Találati lista:
21. cikk / 813 Tároló használati jogára előre fizetett összeg
Kérdés: A társaság társasház megépítésébe kezdett, amely társasház lakásait és parkolóit a társasház megépítését követően adja a vevők birtokába. A társaság már több vevővel kötött adásvételi szerződést a társasház megépítése alatt, mely vevők vételárrészleteket fizettek a társaságnak. Mivel a vételárrész-megfizetések mögött a birtokba adásig nem áll fenn termékértékesítés, így a vevők által fizetett vételárrészek előlegként kezelendők. A társasház építése még nem fejeződött be, így a lakások és parkolók birtokba adása sem történt meg. Viszont a társaság a társasházhoz a társasház részeként megépült tároló használati jogát is értékesíteni akarja a vevők felé. Tenné ezt akként, hogy azon vevők, akik lakást és/vagy parkolót vásároltak, azok kaphatnak tárolóhasználati jogot. Azaz a tárolóhasználati jog önmagában nem forgalomképes, csak a megvásárolt lakással együtt. A lakás adásvételi szerződésében nem szerepel a tároló használati joga, erről külön szerződés született, a tároló kapcsán földhivatali bejegyzés sem fog történni. A használati jog a birtokba adással egyidejűleg nyílik meg. Ebben az esetben, ha a lakás birtokba adása előtt a tároló vételára megfizetésre kerül, akkor ebben az esetben a tároló vonatkozásában megfizetett vételár tekinthető-e előlegnek annak okán, hogy a birtokba adás még nem történt meg?
22. cikk / 813 Alanyi adómentes vállalkozó külföldön igénybe vett szolgáltatásainak áfája
Kérdés: Alanyi adómentes vállalkozó EU-s és/vagy 3. országbeli partnerének számláz szolgáltatást. A szolgáltatás nyújtása érdekében igénybe vesz szolgáltatásokat EU-s és 3. országbeli partnerektől. Jól gondolom, hogy 2025-ben is igaz, hogy ebben az esetben az alanyi adómentes vállalkozó nem alanyi adómentes minőségében jár el? Így áfabevallásra kötelezett, és azon áfák levonására jogosult, melyek a nyújtott szolgáltatások érdekében merültek fel?
23. cikk / 813 Szállítmányozási szolgáltatás áfája
Kérdés: Egy belföldi (magyarországi) adóalany szállítmányozási szolgáltatást (áruszállítási szolgáltatás közvetítést) végez közösségi adóalany részére. A szállítmányozás útvonala harmadik országból az Európai Unió területére történik tengeren és közúton, azaz az áru a szállítmányozás során harmadik országból egy EU-tagállamba érkezik. A számlát a szállítmányozásról a magyarországi adóalany állítja ki a közösségi adóalanynak. A belföldi adóalany a szállítmányozási szolgáltatást megszervezi a vevő részére, de nem közvetlenül nyújtja azt, azonban közvetlenül annak a vevőnek, aki a megrendelője a szállítmányozásnak. A magyarországi adóalany által kiszámlázott szállítmányozási díjak a vámoláskor beépülnek a közösségi adóalany vámalapjába. Milyen áfatartalommal kell a magyar adóalanynak a szállítmányozási szolgáltatásról kiállítania a számlát a közösségi vevője felé? Milyen dokumentumok szükségesek a számla kiállításához? Mely EU-s előírásokat és magyar jogszabályokat, azok mely paragrafusait kell figyelembe venni a számla kiállításakor? A NAV Online adatszolgáltatásban melyik NAV áfakódon kell megjelennie ezeknek az ügyleteknek?
24. cikk / 813 Pénzforgalmi áfa értékhatárának átlépése
Kérdés: Van egy betéti társaság, amely pénzforgalmi áfát választott. A pénzforgalmi értékhatárt átlépte 2023. október 15-én, amit én sajnos 2024 márciusában vettem észre. Minden számláját kivettem 2023. október 16-tól a pénzforgalmi áfából – több száz számláról van szó –, de valahogy mégis bent ragadt pár költség- és bevételszámla, ami 423 ezer forint áfafizetési kötelezettséget eredményezett. Ezek a számlák azért most kerültek előtérbe, mert 2025 januárban lettek kiegyenlítve kompenzálással. Nem tudom, mi a teendő ebben az esetben. Úgy gondolom, hogy be kell adni 2023 decemberre egy önrevíziót. A társasági adót nem befolyásolja, viszont a beszámolóban a mérleg sorai változnak. Közben a társaság átalakult kft.-vé 2025. február 15-ével. Mi ilyenkor a teendő?
25. cikk / 813 Alanyi adómentesség választhatósága – jogszabályváltozás
Kérdés: 2025. január 1-re visszamenőleges hatállyal módosult az áfa alanyi adómentességének értékhatára. Választható-e az adómentesség akkor, ha az adóalany 2023-ban vagy 2024-ben átlépte a 12 millió forintos értékhatárt, de a 18 millió forintot nem érte el? Jól gondoljuk, hogy most újra választhat adómentességet annak ellenére, hogy a kétéves várakozási idő még nem telt el? Választhat-e alanyi adómentességet az, aki nem az értékhatár átlépése miatt, hanem más okból nem választotta azt 2025. évre, de most mégis szeretne élni a lehetőséggel?
