Találati lista:
11. cikk / 3564 Saját rezsis beruházás értelmezése
Kérdés: Saját rezsis beruházás csak akkor áll fenn, ha a beruházás eredményeként a vállalkozás saját maga hoz létre tárgyi eszközt, saját irányítással, saját munkavállalókkal. Ez esetben kell számvitelileg az 58. számlacsoporton átvezetni a 16. (eszközök) közé, az Áfa-tv. értelmében a saját rezsis beruházás utáni áfát a bevallásban rendezni. Abban az esetben, ha az anyagot a beruházó szerzi be, és a generálkivitelező rendelkezésére bocsátja, a beruházás kivitelezését teljes egészében generálkivitelező végzi. Számvitel tekintetében a beruházó az anyagbeszerzést mi szerint tudja aktiválni a tárgyi eszközei közé? Ez a beruházás adóköteles tevékenységet szolgál, így az anyag áfaösszege levonható lesz. Ez esetben a beruházás nem tekinthető saját rezsisnek, még akkor sem, ha a beruházó maga szerzi be az anyagot.
12. cikk / 3564 Nonprofit társaságtól nyereségelvonás
Kérdés: Egy nonprofit kft. 100%-os önkormányzati tulajdonban van. Van olyan év, hogy a vállalkozási tevékenységen nyereség képződik, és így a tárgyév pozitív eredményű. A keletkezett nyereséget visszaforgatjuk az alaptevékenységbe, vagy tárgyi eszközt vásárolunk belőle. A fenntartó most 5 évre visszamenőleg ezt a nyereséget el akarja venni. Jogosan teheti ezt meg? Van erre valamilyen szabályozás? Ha jogos, mi lesz a fedezete, hiszen ez a nyereség már nem áll rendelkezésre?
13. cikk / 3564 Bérelt ingatlanon végzett beruházás amortizációja
Kérdés: Társaságunk kereskedelmi tevékenységet folytat, és ahhoz ingatlant bérelünk. Ha ezen az ingatlanon átalakításokat végzünk, azt aktiváljuk a bérelt ingatlanon végzett beruházások között. Jelenleg a számviteli politikánkban az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték: 16,67% (6 év) van megjelölve. Aktiváláskor a számviteli és az adótörvény szerint is ezzel képezzük az értékcsökkenéseket. Helyesen járunk el így? Lehet-e a leírási kulcsokat (számviteli + adótörvény) egyedileg a bérleti szerződés időtartamával összhangban megállapítani? Mi történik akkor, ha a gazdasági hasznos élettartam a bérleti szerződés időtartamától lényegesen eltér? Hogyan kell kezelni a már aktivált beruházást, ha pl. idő előtt felmondják a bérleti szerződést?
14. cikk / 3564 Borravaló számlázása
Kérdés: Áfás alvállalkozó B cég, a futárok által beszedett borravalót továbbszámlázza A megbízott cég felé. A megbízott futárok kiszámlázzák a futárdíjat és a borravalót B cégnek. Helyesen jár-e el A cég, ha a borravalót áfamentesen külön soron tünteti fel, a futárdíjat áfásan B megbízott cég felé? A futárok, hogy ne veszítsék el 80%-os átalány költséghányadukat, beépítik a kiállított szolgáltatásszámlájukba a borravalót is. Legtöbb esetben a futárok áfamentesek. Jól jár-e el B cég, illetve a futárok a számlázással kapcsolatban?
15. cikk / 3564 Villamoshálózat csatlakozási díjának amortizációja
Kérdés: Társaságunk saját vállalkozásban csarnokot épít. A villamoshálózat csatlakozási díjának a kezelésével kapcsolatos a kérdésünk. Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján a csatlakozási díjat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként vesszük nyilvántartásba. A vagyoni értékű jog leírási kulcsa igazodik-e a csarnok leírási kulcsához? (A használat időtartama ugyanaz.)
16. cikk / 3564 Hallgatói munkadíj átutalása duális képzésnél
Kérdés: Egy kft. a havi minimálbérnek megfelelő hallgatói munkadíjat utal duális képzési program keretében a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának. Elismert költség lesz-e a kft.-nek (Tao-tv. hatálya alatt áll) a kifizetett összeg, és hová könyvelendő?
17. cikk / 3564 Bankszámláról eltulajdonított pénz nem került vissza
Kérdés: A vállalkozás az ún. „Google-csalás” áldozata lett. Bankszámlájáról több millió forint került idegen számlákra, amelyeket nem sikerült visszaszerezni. A bank 70%-os kártalanítást fizetett. Kérem, ismertessék az események helyes könyvelését és azok adóra gyakorolt hatását mind a Tao-tv., mind a kiva esetében!
18. cikk / 3564 Beruházás ellenértékeként hitelesített energiamegtakarítás (HEM)
Kérdés: Adott „A” cég (cégünk), amely megállapodás alapján fizette „B” cég energiahatékonysági beruházását (hőszigetelés), amelyet „C” cég kivitelezett. Az „A” cég fizette az auditálás költségét is. Cserébe „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján, a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) mint vagyoni értékű jog első jogosultja „A” cég lett, „A” a lényeges hozzájárulást kifejtő. A MEKH-nél az auditáló nyilatkozata alapján „A” cég nevére került bejegyzésre a 6000 GJ/év mennyiség. (15 éves élettartam, tárgyévi felhasználhatóság, … legalább 6 éves HEM. A beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása 0,0%.) „A” és „B” cég között nem történt számlázás. Az így megszerzett GJ-mennyiséget később „A” cég értékesíteni szeretné, akár több részletben. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani „A” cégnél a fenti ügyletet? A „C” cég által a kivitelezésről kiállított számla, valamint az auditáló cég számlája beruházási költség? A két számla a vagyoni értékű jog értéke? Ha vagyoni értékű jog, akkor hogyan számolom el az értékcsökkenést? Értékesítéskor mi a teendő, mi az elszámolás módja? Az áfa levonható, értékesítéskor fizetendő? Vagy esetleg ez készlet, és így minden változik?
19. cikk / 3564 Átalányadózó egyéni vállalkozó alvállalkozója
Kérdés: Több alvállalkozó átalányadózó egyéni vállalkozó. Mivel egyéb közúti áruszállítással foglalkoznak, a 80%-os költségátalány szerint adóznak. Kapnak borravalót is, amit a számlán szerepeltetniük kell, áfamentesen számlázzák, mert a borravaló áfamentes. Kiesnek-e a 80%-os költségátalány alól a borravaló számlán való feltüntetésével?
20. cikk / 3564 Konyhán, bárban felszolgált szeszes italok, üdítők elszámolása
Kérdés: Az egyik cégünk szállodát üzemeltet, mely szálloda konyhát és bárt is működtet. A konyha is, a bár is működése során italokat használ fel. A konyha egy kávé elkészítéséhez tejet használ, míg a bár vagy koktélt állít elő receptúra alapján, vagy különböző adagokban kimérve felszolgálja az egyes szeszes italokat és üdítőket. Ezen italok felhasználásának helyes elszámolásához kérjük szakmai véleményüket. – Ezek után a kérdező ismerteti az eladott áruk beszerzési értékét, lényegében a számviteli törvény előírásának megfelelően. Majd példaként kapcsolódóan ismerteti véleményét, amelyet az ismétlések elkerülése érdekében a válaszban részletezünk. A számviteli törvény szerinti anyagköltség-értelmezés ismertetése után a kérdező által levont következtetés: Mivel az egyes italok mind a konyha, mind a bár működése során nem változatlan formában kerülnek értékesítésre, így az egyes italok fogyása anyagköltségként számolandó el. Helyes ez?
