Értékvesztés elszámolása a befektetésre

Kérdés: Adott „A” és „B” társaság. Az „A” társaság ázsiós tőkeemelést hajt végre a „B” társaságnál. A „B” társaság sajáttőke-szerkezete a tőkeemelés előtt 3000 E Ft törzstőke, 2000 E Ft eredménytartalék. A tőkeemelést követően a saját tőke szerkezete: 4000 E Ft törzstőke, 2000 E Ft eredménytartalék, 4000 E Ft tőketartalék. Korábban az „A” társaság nem volt tagja a „B” társaságnak. A „B” társaság nyereségesen működik, a saját tőkéje veszteség folytán nem csökkent. Az „A” társaság könyveiben a befektetett pénzügyi eszközök között a befektetés 5000 E Ft értéken szerepel. Indokolt-e az értékvesztés elszámolása az „A” társaságnál? A jelenlegi részesedés a jegyzett tőkében 25%. A tőkeemelést követően az „A” társaság részesedése a saját tőkéből 2500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...tartós befektetések esetében jellemzően nem a tőkeemeléskori adatok alapján kell dönteni az értékvesztés elszámolásakor. Alaposan figyelembe kell venni a számviteli törvény 54. §-ában foglaltakat is. Különösen a „B” társaság tartós piaci megítélését, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.

Jegyzett, de be nem fizetett tőke?

Kérdés: „A” kft. úgy döntött, hogy a jegyzett tőkéjét felemeli 300 millió forinttal. Ezt a cégbíróság be is jegyezte 2025. 12. 30. nappal. A cégbírósághoz benyújtott iratok szerint az „A” kft. tulajdonosai, „B” magánszemély és „C” cég legkésőbb 2026. 03. 31. napig fizetik meg a bejegyzett 300 millió forintot pénzeszköz rendelkezésre bocsátásával. A könyvelés a bejegyzett tőkét könyvelte: T 33 – K 411. Ez az összeg a mérlegben jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként szerepel. Az „A” kft. szeretné, ha a mérlegben jegyzett tőkeként szerepelne a még be nem fizetett tőke. Ezért kitalálták, hogy az „A” kft. kölcsönt ad a két tulajdonosnak, akik ezt rögtön visszafizetve teljesítik a kötelezettségüket. Valójában pénzmozgás nem volt: sem a kölcsön utalása, sem annak a visszafizetése nem történt meg. Az „A” cég követelésként és jegyzett tőkeként szeretné a mérlegben szerepeltetni a tulajdonosok által rendelkezésre nem bocsátott jegyzett tőke összegét. Szerepelhet-e a mérlegben az egyéb követelések, kölcsönök és jegyzett tőkében a rendelkezésre nem bocsátott összeg?
Részlet a válaszából: […] ...utolsó kérdésre a rövid válasz az, hogy nem!Először pontosítás: nem az „A” kft. dönt a tőkeemelésről, hanem az „A” kft. tulajdonosai dönthetnek arról. Így az „A” kft. kívánságának nincsen jogi alapja. Egyébként a T 33 – K 411 könyvelési tétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.

Tőkeemelés bizonylatai és könyvelése külső tőke bevonásával

Kérdés:

A kft. taggyűlése úgy döntött, hogy a kft. tulajdonosai a saját tőkét megemelik a tulajdonosok által átadott eszközök (anyagok, tárgyi eszközök) piaci értékével, esetleg pénzeszközök átadásával, amelyek együttes értéke 20 millió forint lesz. A 20 millió forint összegű eszközátadásból a jegyzett tőkét 12 millió forinttal emelik meg, a különbözetet, 8 millió forintot pedig a tőketartalékba helyeznek. Hogyan kell a fentiek szerinti tőkeemelést bizonylatolni és könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...szerint a törzstőke felemelhető– újabb vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával;– a törzstőkén felüli vagyonból.A kérdés szerinti tőkeemelés a tagok újabb vagyoni hozzájárulásával (a gyakorlat szóhasználatával: külső tőke bevonásával) történik, amelyhez a Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeemelés az alapítói okirat szerint

Kérdés: A tulajdonos önkormányzat 100%-ban saját tulajdonú kft.-je jegyzett tőkéjének összegét úgy emelte, hogy a törzstőkeemeléssel egy időben vagyoni hozzájárulásként (ázsió) a tőketartalékot is megemelte. Az ázsió (vagyoni hozzájárulás) nem az előző évek veszteségének rendezését szolgálja, a névérték feletti összeg csupán egyéb vagyoni hozzájárulás. Alapító okiratba kell-e foglalni az ázsiós tőkeemelés tényét, összegét? A cégbejegyzési kérelemben hol kell ezt feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...tőkeemelés esetén is módosítani kell az alapító okiratot, amely módosításnak egyértelműen tartalmaznia kell az alapító által meghatározott jegyzett tőke (törzstőke) emelésének tényét és összegét, azt, hogy milyen eszközök átadásával és milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész értékesítése

Kérdés:

A társaság jegyzett-tőke-emelést hajtott végre három éve. A jegyzett-tőke-emelés társasági szerződésben meghatározott értéke 100 E Ft volt, új tag lépett a társaságba. A belépő tag kötelezettségét apporttal teljesítette, az apport értékét a szerződés 3100 E Ft-ban határozta meg. A 3000 E Ft jegyzett tőkén felüli rész a tőketartalékba került. A tag most értékesíti üzletrészét 500 E Ft-ért. Az üzletrész adásvételi szerződésben rögzített névértéke 100 E Ft. A 400 E Ft-os különbözet lesz a kilépő tag jövedelme? A tőketartalékról nem rendelkezik a szerződés.

