérleti szerződését az ügyfél nemfizetése miatt. Szerződés szerint a bérlet 2 évig nem mondható fel rendes felmondással (1 év telt el a szerződés megkötése óta). Abban az esetben, ha a bérlőnek felróható okból megszűnik a szerződés ezen időszak alatt (nemfizetés miatt a bérbeadó felmondja), a bérlő hathavi bérleti díjnak megfelelő összegű meghiúsulási kötbér megfizetésére kötelezett. Az eszköz visszavétele után átvizsgálásra került a bérelt eszköz, amely javításra, helyreállításra szorul. Az eszköz javítását a bérlővel szeretné a bérbeadó kártérítésként megtéríttetni. A kártérítést és a meghiúsulási kötbért nem számlázza a bérbeadó, ezeket az áfa hatályán kívüli tételként kezeli. A bérbevevő a bérleti szerződés aláírásakor kauciót adott a bérbeadónak. Helyesen jár el a bérbeadó, ha a kaucióval akként számol el, hogy a kauciót nem utalja vissza, hanem kiegyenlíti belőle a meghiúsulási kötbért, illetve a bérlő kártérítési kötelezettségét? Helyesen jár-e el a bérbeadó, hogy áfahatályon kívüli tételként kezeli a meghiúsulási kötbért, illetve a kártérítést?

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy kft.-t. A megvásárolt társaság könyveiben a korábbi tulajdonossal szemben egyéb hosszú lejáratú kötelezettség, valamint tagi kölcsön szerepel. A korábbi tulajdonos úgy döntött, hogy ezen követeléseit társaságunk részére engedményezi. Ezt az ügyletet társaságunk könyveiben milyen módon szükséges kimutatni, illetve milyen számviteli elszámolás alkalmazandó?

Kérdés: Vállalkozásunk biztosította a követelésünk egy részét. A biztosító a biztosított vevő tartozását 95%-ban megtérítette. A biztosító azonban ezt követően peres vagy nemperes eljárásban próbálja továbbra is behajtani a megtérített követelést. Az adott ügyletet a következők szerint könyveljük: Vevőkövetelés: 1.000.000 Ft. A biztosító megfizette a 95%-ot, 950.000 forintot. Mi ezt a vevőköveteléssel szemben könyveljük, így marad 50.000 Ft tartozás. Ezt a tartozást, mivel kis értékűnek minősítjük, és bizonytalan megtérülésnek, kivezetjük év végén, és társaságiadó-alapot emelünk vele. Később, ha a biztosító mégis sikerrel jár a behajtás során, akkor a befolyt összeget a 96. Egyéb bevételre könyveljük, és a 95%-ot vissza is fizetjük a biztosítónak. Helyes-e az eljárásunk, vagy a kártérítést nem a vevővel szemben, hanem a 96. Egyéb bevételre kell könyvelni, és megfizetni utána a társasági adót?

Kérdés: Egyik partnerünk támogatást kap, amelyből elszámolhatja a kiállításokon, rendezvényeken való részvétel számláit (a teljes összeget szolgáltatásnak tekintjük, ez alapján tudja a társaság elszámolni a saját támogatását). Ugyanakkor pályázatot ír ki, majd a nyertes cégek ingyen részt vehetnek a fenti rendezvényeken, kiállításokon. Kiszámolja a támogató, hogy milyen mértékben részesül a kiállítás számlájából, erről az összegről megállapodás készül, amely tartalmazza, hogy a támogatás de minimis, és erről számlát állít ki a támogató, de csak az áfa befizetése miatt. A támogatott az áfaösszeget kifizeti. Helyesen járunk-e el, ha nem értékesítési bevételként, hanem egyéb bevételként számoljuk el a számlázott összeget, majd egyéb ráfordításként a nyújtott támogatás összegét (eredményhatás 0 Ft)? Véleményem szerint a nyertes pályázó szolgáltatásként kapja a támogatást.

Kérdés: 2025. 02. 04-én vásárolt 100 ezer forint nettó értékű porszívóra a vásárláskor 5 évre szóló biztosítást is kötöttünk, így a bekerülési értéke 133 ezer forint volt, amelyre 100%-os értékcsökkenést számoltunk el 2025-ben, így könyv szerinti értéke nulla. A porszívó 2026-ban meghibásodott, amelyet nem tudtak javítani, így visszavették azt. Kaptunk egy helyesbítő számlát 2026. 01. 04-én, és a teljes 100 ezer forint+áfa összeget visszafizették, majd a biztosítócég külön átutalta a 33 ezer forint biztosítási díjat. A visszaadás napján a kft. vásárolt egy ugyanolyan készüléket ugyanattól az eladótól, ugyanakkora, 100 ezer forint+áfa összegben, de erre már nem kötött biztosítást. Hogyan kell mindezt könyvelni?

Kérdés: Az építőiparban dolgozó ügyfelem alvállalkozót vett igénybe egy építési projekt teljesítése során. Az alvállalkozó feladata üzemcsarnok acélszerkezetének építése volt. Ezt a munkát nem a szakmai elvárásoknak megfelelően végezte el, emiatt a nagy nyári vihar letarolta az általa felépített szerkezetet. A fővállalkozónak ez jelentős többletköltséget eredményezett. Az alvállalkozó felelősségbiztosítása a többletköltség 2/3 részét térítette meg, ez volt a biztosításának a maximumösszege. Az alvállalkozó az újonnan vásárolt vasanyagból elkészítette a szerződésben általa vállalt munkát, és számlázta a szerződéses összeget a megbízó fővállalkozónak. Az építési naplót az alvállalkozó átadta a fővállalkozónak, amiben szintén dokumentálásra került a viharkár. Mi lehet a megoldás a meg nem térült költségek (az összes költség 1/3-a) megtérítésére? Ügyfelem nem szeretné kifizetni az alvállalkozó számláját, és a kártérítés részeként kívánja kezelni. Megoldás lehet-e az, hogy az alvállalkozó felé számlázzák a kártérítéssel nem fedezett összeget? Amennyiben ez történne, milyen áfakulcsot kell alkalmazni a számlázás során? (Az eredeti projekt fordított áfás volt.)

Kérdés:

A víziközmű-szolgáltató társaság részére adott önkormányzatok a tulajdonukban lévő eszközök után használati díjat számláznak, amelynek fejében a víziközmű-társaság rekonstrukciós munkákat lát el. A rekonstrukciós munkák felvételére 2024-től újabb forrás áll rendelkezésre a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapról szóló 24/2023. (XII. 23.) EM rendelet 2. számú melléklete értelmében. Lehetséges-e, hogy egy megvalósult rekonstrukció részben kiszámlázásra kerüljön a használati díj fejében kompenzált összeggel, részben pedig átadható legyen a Fejlesztési Alap terhére térítésmentesen? A számviteli törvény nem tiltja annak a lehetőségét, hogy „egy rekonstrukciós munkát” (mint egy adott eszközt) két forrásból finanszírozzanak, részben az önkormányzatok által kiszámlázott használati díj fejében elvégzett rekonstrukciós munkák kompenzálásával kiszámlázva, részben térítésmentes átadással a Fejlesztési Alapból?