797 cikk rendezése:
1. cikk / 797 Visszaküldött vagy a vevő által selejtezett termék
Kérdés: A termékértékesítést követően a vevő reklamál, a termék kifogásolása nem a beszerzéskor történik, hanem egy későbbi időpontban, akár hónapokkal később, amikor az a gyártásban felhasználásra kerül. A terméket a vevő igazoltan átveszi. Hogyan kell helyesen bizonylatolni abban az esetben, ha a termék visszaküldésre kerül, és abban az esetben, ha a terméket maga a vevő selejtezi, és erről megsemmisítési jegyzőkönyvet állít ki? Az eredeti számla jóváírását kérelmezi a vevő. A jóváíró számlában hivatkozzunk az eredeti számlára, de a jóváírás teljesítési időpontja minden esetben az eredeti számlával egyező, vagy a fizikális visszaküldés időpontja, illetve a megsemmisítés időpontja is alkalmazható? Kérem a válasz részletes kifejtését jogszabályi hivatkozással!
2. cikk / 797 Adómentes-adóköteles tevékenységhez is használt eszközök áfája
Kérdés: Társaságunk tárgyi adómentes és adóköteles tevékenységet is végez. Vannak olyan tárgyi eszközeink, melyeket mindkét tevékenységhez használunk, és vannak olyan eszközeink, melyeket csak a tárgyi adómentes tevékenységhez veszünk igénybe. A társaság vezetése úgy döntött, hogy nem alkalmazunk arányosítást, így azon tárgyi eszközök áfáját sem helyezzük levonásba, melyet nem kizárólag tárgyi mentes tevékenységhez használunk. Mi a helyes eljárás, ha értékesítünk egy olyan eszközt, melyet adóköteles tevékenységhez is használunk, de az áfalevonással nem éltünk a beszerzéskor? Továbbá, hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy olyan tárgyi eszközt értékesítünk, melyet egyértelműen tárgyi mentes tevékenységhez használnunk?
3. cikk / 797 Adatszolgáltatás, alanyi adómentesség, rezsiköltség továbbszámlázása
Kérdés: A NAV felé történő számla adatszolgáltatás magánszemély, illetve cég részére történő bérbeadás esetén hogyan alakul adószámmal rendelkező magánszemélynél nyomdai úton kiállított számlatömb használatakor? Lakáscélra történő tárgyi adómentes bérbeadás bevétele az alanyi mentesség határába beszámítandó-e, amennyiben más önálló tevékenységből is származik a magánszemélynek bevétele?
A bérbeadó adószámos magánszemély a lakáskiadáshoz kapcsolódó áthárított rezsiköltségeket köteles-e továbbszámlázni a magánszemély bérlő, illetve egyéni vállalkozó bérlő felé, illetve ezen bevételek adóalapot képeznek-e?
A bérbeadó adószámos magánszemély a lakáskiadáshoz kapcsolódó áthárított rezsiköltségeket köteles-e továbbszámlázni a magánszemély bérlő, illetve egyéni vállalkozó bérlő felé, illetve ezen bevételek adóalapot képeznek-e?
4. cikk / 797 Tulajdonjogtól eltérő vagyonjogi megállapodás
Kérdés: Házaspár válásuk okán értékesíti az 50-50%-ban tulajdonolt ingatlanját. A vagyonjogi megállapodásban viszont ettől eltérő 80-20%-os elosztás van rögzítve. Az szja-bevallásban az ingatlaneladásból szerzett jövedelem kiszámításánál mit kell figyelembe venni bevételként? Az eladott ingatlan 50%-át (ez szerepel az adásvételi szerződésben), vagy a ténylegesen megkapott értéket (vagyonjogi megállapodás szerint)?
5. cikk / 797 Tároló használati jogára előre fizetett összeg
Kérdés: A társaság társasház megépítésébe kezdett, amely társasház lakásait és parkolóit a társasház megépítését követően adja a vevők birtokába. A társaság már több vevővel kötött adásvételi szerződést a társasház megépítése alatt, mely vevők vételárrészleteket fizettek a társaságnak. Mivel a vételárrész-megfizetések mögött a birtokba adásig nem áll fenn termékértékesítés, így a vevők által fizetett vételárrészek előlegként kezelendők. A társasház építése még nem fejeződött be, így a lakások és parkolók birtokba adása sem történt meg. Viszont a társaság a társasházhoz a társasház részeként megépült tároló használati jogát is értékesíteni akarja a vevők felé. Tenné ezt akként, hogy azon vevők, akik lakást és/vagy parkolót vásároltak, azok kaphatnak tárolóhasználati jogot. Azaz a tárolóhasználati jog önmagában nem forgalomképes, csak a megvásárolt lakással együtt. A lakás adásvételi szerződésében nem szerepel a tároló használati joga, erről külön szerződés született, a tároló kapcsán földhivatali bejegyzés sem fog történni. A használati jog a birtokba adással egyidejűleg nyílik meg. Ebben az esetben, ha a lakás birtokba adása előtt a tároló vételára megfizetésre kerül, akkor ebben az esetben a tároló vonatkozásában megfizetett vételár tekinthető-e előlegnek annak okán, hogy a birtokba adás még nem történt meg?