Részlet a válaszából: […] ...értékét 3100 E Ft értéken kell az eszközök között kimutatni a jegyzett tőkével és a tőketartalékkal szemben.Ázsióval történő tőkeemelés esetén a belépő tagnál a befektetés értékét 3100 E Ft értéken kell kimutatni az egyéb bevételekkel szemben (T 171-173 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Ázsiós tőkeemelés könyvelése

Kérdés: Milyen időponttal kell könyvelni az ázsiós tőkeemelést az érintett társaságnál és a tulajdonosánál a következő esetekben? Jegyzett tőke emelése: 100 egység, ázsió 30.000 egység. Döntés az ázsiós tőkeemelésről: 2024. 12. 18.; változás befejezése 2024. 02. 18. A cégbírósági bejegyzés időpontja: 2025. 02. 01. A tőkeemelés összegének átutalása: 2024. 12. 18.
Részlet a válaszából: […] ...határozat meghozatalának a napja (nem lehet 2024. 02. 18-a, ha a döntés időpontja: 2024. 12. 18.).A hivatkozottakból következik, hogy a tőkeemelés miatti változás időpontja nem lehet korábbi, mint az ázsiós tőkeemelésről való döntés időpontja (azaz 2024. 12. 18-a),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.

Bejelentett részesedésértékek növekedése

Kérdés: Egy gazdasági társaság 100% részesedéssel rendelkezik egy másik gazdasági társaságban, melyet bejelentett részesedésként a NAV-nak határidőben jelzett. Ha a részesedés értéke ezt követően nő, de a bejelentett részesedés aránya ugyanúgy 100% marad, akkor, ha a teljes részesedést értékesítik a bejelentett részesedés keletkezését követő 1 éven túl, de a tőkeemelést követő 1 éven belül, akkor mely részedési értékre alkalmazható az árfolyamnyereség taoalap-csökkentési lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...kell számítani. Adott esetben tehát, ha a teljes részesedést a bejelentett részesedés keletkezését követő 1 éven túl, de a tőkeemelést követő 1 éven belül értékesítik, akkor az ellenérték és a könyv szerinti érték (amely tartalmazza az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Társaságtól megváló taggal történő elszámolás

Kérdés: A kft.-nek 2 tagja volt, anya és fia, 1800 ezer-1800 ezer forint vagyoni hozzájárulással. Az anya április hónapban elhunyt. Az ügyvéd május hónapban a halotti anyakönyvi kivonat alapján töröltette az anyát a tagok közül, és tagként beléptette a fiú feleségét 1800 ezer forint vagyoni betéttel. A július hónapban kelt hagyatékátadó végzés szerint az anya örököse a fiú, a végzés szerint megnyílt azon jogosultsága, hogy a társaság tagjaival való megegyezés alapján a társaságba tagként belépjen, vagy ilyen megegyezés hiányában vele a társaság, a társaságtól megváló taggal elszámoljon. A fenti esetben már egyébként is tagja a társaságnak az örökös, ebben az esetben az elhunyt vagyoni hozzájárulásának összegével növekszik a fiú vagyoni hozzájárulása? Az ügyvéd szerint kiveheti az örökös a vagyoni hozzájárulásának összegét, de mi lesz a saját tőke többi elemével (eredménytartalék)?
Részlet a válaszából: […] ...sem került a törvényben meghatározott minimális összeg alá. Nem intézkedett viszont arról, hogy a tőkeleszállítás, illetve a tőkeemelés Ptk. és Szt. szerinti szabályait is a társaság végrehajtsa, a tőkeleszállítás, a tőkeemelés hatásai a könyvvitelben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Törzstőke emelése vagyoni értékű joggal

Kérdés: Magyar közhasznú nonprofit feladatokat ellátó kft. alaptőke-emelését a 100%-ban tulajdonos magyarországi zrt. vagyoni értékű jog apportba adásával kívánja teljesíteni. A vagyonszerző társaságnál szükséges-e könyvvizsgálónak közreműködnie a kapott apport értékének megállapításában, illetve szükséges-e közbenső mérleg készítése? A kapott apport után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, a társaság az általános szabályok szerint adózik? A társaság a kapott apport értékesítését a tárgyévben tervezi. Az értékesítésnek milyen eredmény- és adóhatása lehet?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz – az egyértelműség érdekében – először tisztázni kell: a nonprofit kft.-nél történik a tőkeemelés, ettől a kft. vagyona nő meg, de nem minősül vagyonszerző társaságnak (a zrt. adja át az apportot), a kft.-nél törzstőke van és nem alaptőke, eredmény-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.
Kapcsolódó címke:

Ázsiós tőkeemelés könyvelése

Kérdés: Milyen időponttal kell könyvelni az ázsiós tőkeemelést az érintett társaságnak és a társaság tulajdonosának a következő esetekben? Jegyzett tőke emelése: 1000 egység, ázsió 2000 egység. Döntés az ázsiós tőkeemelésről: 2024. 12. 18. A Cégbíróság bejegyzési időpontja: 2025. 02. 15. A tőkeemelés összegének átutalása: 2025. 02. 01. A társaság és a tulajdonos mérlegzárási időpontja egyaránt 2025. január 31. Kérem válaszukban a számviteli törvény vonatkozó paragrafusait is szíveskedjenek megadni!
Részlet a válaszából: […] ...alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Ez az előírás természetesen az ázsióval történő tőkeemelés esetén is igaz. Itt a jegyzett-tőke-emelést (az ázsiót nem!) a cégbírósági bejegyzés napjával kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
23