Átalányadózó egyéni vállalkozó alvállalkozója

Kérdés:

Több alvállalkozó átalányadózó egyéni vállalkozó. Mivel egyéb közúti áruszállítással foglalkoznak, a 80%-os költségátalány szerint adóznak. Kapnak borravalót is, amit a számlán szerepeltetniük kell, áfamentesen számlázzák, mert a borravaló áfamentes. Kiesnek-e a 80%-os költségátalány alól a borravaló számlán való feltüntetésével?

Részlet a válaszából: […] ...áruszolgáltatás részeként. Az Szja-tv. 53. § (1) bekezdés b) pontban foglaltak alapján az adóév egészében közúti áruszállítási tevékenységet kell végezni a 80%-os költséghányad alkalmazhatóságához. A közúti áruszállításon kívüli, egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Konyhán, bárban felszolgált szeszes italok, üdítők elszámolása

Kérdés: Az egyik cégünk szállodát üzemeltet, mely szálloda konyhát és bárt is működtet. A konyha is, a bár is működése során italokat használ fel. A konyha egy kávé elkészítéséhez tejet használ, míg a bár vagy koktélt állít elő receptúra alapján, vagy különböző adagokban kimérve felszolgálja az egyes szeszes italokat és üdítőket. Ezen italok felhasználásának helyes elszámolásához kérjük szakmai véleményüket. – Ezek után a kérdező ismerteti az eladott áruk beszerzési értékét, lényegében a számviteli törvény előírásának megfelelően. Majd példaként kapcsolódóan ismerteti véleményét, amelyet az ismétlések elkerülése érdekében a válaszban részletezünk. A számviteli törvény szerinti anyagköltség-értelmezés ismertetése után a kérdező által levont következtetés: Mivel az egyes italok mind a konyha, mind a bár működése során nem változatlan formában kerülnek értékesítésre, így az egyes italok fogyása anyagköltségként számolandó el. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] ...(tejet, ásványvizet, esetleg szeszes italt) használnak fel, akkor az így felhasznált italok bekerülési értéke az ételkészítés mint tevékenység anyagköltsége, és nem kezelhető az eladott áruk beszerzési értékeként. A kávé készítéséhez felhasznált kávé,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Kihelyezett irodakonténer keletkeztet-e telephelyet?

Kérdés: Vállalkozásunk egy vidéki városban először karbantartási munkálatokat, majd építési-kivitelezési munkát végez egy termelővállalkozás számára. A karbantartási munkák elkezdésekor konténeriroda elhelyezésére került sor, ahol a cég munkavállalói dolgoznak. Maga az építési kivitelezési munka időtartama kb. egy-két hónap. Amint a munkálatok elkészülnek, az irodakonténert elszállítjuk, az adott területről kivonulunk. A karbantartási munkálatok és az építési munkálatok esetében a két munkafolyamat hossza meghaladja a 180 napot. Az adott városban keletkezik-e iparűzési adó szempontjából telephelyem, be kell-e jelentkeznem az iparűzési adó alá?
Részlet a válaszából: […] ...a feltevésből indulunk ki, hogy a „karbantartási munka” nem azonosítható a Htv. 52. § 24. pontja szerinti építőipari tevékenységgel (a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere 2025. január 1-jétől hatályos TEÁOR ’25 besorolása szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Különböző szolgáltatások minősítése

Kérdés: Cégünk szerződést kötött egy vállalkozóval az alábbi tevékenységek elvégzésére:
1. Egyéni coaching.
2. Egynapos team coaching.
3. Intenzív kommunikációfejlesztés tréning.
4. Vezetéselméleti és kompetenciafejlesztési folyamat (Középvezetői akadémia).
A coaching esetén a megbízó cég által meghatározott problémafókusz a téma, amelyre a megbízott cég megoldást javasol. Jól gondoljuk, hogy a megbízott által kiállított számlán szereplő fenti tételek közül az 1. és a 2. tételt cégünk az igénybe vett szolgáltatások között számolja el, míg a 3. és a 4. tételként kiszámlázott összegeket az oktatások és továbbképzések soron szerepelteti?
Részlet a válaszából: […]

A kérdésben felsorolt minden tevékenység a cég szempontjából igénybe vett szolgáltatásnak minősül, így azt az 52-es számlacsoportban indokolt elszámolni.

(Kéziratzárás: 2025. 10. 01.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Polgári jogi társaság létrehozása könyvkiadásra

Kérdés:

Két könyvkiadó és egy szövetség polgári jogi társaságot hozott létre egy könyv kiadására. A felek polgári jogi társasági konzorciumi szerződést kötöttek a könyv kiadására, terjesztésére, értékesítésére. Vagyoni hozzájárulásként a felek a könyvkiadás egyes folyamatainak költségeit szétosztották, és döntöttek arról, hogy melyik folyamat költségét melyik tag állja. A könyv terjesztését megállapodás alapján mindegyik tag végezheti. A tagok között a legyártott példányokat szétosztották. A tagok jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az elkészült könyvek közös tulajdont képeznek, ezért a legyártott darabszámok egymás közötti elosztása nem minősül értékesítésnek, csupán a raktárkészletek közötti mozgásnak. Így a legyártott példányok egymás közötti elszállítása nem jár számlakiállítással sem. A tagok megállapodtak abban, hogy a tevékenység együttes eredményéről évente elszámolnak egymással és a tevékenység eredményét egymás között a vagyoni hozzájárulás, a költségek arányában megosztják. A közös tevékenység felosztott eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként számolják el. Az eredmény meghatározásánál figyelembevételre kerül az eladott könyvekre jutó teljes önköltség is.
Helyes-e az az értelmezés, hogy a könyvek közös tulajdont képeznek, a tagoknak egymás között a könyv előállításával kapcsolatos költségeket nem kell átterhelni, továbbszámlázni, illetve a könyvek tagok közötti szétosztását szintén nem kell értékesítésként kezelni és számlázni? Vagy a legyártott könyvek közös tulajdona nem értelmezhető számvitelileg, a legyártott példányszámokat az egyik tagnak kell a készletek között nyilvántartásba vennie a teljes önköltségen? Ha ez a helyes eljárás, akkor a tagoknak ki kell jelölni maguk közül egy tagot, aki a könyvet készletként teljes önköltségen nyilvántartásba veszi, és a könyv előállításával a másik két tagnál felmerült költséget részére át kell számlázni? Ebben az esetben a könyveket nyilvántartásba vevő tag a könyvek szétosztásakor ki kell, hogy számlázza a többi tag felé az átadott könyveket előre meghatározott értéken?