6. cikk / 797 Alanyi adómentes vállalkozó külföldön igénybe vett szolgáltatásainak áfája
Kérdés: Alanyi adómentes vállalkozó EU-s és/vagy 3. országbeli partnerének számláz szolgáltatást. A szolgáltatás nyújtása érdekében igénybe vesz szolgáltatásokat EU-s és 3. országbeli partnerektől. Jól gondolom, hogy 2025-ben is igaz, hogy ebben az esetben az alanyi adómentes vállalkozó nem alanyi adómentes minőségében jár el? Így áfabevallásra kötelezett, és azon áfák levonására jogosult, melyek a nyújtott szolgáltatások érdekében merültek fel?
7. cikk / 797 Szállítmányozási szolgáltatás áfája
Kérdés: Egy belföldi (magyarországi) adóalany szállítmányozási szolgáltatást (áruszállítási szolgáltatás közvetítést) végez közösségi adóalany részére. A szállítmányozás útvonala harmadik országból az Európai Unió területére történik tengeren és közúton, azaz az áru a szállítmányozás során harmadik országból egy EU-tagállamba érkezik. A számlát a szállítmányozásról a magyarországi adóalany állítja ki a közösségi adóalanynak. A belföldi adóalany a szállítmányozási szolgáltatást megszervezi a vevő részére, de nem közvetlenül nyújtja azt, azonban közvetlenül annak a vevőnek, aki a megrendelője a szállítmányozásnak. A magyarországi adóalany által kiszámlázott szállítmányozási díjak a vámoláskor beépülnek a közösségi adóalany vámalapjába. Milyen áfatartalommal kell a magyar adóalanynak a szállítmányozási szolgáltatásról kiállítania a számlát a közösségi vevője felé? Milyen dokumentumok szükségesek a számla kiállításához? Mely EU-s előírásokat és magyar jogszabályokat, azok mely paragrafusait kell figyelembe venni a számla kiállításakor? A NAV Online adatszolgáltatásban melyik NAV áfakódon kell megjelennie ezeknek az ügyleteknek?
8. cikk / 797 Pénzforgalmi áfa értékhatárának átlépése
Kérdés: Van egy betéti társaság, amely pénzforgalmi áfát választott. A pénzforgalmi értékhatárt átlépte 2023. október 15-én, amit én sajnos 2024 márciusában vettem észre. Minden számláját kivettem 2023. október 16-tól a pénzforgalmi áfából – több száz számláról van szó –, de valahogy mégis bent ragadt pár költség- és bevételszámla, ami 423 ezer forint áfafizetési kötelezettséget eredményezett. Ezek a számlák azért most kerültek előtérbe, mert 2025 januárban lettek kiegyenlítve kompenzálással. Nem tudom, mi a teendő ebben az esetben. Úgy gondolom, hogy be kell adni 2023 decemberre egy önrevíziót. A társasági adót nem befolyásolja, viszont a beszámolóban a mérleg sorai változnak. Közben a társaság átalakult kft.-vé 2025. február 15-ével. Mi ilyenkor a teendő?
9. cikk / 797 Alanyi adómentesség választhatósága – jogszabályváltozás
Kérdés: 2025. január 1-re visszamenőleges hatállyal módosult az áfa alanyi adómentességének értékhatára. Választható-e az adómentesség akkor, ha az adóalany 2023-ban vagy 2024-ben átlépte a 12 millió forintos értékhatárt, de a 18 millió forintot nem érte el? Jól gondoljuk, hogy most újra választhat adómentességet annak ellenére, hogy a kétéves várakozási idő még nem telt el? Választhat-e alanyi adómentességet az, aki nem az értékhatár átlépése miatt, hanem más okból nem választotta azt 2025. évre, de most mégis szeretne élni a lehetőséggel?
10. cikk / 797 Webáruház nem ad a kapott pénzről számlát
Kérdés: Adott egy belföldi adóalany, amely dekorációs termékeket értékesít mind a webáruházában, mind a telephelyén. Számlázóprogramot használnak, nyugtaadásra nincs lehetőség. Sok esetben befolynak olyan tételek, amelyeket nem tudtam számlához kötni, és válaszként a cégtől ezt kaptam, a folyamat a következő: „Beérkezik egy megrendelés a webáruházba, amit a vevő előre kifizet. A raktárban összekészítés során derül ki, hogy valamilyen oknál fogva azt a terméket nem tudják küldeni, és a helyettesítő termék nem felel meg a vevőnek. Ebben az esetben nem készül számla, mert nincs árumozgás, értelemszerűen sztornószámla sem. Az összeget pedig visszautaljuk.” Kérdés, ebben az esetben (tehát minden esetben) számlának készülnie kell-e, majd sztornószámlának is, amely leköveti a pénzmozgásokat?
