Találati lista:
1. cikk / 3639 Ki nem fizetett bér könyvelése
Kérdés: Van egy kft., amely tevékenységének jellegéből adódóan köteles legalább 15 órában alkalmazni munkavállalót (aki az ügyvezető), de bért nem tud fizetni. Ezt el is fogadta az ügyvezető, ha lesz a cégben pénz, akkor megkapja a bérét. A kérdésem a ki nem fizetett munkabér könyvelésével kapcsolatos.
Helyes eljárás az, hogy számfejtik a bért, de mivel nincs kifizetés, így a 08-as bevallást 0 Ft-tal valljuk be? Így nem keletkezik szja-, tb- és szocho-fizetési kötelezettség, ezért a könyvelése:
Számfejtés a bérprogramból átjön:
Bruttó bér: T 54 – K 471
Szja: T 471 – K 462 (szja-számla)
Tb: T 471 – K 46 (tb-számla)
Szocho: T 561 – K 46 (szocho-számla)
De mivel nem valljuk be a járulékokat, így a ki nem fizetésig rávezetjük a 4799-re.
Így a 471-en a nettó (ki nem fizetett) bér marad, viszont az adófolyószámlán nem jelenik meg az összeg. Ha fizetőképes lesz a cég, akkor (nem önellenőrzéssel) bevalljuk a 08-ason az elmaradt béreket, járulékokat. A könyvelése ekkor: a járulékokat visszavezetjük a 4799-ről a járulékszámlára, majd kiegyenlítéskor T 46 (tb/szja/szocho) – K 384.
Helyes eljárás az, hogy számfejtik a bért, de mivel nincs kifizetés, így a 08-as bevallást 0 Ft-tal valljuk be? Így nem keletkezik szja-, tb- és szocho-fizetési kötelezettség, ezért a könyvelése:
Számfejtés a bérprogramból átjön:
Bruttó bér: T 54 – K 471
Szja: T 471 – K 462 (szja-számla)
Tb: T 471 – K 46 (tb-számla)
Szocho: T 561 – K 46 (szocho-számla)
De mivel nem valljuk be a járulékokat, így a ki nem fizetésig rávezetjük a 4799-re.
Így a 471-en a nettó (ki nem fizetett) bér marad, viszont az adófolyószámlán nem jelenik meg az összeg. Ha fizetőképes lesz a cég, akkor (nem önellenőrzéssel) bevalljuk a 08-ason az elmaradt béreket, járulékokat. A könyvelése ekkor: a járulékokat visszavezetjük a 4799-ről a járulékszámlára, majd kiegyenlítéskor T 46 (tb/szja/szocho) – K 384.
2. cikk / 3639 Tárgyi eszköz értékesítése alanyi adómentesként
Kérdés: Alanyi adómentes egyéni vállalkozó mezőgazdasági tevékenységet végez. 2023-ban vásárolt egy nagy értékű, használt permetezőgépet különbözeti áfás számlával. Most szeretné eladni. Eladhatja adómentesen? Ha igen, milyen jogcímre kell hivatkoznia? Vagy a 193-as paragrafus miatt csak áfásan adhatja el?
3. cikk / 3639 Illetékmentesség ingatlan átruházása esetén
Kérdés: Adott egy zrt., mely 100%-ban tulajdonosa egy kft.-nek. A kft. saját tőkéje negatívba fordult, melyet a zrt. ázsiós tőkeemeléssel szeretne rendezni, egyidejűleg új fő tevékenység folytatását határozta el. A zrt. tulajdonában van két ingatlan, egy telek, illetve egy másik telek, rajta egy bontásra ítélt épülettel. A zrt. szeretné a kft.-be apportálni ezeket az eszközöket, pénzbeli hozzájárulással egyidejűleg. A tőkeemelés minimális részben a jegyzett tőkét érintené, nagyobb része pedig a tőketartalékot. A vállalkozások áfaalanyok, és az Áfa-tv. 86. § (1) bek. j, k, l és 88. § (4) bekezdések szerinti tevékenységeikre az adókötelessé tételt választották.