26. cikk / 813 Webáruház nem ad a kapott pénzről számlát
Kérdés: Adott egy belföldi adóalany, amely dekorációs termékeket értékesít mind a webáruházában, mind a telephelyén. Számlázóprogramot használnak, nyugtaadásra nincs lehetőség. Sok esetben befolynak olyan tételek, amelyeket nem tudtam számlához kötni, és válaszként a cégtől ezt kaptam, a folyamat a következő: „Beérkezik egy megrendelés a webáruházba, amit a vevő előre kifizet. A raktárban összekészítés során derül ki, hogy valamilyen oknál fogva azt a terméket nem tudják küldeni, és a helyettesítő termék nem felel meg a vevőnek. Ebben az esetben nem készül számla, mert nincs árumozgás, értelemszerűen sztornószámla sem. Az összeget pedig visszautaljuk.” Kérdés, ebben az esetben (tehát minden esetben) számlának készülnie kell-e, majd sztornószámlának is, amely leköveti a pénzmozgásokat?
27. cikk / 813 Sütemények áfája viszonteladóknak
Kérdés: Adott egy cukrászüzem, amelynek a viszonteladók (éttermek, pizzéria) leadják a megrendelést. A cukrászüzem legyártja a megrendelt süteményeket, szállítólevéllel átadja, és mivel havi elszámolásban állapodtak meg a viszonteladókkal, így az időszakos ügyeletről gyűjtőszámlát állít ki a szabályoknak megfelelően.
1. A süteményeket a fenti esetben hány százalékos áfatartalommal kell számláznia?
2. Alkalmazhatja-e a cég a gyűjtőszámlás elszámolást?
1. A süteményeket a fenti esetben hány százalékos áfatartalommal kell számláznia?
2. Alkalmazhatja-e a cég a gyűjtőszámlás elszámolást?
28. cikk / 813 Szállítási költség átterhelésének áfája Közösségen belül
Kérdés: Közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási költség átterhelésének áfáját ugyanúgy Közösségen belüli adómentes termékértékesítésként szükséges a számlán feltüntetni és a bevallásban szerepeltetni? Az A60-as bevallásban így ez a szolgáltatási díj is a 01-es betétlapon feltüntetett termékértékesítések értékében jelenik meg?
29. cikk / 813 Energiahatékonysági megtakarítás könyvelése
Kérdés: Termelővállalatként energiahatékonysági beruházásokat hajtunk végre, és a várható megtakarítást auditáljuk, így Hitelesített Energiamegtakarításhoz (HEM vagy máshol EKR-nek hívják) jutunk. Ezeket kétféle módon hasznosítjuk: egyrészt értékesítjük a kötelezett részére a piacon, másrészt átadjuk az energiaszolgáltatónak. A vele kötött szerződés szerint a földgáz árának egyik eleme egy ún. PKD-díj, ami euróban van meghatározva, és a fogyasztással arányos. Ezt az elemet a szolgáltató nem számlázza felénk a gázév során, cserébe mi HEM-et adunk át, ugyancsak a szerződésben meghatározott áron. A gázév végén elszámolunk egymással, és amennyiben kevesebb az általunk átadott HEM, akkor a HEM-mel le nem fedett PKD-t utólag kiszámlázza felénk az energiaszolgáltató. Mi az átadott HEM-et nem számlázzuk, és számlát sem kapunk a lefedett PKD-díjról. Az utolsó három hónap ki nem számlázott PKD-díját csak a gázév végét követő 90 napon belül kell lefednünk. Kérdésünk a fentiek számviteli kezelése, mert nem egyértelműek az állásfoglalások és a könyvvizsgálónk véleménye.
30. cikk / 813 Utólag adott engedmény eszközök átadásával
Kérdés: Egy társaság a főbb vevőivel megállapodást kötött, hogy meghatározott forgalom után utólag adott engedményt biztosít számukra. Ezt korábban számviteli bizonylat alapján számolták el egymás között. Az utólagosan adott engedmény összegét kompenzálással vagy átutalással rendezték. A fentnevezett társaság a jövőben a partnerei kérésére úgy szeretné módosítani a megállapodást, hogy a meghatározott forgalom elérése után ingyenesen juttat terméket a partnernek (termékben fizet). Értelmezésünkben az üzletpolitikai cél megvalósul, mert rendszeres kapcsolatban van a partnerekkel, és a további vásárlásokat szeretné ösztönözni ezzel a módszerrel, valamint előre meghatározott feltétel eléréséhez köti a juttatást. Így nem merül fel az ingyenes átadás szerinti számlázási és áfafizetési kötelezettség. A társaság elzárkózik attól a számlázási módtól a fenti feltételek teljesülése esetén biztosított termékek tekintetében, hogy a számlán először összeggel tüntesse fel a termékeket, majd a következő soron 100% engedményt adjon az előzőekben felsorolt tételekre, így generálva egy 0 forint végösszegű számlát. Két beszállító partnerére hivatkozik, akik közül az egyik grátiszszámlát, a másik rendes számlát állít ki, de mindkét fél 0 forint nettó egységáron tünteti fel a terméket, nem szerepel engedmény a számlán, egyedül a visszaváltási díj szerepel rajta megtérítendő összegként. Elfogadható-e ez utóbbi számlázási mód? A könyvelésben külön könyvelendő a 0 forintos egységáron átadott termék előállítási költsége? A hivatkozott beszállító partnerektől kapott 0 forint nettó egységárú termékek esetében megfelelő eljárási mód az, hogy 0 forinttal veszik készletre? Van lehetőség arra, hogy a 0 forintért kapott terméket ettől eltérő összeggel szerepeltessék a készletben?