Részlet a válaszából: […] ...közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, a közös cél megvalósításához szükséges vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és tevékenységük kockázatát közösen viselik.A Ptk. hivatkozott előírása alapján a kérdésben szereplő szervezetek nem polgári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Revolut-számla mellett mihez kell belföldi bankszámla?

Kérdés: Bankszámlavezetésre kötelezett magyar magánszemély kizárólag Revolut-számlával rendelkezik. Igaz-e az az álláspont, hogy ez a számla nem minősül belföldi bankszámlának, így nyugdíjának folyósításához, illetve belföldi bankszámlanyitási kötelezettségének teljesítéséhez még legalább egy, magyar pénzintézetnél vezetett bankszámlát is kell nyitnia az adóalanynak?
Részlet a válaszából: […] ...legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmiszámla-nyitásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Átalányadózó egyéni vállalkozó magánszemélyként adózik

Kérdés: Egy ingatlan-bérbeadási tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozó választhatja-e az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem magánszemélyként történő leadózását év közben? Lehet-e váltani az adóév közben az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem adózási módján?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozónak e bevételei tekintetében az a magánszemély, aki az ingatlan-bérbeadásból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja.Ha nem a magánszemélyre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Vagyonkezelő, illetve kezelt vagyon elkülönült könyvelése

Kérdés:

A Számviteli Levelek 530. számában (2025. augusztus 28.) megjelent 10 002. sorszámú kérdésre adott válaszuk kapcsán merült fel a következő kérdés. Áfa kapcsán – úgy gondolom – a kezelt vagyon alanyi adómentes adóalany, míg a vagyonkezelő (mivel a vagyonkezelésen kívül egyéb áfás vállalkozói tevékenységet is végez) az általános szabályok szerint áfaalany. Az áfás vagyonkezelő és az alanyi adómentes vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartását egy könyvelőiroda (kft.) végzi. Mi a helyes számlázási (és dokumentációs) eljárás a könyvelőirodánál? A számlát a vagyonkezelő felé állítja ki, amelyen két soron tünteti fel a vagyonkezelőre, illetve vagyontömegre jutó áfás könyvelési díjat? Bizonylatolás során a vagyonkezelő 2 összegben könyveli a díjat az alábbiak szerint: a könyvelési díj rá jutó részére él az áfalevonás jogával, míg a vagyontömeg könyvelése miatti díj kapcsán áfalevonási jogát nem gyakorolja, azt bruttó összegben megtérítteti a vagyontömeggel vagy a vagyonrendelővel (szerződés szerint)? Helyes a fenti eljárási mód?

Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes. A kiindulási pont az Áfa-tv., a számviteli törvény előírásaival ellentétes.Az Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése szerint az adóalany köteles a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Induló vállalkozásnak adott támogatás

Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság nem adományozási céllal, visszafizetési kötelezettség nélkül ad át pénzeszközt vállalkozási tevékenység végzésére alapított, szintén belföldi gazdasági társaság leányvállalata részére. Mivel a juttatásban részesülő társaság induló vállalkozás, a juttatás évében még nem rendelkezik árbevétellel, ezért nem jogosult olyan nyilatkozat kiállítására, amely szerint adóalapja a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül nem lesz negatív. (A törvény alapján nyilatkozattételi akadály áll fenn.) E nyilatkozattételi akadály miatt a juttató gazdasági társaság vállalja, hogy a juttatás adóévében a társasági adó alapját megemeli a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás értékével. Abban várjuk szakmai véleményüket, hogy a vonatkozó társaságiadó-törvény szabályainak értelmezése körében van-e bármi akadálya, illetve kizárja-e bármely jogszabályi rendelkezés annak a lehetőségét, hogy a juttató gazdaság társaság a társaságiadó-alap meghatározása során, a juttatás értékének növelő tételként történő elszámolása mellett egyéb olyan jogszerűen igénybe vehető adóalap-csökkentő tételeket is figyelembe vegyen, amely összességében ekként 0 Ft társaságiadó-alapot eredményez?
Részlet a válaszából: […] ...adott támogatás nem minősül a vállalkozási, a bevételszerző tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak, ha a támogatásban részesülő nem ad a támogatónak a Tao-tv. 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontjában előírt nyilatkozatokat. Ezért ez esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Négygyermekes anyák adókedvezménye

Kérdés: A munkavállalónk jelenleg 3 gyermeke után jogosult családi pótlékra, és van egy gyermeke (4.), aki csak 1 napig élt, majd elhunyt. Ebben az esetben jogosult a négygyermekes anyák adókedvezményére? A bére bruttó 600.000 forint. Ebben az esetben a járulékkedvezményt is igénybe tudja venni, ha igen, milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...meg. Idetartoznak különösen a munkaviszonyból, megbízásos jogviszonyból, az egyéni vállalkozásból, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelmek. Ez alapján a kedvezmény szempontjából a nem munkával szerzett, egyéb jövedelmek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.
1
4
5
6
359