A kft. új tevékenysége 68.20 – Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése lesz. A saját, már meglévő és a zrt. által rendelkezésre bocsátott ingatlanokat túlnyomó részben a zrt. részére kívánja bérbe adni, amíg egyéb, megfelelő piaci lehetősége nem lesz az ingatlanok hasznosítására, értékesítésére. Ezzel kapcsolatban a kérdésünk:
1. A fenti esetben a társasági szerződésben rögzítendő piaci érték megállapításához szükséges-e könyvvizsgálói vagy független szakértői értékbecslés?
2. Ismereteink szerint az apportügylet áfamentes, megköszönnénk ennek megerősítését.
3. Alkalmazható-e az apporthoz kapcsolódó illetékmentesség a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan vagyoni betétként történő átruházása kapcsán, annak ellenére, hogy a vagyonszerző előző évi nettó árbevétele még nem tartalmazott ilyen jellegű tételeket?
4. Amennyiben a 3. pontra a válasz nemleges, úgy a következő évben alkalmazható lesz-e az illetékmentesség, ha ebben az évben már ingatlan-bérbeadásból származik a cég bevétele?
A kft. új tevékenysége 68.20 – Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése lesz. A saját, már meglévő és a zrt. által rendelkezésre bocsátott ingatlanokat túlnyomó részben a zrt. részére kívánja bérbe adni, amíg egyéb, megfelelő piaci lehetősége nem lesz az ingatlanok hasznosítására, értékesítésére. Ezzel kapcsolatban a kérdésünk:
1. A fenti esetben a társasági szerződésben rögzítendő piaci érték megállapításához szükséges-e könyvvizsgálói vagy független szakértői értékbecslés?
2. Ismereteink szerint az apportügylet áfamentes, megköszönnénk ennek megerősítését.
3. Alkalmazható-e az apporthoz kapcsolódó illetékmentesség a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan vagyoni betétként történő átruházása kapcsán, annak ellenére, hogy a vagyonszerző előző évi nettó árbevétele még nem tartalmazott ilyen jellegű tételeket?
4. Amennyiben a 3. pontra a válasz nemleges, úgy a következő évben alkalmazható lesz-e az illetékmentesség, ha ebben az évben már ingatlan-bérbeadásból származik a cég bevétele?
4. cikk / 3639 Személygépkocsik továbbértékesítéséhez, beszerzéséhez kapcsolódó áfa levonhatósága
Kérdés: Cégünk használt személygépkocsik továbbértékesítésével foglalkozó kft. Magyarországról és Németországból szerzünk be gépkocsikat. Ugyanakkor vannak tárgyi eszközként nyilvántartott autóink is, melyek egy részét bérbeadás útján hasznosítunk. A bérleti díjas kimenő számláink áfásak, a használt szgk. eladására az árrésadózást alkalmazzuk. Van céges tehergépkocsink is, mely gázolajjal működik.
1. A bejövő számláink (számlázóprogram bérleti díja, gázolaj tgk.-ba) áfatartalma levonásba helyezhető-e 100%-ban, vagy csak arányosítást követően?
2. Ha arányosítanunk kell, akkor az arányosítási képletbe be kell-e rakni a nevezőbe (beletartozik-e) a mentesbe az árrésáfás kimenő számláinknak értékét?
(Adóköteles értékesítés nettó áron/adóköteles+mentes értékesítés nettó áron)
3. Helyesen jár el a cégünk, ha a könyvelőprogramunk a bejövő számlák áfatartalmát levonja, és az arányosítás következtében meghatározott le nem vonható áfa összegét egy vegyes könyvelési tétellel: T 8673 – K 4661 rendezzük?
1. A bejövő számláink (számlázóprogram bérleti díja, gázolaj tgk.-ba) áfatartalma levonásba helyezhető-e 100%-ban, vagy csak arányosítást követően?
2. Ha arányosítanunk kell, akkor az arányosítási képletbe be kell-e rakni a nevezőbe (beletartozik-e) a mentesbe az árrésáfás kimenő számláinknak értékét?
(Adóköteles értékesítés nettó áron/adóköteles+mentes értékesítés nettó áron)
3. Helyesen jár el a cégünk, ha a könyvelőprogramunk a bejövő számlák áfatartalmát levonja, és az arányosítás következtében meghatározott le nem vonható áfa összegét egy vegyes könyvelési tétellel: T 8673 – K 4661 rendezzük?
