Ügyvezető munkáltatói joggyakorlása

Kérdés: 4 fős kft.-ben a tulajdonosok egyenlő arányban részesednek. Ebből 2 fő ügyvezető igazgatóként van bejelentve, ezért díjazásban nem részesülnek. Az egyik ügyvezető a munkáltatói jogokat gyakorolja. Ez a tag más tevékenységgel kapcsolatban munkaviszonyban van a kft.-vel, ahol munkabérben részesül. Helyesen jártunk-e el, ha ezt a munkaszerződést a másik ügyvezető kötötte meg vele? Ha nem, mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági társaságmunkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat – ha a társasági szerződéseltérően nem rendelkezik – a vezető tisztségviselő gyakorolja. Ha a társaságnálügyvezető testület működik, a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó termőföldjének bérbeadása

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?
Részlet a válaszából: […] ...település külterületén az ingatlan-nyilvántartásbanszántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban vagyhalastóként tartanak nyilván; továbbá – mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld; – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytartalék, illetve lekötött tartalék tételekszerepelhetnek, és csak pozitív összegekkel.A vagyonmérleg-tervezetben a saját tőkén belül a lekötötttartalék tételében (elkülönítetten) fedezetet kell képezni az átalakulásnapjáig várhatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Törzstőke-leszállítás és következményei

Kérdés: "A" kft. üzletrészt szerzett 260 millió Ft-ért "B" kft.-ben 2003-ban, a tulajdoni hányada 47,43 százalék lett. A "B" kft. 2004-ben leszállította törzstőkéjét 548 170 E Ft-ról 82 200 E Ft-ra az eredménytartalékkal szemben, a tulajdoni hányadok változatlansága mellett. 2005-ben az egyik tulajdonos tőkeemelést hajtott végre, amelynek következtében "A" kft. tulajdoni hányada 21,4 százalék lett. 2006-ban a "B" kft.-ből kiválással létrehozták a "C" egyszemélyes kft.-t, a tulajdonos "A" kft. 38 990 E Ft jegyzett tőkével, 144 865 E Ft eredménytartalékkal. A "C" kft. vagyona 183 850 E Ft részvény "D" rt.-ben, ami a "D" rt.-ben 34,2 százalék tulajdoni hányadot jelent. A kiválás után az "A" kft.-nek a "B" kft.-ben nincs részesedése. A leírtak alapján "A" kft.-nek a 260 000 E Ft és a 183 855 E Ft különbözetében vesztesége keletkezik? A társasági adóban elismert veszteség? Mikor kell az eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...(üzletrészének) a könyv szerinti értékét értékvesztéselszámolásával csökkentenie kellett volna.Nem lehet egyetérteni a törzstőkének az eredménytartalékjavára történő leszállításával, ha az nem a veszteség miatti negatíveredménytartalék rendezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Tőzsdei részvények árfolyama

Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek árfolyama fél év alatt 30 százalékkal emelkedett. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást és a feltöltési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...könyv szerinti (bekerülési) értéküket, akkor akülönbözetet a társaság az eszközök között értékhelyesbítésként, a saját tőkénbelül értékelési tartalékként az Szt. 58. §-ában foglaltak figyelembevételévelkimutathatja. (Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címkék:  

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A hosszadalmasan idézett kérdésre a válasz sem leszegyszerű. Alapvetően azért, mert a kérdés is ellentmondásos, mindkét tagkilépett vagy üzletrészüket értékesítették (bár a betéti társaságnál nincsüzletrész, csak vagyoni betét, így nincs törzstőke sem, csak az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címke:

Eva-tv. hatálya alóli visszalépés

Kérdés: Ha egy bt.-t 2005. december 31-ei hatállyal "kiraknak" az evából, akkor milyen dátummal kell a nyitó mérleget elkészíteni? Ezt a leltárral alátámasztott nyitó mérleget, miután ellenjegyezte a könyvvizsgáló, közzé kell-e tenni, letétbe kell-e helyezni? Vagy csak a bt.-nél kell megőrizni? Az eva előtti időszakról a jegyzett tőkén kívül semmi egyéb nem fog a nyitó mérlegben szerepelni? Az utolsó evás év bevétele sem? Ha lehet, akkor gyakorlatiasabban kérem részletezni a vonatkozó törvényt!
Részlet a válaszából: […] A gyakorlatiasabb válaszhoz pontosabban indokolt a kérdéstis megfogalmazni. Ezt azért kell előrebocsátani, mert a kérdésből nem derül ki,hogy a kérdező bt. bevételi nyilvántartásait az Eva-tv. előírásai szerintvezette, vagy az evaalanyiság alatt is a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.
Kapcsolódó címkék:  

Törzstőkén felüli vagyon alapításkor

Kérdés: Az új Gt. ad arra lehetőséget, hogy a teljes törzstőke apport legyen. Hogyan kezelhető a számvitelben, ha az apportálandó eszköz értéke például 7 millió forint, az alapítók viszont csak 3 millió forintos jegyzett tőkéjű céget szeretnének? Hol a 4 millió másik lába a könyvekben? Mi szerepeljen a cégbíróságnak benyújtandó apportlistán?
Részlet a válaszából: […] ...értéke (az üzletrész névértéke) közötti különbözetet] a Gt.általános előírásaiból következően a számviteli szabályozás az alaptőkén,törzstőkén felüli vagyonnak tekinti, és annak összegét a tőketartalékba kellhelyezni.Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Személygépkocsi bérbeadásával kapcsolatos költségek elszámolása

Kérdés: "A" Rt. bérbe adja egyik személygépkocsiját "B" Kft.-nek, határozatlan időre. "B" Kft. tulajdonjogot nem szerez, erre opciós joga sincs. A forgalmi engedélybe nem került üzembentartóként bejegyzésre. Az üzemanyag (benzin) beszerzése az "A" Rt. üzemanyagkártyájával történik (a teljes saját flottára érvényes szerződés keretében), melyből a bérbe adott gépkocsi felhasználását továbbszámlázza "B" Kft.-nek. A megállapított bérleti díj nem tartalmazza a gépjármű-biztosítás és a súly adó összegét, de a bérleti szerződés szerint a bérlőt terheli ezek összege is a bérleti díjon kívül. Az "A" Rt. visszaigényelheti-e a változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) benzin beszerzésére jutó előzetesen felszámított áfát? Hogyan történjen a tulajdonos által fizetett gépjármű-biztosítás, a súlyadó továbbhárítása? Fel kell-e ezek összegére számítani az áfát? Melyik cégnek kell bevallani és megfizetni a magánhasználat miatti szja-t, munkaadói járulékot és eho-t?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 33. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint nemvonható le az előzetesen felszámított áfa ólmozott és ólmozatlan motorbenzinbeszerzése esetén, feltéve hogy a beszerzés nem továbbértékesítési céllaltörténik. Ez azt feltételezi, hogy bár a bérbe adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Közösségi adószám mellett áfabevallás

Kérdés: Kft.-nek közösségi adószáma van, de eddig még nem volt bevétele. Bejelentkezésekor tárgyi adómentes tevékenységet folytatóként lett regisztrálva. Milyen áfabevallásokat kell benyújtania? Várhatóan a közeljövőben bérbeadást is folytatunk. Ez esetben mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kft. bejelentkezéskor kizárólag tárgyiadómentes tevékenységet jegyeztetett be, és eddig nem volt kiszámlázotttevékenysége, bevallást sem kellett benyújtania. [Az Áfa-tv. 48/A §-a alapjánaz az adóalany, aki (amely) bejelentkezésekor kizárólag tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.
Kapcsolódó címke:
1
29
30
31
40