Levonható áfa elszámolása, ha le nem vonhatóvá válik

Kérdés: A vállalkozás 2003. év végéig kizárólag adóköteles tevékenységet végzett, így az áfát levonta. 2004. évtől ingatlan-bérbeadási tevékenységet is végez, amelyre nem kérte az adózás általános szabályok szerinti folytatását, így az tárgyi adómentessé vált. Hogyan kell az arányosítást alkalmazni az alábbi példa alapján:- az 1997. évben rendeltetésszerűen használatba vett ingatlan visszaigényelt áfája 900 000 Ft, a végleges felhasználási arány "1", mert kizárólag adómentes tevékenysége volt,- a 2004. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő a tárgyi eszköz levonható áfájához kapcsolódóan, mert nincs 10 százalékpontot meghaladó változás,- a 2005. évi levonási hányad 0,85, a pótlólag bevallandó adó: 900 000 (1-0,85):10 = 13 500 Ft,- a 2006. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő, mert a változás nem éri el a 10 százalékpontot,- a 2007. évi levonási hányad 0,55, nincs teendő, mert a használatbavételt követő 9 év már eltelt.Változik-e a fenti számítás, ha az ingatlannak csak egy része van bérbeadva?
Részlet a válaszából: […] ...= 1-0 = 1.A képlet alapján tehát a 900 000 forint egytizede, azaz 90 000 forint az, ami 2004-ben nem vonható le, így pótlólag le nem vonhatóként könyvelendő(T 8671 – K 466) és bevallandó.Ha az ingatlant a további években is bérbeadás útján hasznosítják, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Külszolgálat címén kapott napidíj

Kérdés: A Számviteli Levelek 77. számában az 1599. kérdésre adott válaszuk a nemzetközi közúti árufuvarozásban adózás nélkül elszámolható napidíj vonatkozásában pontatlan. A 25 USD-nek megfelelő forintösszegű napidíj kifizetését ugyanis nem terheli adófizetési kötelezettség. Kérem, hogy válaszukat pontosítsák.
Részlet a válaszából: […] ...a 30 százalékos korlátot figyelmen kívül kell hagyni annál a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemélynél, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Társas vállalkozásból kivont jövedelem

Kérdés: A társas vállalkozásból kivont jövedelem (a tagsági viszony megszűnése) szja-köteles és áfaköteles (ha a kivont eszközhöz korábban levonható áfa kapcsolódott). Az áfa a tőkeleszállítás részét képezi-e? Amennyiben igen, úgy szja-alapot képez-e a kilépő tagnál?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (4) bekezdésének c) pontja alapján: az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Felnőttképzés kedvezménye

Kérdés: Az Oktatási Minisztérium által kiadott felnőttképzési akkreditáció kapcsán nagy a tanácstalanság az szja-kedvezmény igénybevételét illetően. Egy felnőttképzést végző vállalkozás vagy intézmény rendelkezhet vagy csak intézményi akkreditációval, vagy csak programakkreditációval, de mindkettővel is. Felnőttképzést nagyon sokan végezhetnek és végeznek is (iskola, társas vállalkozás, de egyéni vállalkozó is alvállalkozók bevonásával). Én, mint magánszemély, nyelvtanfolyamra járok. Az Szja-tv. 36/A. §-a értelmében a részemre kiállított nyelvtanfolyami díjból adókedvezményt vehetek igénybe. Mikor lesz helyesen kiállított a számla az szja-visszaigénylés szempontjából? Van-e valamilyen speciális formai követelmény, szöveg, aminek a számlán szerepelnie kell? Milyen felnőttképzési akkreditációval kell (programakkreditáció, vagy intézményi akkreditáció, vagy mindkettő) rendelkeznie a számlát kibocsátó vállalkozásnak ahhoz, hogy az szja-visszaigénylésre jogosítson?
Részlet a válaszából: […] ...adóját. A kedvezményt az akkreditált intézmény által kiállított igazolás alapján az a személy veheti igénybe, aki az igazoláson befizetőként szerepel. Az adókedvezményre jogosult magánszemély által igénybe vehető felnőttképzési kedvezmény (a számítástechnikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címke:

Értékhelyesbítés után értékcsökkenés elszámolása

Kérdés: A kft. az évek során 0-ra leírta tárgyi eszközeit. Az elmúlt év végén értékhelyesbítést végzett az értékelési tartalékkal szemben. Az ez évi esedékes értékcsökkenést az eszközöknél költségként vagy az értékelési tartalékból helyesebb leírni?
Részlet a válaszából: […] ...értékét (az adott esetben a 0 értéket), akkor a különbözetet a mérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként lehet kimutatni. Az értékhelyesbítés megállapításának, elszámolásának megalapozottságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaságból történő kilépés elszámolása

Kérdés: Az egyik bt.-ben 50 százalékos tulajdonosi részesedéssel és szavazati joggal rendelkezünk. Közös megegyezéssel megszüntettük tagsági jogviszonyunkat, kiléptünk. A megállapodás alapján a bt. 35 millió forintot utalt át a bankszámlánkra. A bt.-nél a 2002. évi mérleg alapján a jegyzett tőke összege 6 010 000 Ft, az eredménytartalék 9 673 000 Ft, a mérleg szerinti eredmény 6 567 000 Ft, így a saját tőke 22 250 000 Ft. A részesedés könyv szerinti értéke 3 005 000 Ft. Hogyan kell a különbözetet könyvelni a kilépő vállalkozás szempontjából? Árfolyamnyereségként, vagy a rendkívüli bevételekkel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...venni? A válasz egyértelműen az, hogy nem lehet! A bt.-nél hiányzik a visszavásárlás tőkefedezete, hiszen a bt.-nél a jegyzett tőkén felüli saját tőke – feltételezve, hogy az szabad rendelkezésű – 16 240 000 Ft a 35 millió forinttal szemben. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címke:

Kötelező átalakulás a Gt. szerint

Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
Részlet a válaszából: […] ...készített beszámolójának adatai alapján egymást követő 2 évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai (részvényesei) a második év Szt. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.
Kapcsolódó címkék:  

Közüzemi számlák 15 százalékos áfája

Kérdés: Közüzemi szolgáltatóként milyen időszakra kell először a 15 százalékos adómértéket alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. szerinti folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén, ha a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, és nincs a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti díjfizetés, a törvény adómérték-változással kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.
Kapcsolódó címkék:  

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg.A Gt. 189. §-ának (3) bekezdése alapján tilos a visszaváltható részvényekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész értékesítése

Kérdés: Egy bt. 300 E Ft-ért részesedést szerzett egy kft.-ben. Időközben a kft. kiegészítette jegyzett tőkéjét a törzstőkén felüli vagyonából 3 millió Ft-ra. A bt. a társtulajdonosoknak eladja a bekerülési érték többszöröséért üzletrészét. A realizált árfolyamnyereséggel csökkenthető-e a társasági adó alapja, mivel a megszerzett jövedelem már a kft.-nél adózásra került, és a részesedés kivezetése a társaságból való kilépés miatt vált szükségessé?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem csökkenthető az üzletrész-értékesítés árfolyamnyereségével a társasági adó alapja. A kérdező ugyanis félreérti vagy félremagyarázza a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontját. A hivatkozott előírás szerint ugyanis az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
33
34
35
40