5. cikk / 3639 Vállalkozói promóció jóváírása
Kérdés: A bank vállalkozói promóció megnevezéssel 40 E Ft-ot írt jóvá egy kft. bankszámláján. Hova könyvelendő az összeg, és szükséges-e számlát kiállítania a kft.-nek?
6. cikk / 3639 Magánszemély megrendelő felé egyenes adózással kiállított számla
Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy egy magánszemély megrendelő felé egyenes adózással kell kiállítania egy generálkivitelezőnek a számláját – ha a feltételek fennállnak 5%-os áfamértékkel – egy lakóingatlan kivitelezése után, és az alvállalkozói láncban fordított adózás érvényesül ennek ellenére, ha a feltételek adottak (hatóságiengedély-köteles építés-szerelési munkáról van szó, és nem normál áfakörös jogállása van mindkét félnek)?
7. cikk / 3639 Bérbeadás útján hasznosított ingatlan átvezetése
Kérdés: A kft. az ingatlant 2025. októberig bérbeadás útján hasznosította. Azóta az ingatlan nem került bérbeadásra, és nem szolgál semmilyen bevételszerző tevékenységet. A tulajdonos kft. ezt az ingatlant értékesíteni kívánja. A 2025. évi beszámolóban nem került átsorolásra a készletek közé. Megteheti-e a társaság, hogy ezen ingatlant 2026. 01. 01. időponttal sorolja át a készletek (áruk) közé?
Másik kérdés: a kft. több ingatlannal rendelkezik, és azt tervezi, hogy alkalmazza a számviteli törvény 57. §-ának (3) bekezdése szerinti értékelést. Ebben az esetben azt minden ingatlanra alkalmaznia kell, vagy választhat, hogy melyik ingatlanra szeretné?
Másik kérdés: a kft. több ingatlannal rendelkezik, és azt tervezi, hogy alkalmazza a számviteli törvény 57. §-ának (3) bekezdése szerinti értékelést. Ebben az esetben azt minden ingatlanra alkalmaznia kell, vagy választhat, hogy melyik ingatlanra szeretné?
8. cikk / 3639 Egyszerűsített végelszámolás alatt az eszközök értékesítése tagi kivétként
Kérdés: Egy bt. egyszerűsített végelszámolás ideje alatt (tevékenységet lezáró beszámoló beadása után) értékesít használt kisebb értékű állóeszközöket. A nyugdíjas tag kiveheti-e az áfa megfizetése mellett a befolyt nettó árbevételt tagi kivétként 15% szja levonása mellett?
9. cikk / 3639 Díszfák ültetése
Kérdés: Egy normál áfakörös vendéglátóhely, amely beltéren és kültéren is üzemel a helyi önkormányzattól bérelt ingatlanon, díszfákat ültet a kertbe. A díszfák és az ültetési munkák ellenértéke 1 M Ft + áfa. Levonható-e az áfa és milyen arányban, ha kizárólag adóköteles tevékenységet végez a kft.? Az egyéb építmények közé kell aktiválni az 1 M Ft értékű fákat, vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásként kell kezelni? Milyen leírási kulcsot alkalmazhatunk? Megfelelő-e az, ha az adott fatípus várható élettartamát vesszük alapul?
10. cikk / 3639 Különböző projektekben gyűjtött költségek figyelembevétele a beszerzési értékben
Kérdés: Cégünk több, jövőben beszerezni kívánt, illetve már meglévő tárgyi eszközéhez kapcsolódóan projekteket hozott létre. Ezekben a projektekben gyűjtjük azokat a tevékenységeket órákra lebontva, amelyeket a kollégák végeznek, és aminek a vége a beszerzendő tárgyi eszköz lesz, vagy a meglévő tárgyi eszközünk fejlesztése. Ezekhez az óraszámokhoz rendelünk bért és szociális hozzájárulási adót, amit aktiválni szeretnénk az új eszköz beszerzésekor mint saját teljesítményt, vagy a megfelelő eszközünkre ráaktiválunk, mint értéknövelő beruházást. A saját teljesítménybe mi az, ami elszámolható aktiváláskor vagy ráaktiváláskor? Milyen tevékenységeket vehetünk figyelembe? Tehát, ami nem a konkrét fejlesztői munkavégzés, de ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenység, az is figyelembe vehető?
