Tőkeemelés a leányvállalatnál

Kérdés: Az "A" kft. 100 százalékos tulajdonosa a "B" kft.-nek. A "B" kft. 2018-ban tőkeemelést hajtott végre eredménytartaléka terhére, amelyet a cégbíróság bejegyzett. Kell-e könyvelni ezt a gazdasági eseményt a tulajdonos "A" kft.-nél? Ha igen, akkor hogyan, milyen dátummal?
Részlet a válaszából: […] ...kell könyvelni.A leányvállalatnál, a "B" kft.-nél az eredménytartalékból az "A" kft. mint tulajdonos döntése alapján történik ugyan a tőkeemelés, de az közvetlenül az "A" kft. eszközeit, forrásait nem érinti, sőt közvetetten sem, mivel az "A" kft.-nél a "B" kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Be nem jegyzett tőkeemelésre teljesített befizetések

Kérdés: A kft.-nél törzstőkeemelést hajtanak végre. A tulajdonosok már átadták a tőkeemeléshez szükséges eszközöket. Hogyan kell a kft.-nél a tőkeemeléshez kapcsolódóan átvett eszközöket kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...törzstőkeemeléshez kapcsolódóan átvett eszközöket (befektetett eszközök, készletek, pénzeszközök) a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben kell az eszközök átvételekor állományba venni (T 11-19, 21-22, 26-28, 31-38 – K 325).A törzstőkeemelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Magyarországi fióktelep rendelkezésére bocsátott vagyon

Kérdés: A külföldi székhelyű befektetési tevékenységet folytató társaság fióktelepet hoz létre Magyarországon azért, hogy a back office tevékenységet a fióktelep lássa el. Ilyen esetben a működési kiadásokra (bérek, felmerült költségek) rendelkezésre bocsátott összeget hogyan kell elszámolni a fióktelep könyveiben? Milyen esetben minősül ez az összeg dotációs tőkének?
Részlet a válaszából: […] ...tételben kell jegyzett tőkeként bejelenteni a külön törvényben meghatározott dotációs tőkének megfelelő jegyzett tőkét, jegyzett tőkeemelés összegét is.Itt kell megjegyezni, a cégtörvény 24. §-ának (4) bekezdése szerint a külföldi vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Nem pénzbeli hozzájárulás cseréje

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy határozott, hogy a kft.-be az alapításkor bevitt épület helyett egy másik épületet ad át a társaságnak. Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...másodszor arról, hogy a tőkeleszállítással egyidejűleg a társaságba "bevinni szándékozott" épület piaci értékének megfelelő tőkeemelés megvalósítható-e.A tőkekivonással történő tőkeleszállításhoz, illetve a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Közösen finanszírozott gépbeszerzés

Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
Részlet a válaszából: […] ...elkülönítetten kell kimutatni, a költségek elkülönítése jellemzően belső bizonylatok alapján történik.A közös finanszírozásnak a tőkeemeléssel történő megoldása esetében is a közösen finanszírozott munkagép hasznosításának eredményét a már leírtak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Pótbefizetés egyszemélyes kft.-nél

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (1) bekezdése szerint: "Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára..." Ebből az következik, hogy az egyszemélyes kft.-nél (mivel nincs taggyűlés, nincsenek tagok) nem lehet pótbefizetést előírni?
Részlet a válaszából: […] ...elő a pótbefizetést, ami önmagában eléggé furcsa lenne. Előírni viszont csak az alapító okiratban tudná, ami az alapítás, a törzstőkeemelés alapdokumentuma. Így, ha az egyszemélyes kft. veszteséges (negatív az eredménytartaléka és az adózott eredmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Kérdés: A számviteli törvényt a 2015. évi CI. törvény több ponton módosította az osztalék megállapításával kapcsolatosan. A módosítás előtt a 39. § (3) bekezdése alapján a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalék jelentette az osztalék forrását. A módosítás pedig az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként történő felhasználását szabályozta. Ezt úgy kell értelmezni, hogy 2015 előtt elsődlegesen a tárgyévi adózott eredmény jelentette az osztalék forrását, ha ennél több osztalékot állapítottak meg, akkor a kiegészítés az eredménytartalékot csökkentette, ezt követően pedig – mivel az osztalék mindig az eredménytartalékból kerül kifizetésre – az eredménytartalék jelenti az osztalék forrását, aminek része természetesen a nyitás után ide vezetett előző évi adózott eredmény is?
Részlet a válaszából: […] ...adózotteredmény-számla!), de a felhasználása történhet más célból is (például veszteségrendezés, fedezetbiztosítás, későbbi tőkeemelés stb.). Természetesen a legfőbb szerv hozhat külön határozatot a kifizetendő osztalékra vonatkozóan, amelyben rögzítik azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Tagi kölcsönből tőketartalék?

Kérdés: Hat éve alakult kft. egy új termék bevezetésére és fejlesztésére. Jegyzett tőkéje 6 millió forint. Az évek során a tulajdonosok folyamatosan tagi kölcsönt adtak, határidő nélkül, dokumentáltan. Az értékesítés most kezdődött meg. Időközben azonban a saját tőke súlyosan negatív lett. A saját tőke rendezésére a tagi kölcsön – a tulajdonosok elhatározása alapján – átvezethető-e a tőketartalékba? A cég folyamatos működése után a tőketartalékból visszavezethető-e az a rész, ami ott már nem szükséges a saját tőke pótlására? Tudomásom szerint a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése erre lehetőséget ad.
Részlet a válaszából: […] ...már korábban intézkedni kellett volna. Például, tagi kölcsön helyett a jegyzett tőkét növelik úgy, hogy annak egy részét a tőkeemelés részeként a tőketartalékba helyezik. (Jogszabályellenes az a tagikölcsön-szerződés, amelyben a visszafizetés határidejét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Tőketartalék emelése

Kérdés: Társaságunk a likviditás biztosítása érdekében tőketartalék-emelésre készül. A saját tőke aránya, a jegyzett tőke megfelel a törvényben meghatározottnak. Tőketartalék-emelés lehetséges-e a jegyzett tőke emelése nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...eljárni. A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Saját tőke hiánya

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőke 2,5 millió forint. Milyen lépéseket kell tenni a saját tőke pénzbefizetéssel történő rendezésére? Szabad pénzeszköz a pénztárban rendelkezésre áll.
Részlet a válaszából: […] ...a saját tőke részét képezi.A saját tőke más módon való biztosítása történhet úgy, hogy a kft. taggyűlése ázsióval történő tőkeemelésről dönt. A taggyűlés például 0,5 millió forint jegyzett-tőke-emelésről dönt úgy, hogy egyidejűleg legalább további 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.
1
5
6
7
22