Dolgozói üzletrész kedvezményes áron

Kérdés: A kft. dolgozói üzletrészt kíván kialakítani, amelyet a dolgozók kedvezményes áron vásárolhatnak meg. Az üzletrész teljes értékét, vagy csak a névérték és a megfizetett összeg különbözetét kell az eredménytartalék terhére elszámolni? Hogyan és mikor kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalói ingyenesen vagy kedvezményes áron dolgozói üzletrészt szerezhetnek." "(2) A dolgozói üzletrészeket csak a társaság törzstőkén felüli vagyonából a törzstőke egyidejű felemelésével lehet kialakítani. A dolgozói üzletrészek nem haladhatják meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címke:

Forintról devizára való áttérés

Kérdés: Egy társaság eddig kft. formában működött, forintban vezette könyveit. Megszerezte a vámszabad területkénti működéshez szükséges engedélyt, és devizában vezeti ezután könyveit. Milyen időponttal térhet át forintról a devizára?
Részlet a válaszából: […] ...való bejegyzés napjával történhet. Az áttérés időpontja (mérlegfordulónapja) a létesítő okirat módosítása (beleértve a jegyzett tőkének devizában történő bejegyzését is) cégbírósági bejegyzésének napja.Az áttérés időpontját követő 90 napon belül kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Adózásra vonatkozó várható változások

Kérdés: Lesznek-e, várhatók-e olyan változások, amelyek közvetlenül vagy közvetve kihatnak a vállalkozások számvitelére, adózására, és a 2001. év végén vagy a 2002. év elején tennivalót jelentenek a vállalkozásnak, amelyek elmulasztása hátránnyal járhat számunkra?
Részlet a válaszából: […] ...keletkeztet), változik vagy új tájékoztató jelenik meg az adóhatósági nyilvántartási eljárásról.Áttérés euróra a jegyzett tőkénélMindazon devizakülföldi társaságot, amelynek a jegyzett tőkéje az euró bevezetése miatt megszűnő pénznemben van nyilvántartva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címke:

Jövőbeni költségek fedezete

Kérdés: Társaságunk 1993 óta hulladéklerakót üzemeltet. A hulladékgazdálkodásról szóló, hatályos törvény szerint fedezetet köteles biztosítani a hulladéklerakó utógondozására, és legfeljebb 30 évig történő monitorozásának költségeire. 2000. december 31-ig ezen várható, biztos jövőbeni költségekre az árbevételből határoltunk el fedezetet, 2001. január 1-jétől céltartalékot képezhetünk. Helyesen jártunk-e el, illetve helyesen járunk-e el? A leírtak szerint képzett céltartalékot a Tao-tv. elismeri-e adóalap-csökkentőként?
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert hasonló esetek más vonatkozásban is előfordulnak.Számviteli elszámolásSzámviteli elszámolási szempontból eltérően kell kezelni a régi és az új Szt. előírásait. Egyik előírásnak sem felel meg az, ha az árbevétel elhatárolásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Tervezett és végleges vagyonmérleg

Kérdés: Egy bt. átalakul kft.-vé. Vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet kell készítenie. Eszközeit nem értékeli át. Hogyan értelmezendő a tervezett és a végleges vagyonmérlegben lévő saját tőke közötti eltérés? Kell-e könyvelni? Az átalakulással létrejött társaság az átvett eszközöket milyen értéken veszi nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] ...sem lesz azonos. Az új Szt. 141. §-a (4)–(5) bekezdésének előírásából az következik, hogy a végleges vagyonmérlegben a jegyzett tőkének a vagyonmérleg-tervezetben szereplő jegyzett tőkével azonos összegűnek kell lennie (cégbíróságon bejegyzett tőke). Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
Kapcsolódó címkék:  

Bizományosi értékesítés elszámolása

Kérdés: Bizományi értékesítés esetén kinek a nevére szól a szállítói és a vevői számla? A bizományos hogyan jelenik meg a számlán?
Részlet a válaszából: […] ...Az Szt. szerint árbevételt csak az számolhat el, aki terméket értékesít, szolgáltatást nyújt, és az erről kiállított számlán kibocsátóként (eladóként) az ő neve szerepel, a kiállított számlát a kibocsátó – az adóigazgatási azonosításra alkalmas módon –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésnek a tulajdonos könyveiben való megjelentetésével, kimutatásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 18. számában a 342. kérdésre adott válaszban. Hangsúlyoztuk, a kérdésre nem csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...részesedések könyv szerinti értéke, illetve a nyilvántartás módja függvényében. A válaszban néhány sajátos esetre utalunk.A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemeléskor a befektető úgy jut részesedéshez, hogy azért a tőkeemeléskor nem fizet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Állami alapjuttatás törlesztése

Kérdés: Rendkívüli tételként könyveltük a 2001. évet megelőzően az állami alapjuttatás járadékát és tőketörlesztését. Hová könyveljük 2001-től az előző évekkel összefüggő állami alapjuttatás törlesztését és járadékait?
Részlet a válaszából: […] ...az következik, hogy mégis vannak ilyen gazdasági események. Annak idején, az állami alapjuttatást véglegesen átvett pénzzel egyidejűleg tőkenövekedésként (fejlesztési alap növekedéseként) kellett elszámolni. A "visszafizetés" járadéka valójában nem más, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
Kapcsolódó címke:

Szolgálati lakás bérleti díja

Kérdés: Szolgálati lakás bérlőjétől a közüzemi költségen felül szükséges-e bérleti díjat kérni? Ha igen, mi a bérleti díj minimális összege? Bérleti díj hiányában milyen közterhek merülnek fel?
Részlet a válaszából: […] ...lévő magánszemély; Tbj-tv. 5. §-ának (1) bekezdése], akkor egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási járulékot, munkáltatóként munkaadói járulékot kell fizetni. Abban az esetben, ha a magánszemély nem minősül biztosítottnak, de nem külföldi (Tbj-tv. 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.
Kapcsolódó címkék:    
1
38
39
40