397 talált cikk a token kifejezésre

Kérdés: Három magánszemély 2001-ben 3,1 millió Ft törzstőkével kft.-t alapított. 14 millió Ft hitel igénybevételével 21 millió Ft-ért üzlethelyiséget vásároltak. 2003-ban az egyik tulajdonos eladja a részét 3,5 millió Ft-ért egy másik tulajdonosnak. Az eladási ár reális-e, ha: 2001-ben 002-ben befektetett eszközök 22 800 E Ft 24 100 E Ft forgó- eszközök 5900 E Ft 7300 E Ft aktív időbeli elhatárolás - 100 E Ft saját tőke 1500 E Ft -600 E Ft kötelezett- ségek 27 200 E Ft 32 100 E Ft (A veszteség a hitel kamataiból adódott.)

Kérdés: 2003-ban történt cégvásárlás esetén (100 százalékos üzletrészszerzés) a megvásárolt társaságot a tőzsdén nem jegyzik, és több éve él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, a saját tőkének része az értékelési tartalék. A befektetésre jutó saját tőke értékének meghatározásakor megteheti e, hogy az értékhelyesbítést (az értékelési tartalékot) nem veszi figyelembe az üzleti vagy cégérték meghatározása során? Nem indokolt az értékelési elvek megváltoztatása.

Kérdés: Egy kft. megvásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét. A Gt. szerint a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A társaság döntése alapján a társaság tulajdonában lévő üzletrészt térítés nélkül a tulajdonosok között felosztják. Hogyan kell ezt könyvelni?

Kérdés: A vállalkozás 2003. év végéig kizárólag adóköteles tevékenységet végzett, így az áfát levonta. 2004. évtől ingatlan-bérbeadási tevékenységet is végez, amelyre nem kérte az adózás általános szabályok szerinti folytatását, így az tárgyi adómentessé vált. Hogyan kell az arányosítást alkalmazni az alábbi példa alapján:- az 1997. évben rendeltetésszerűen használatba vett ingatlan visszaigényelt áfája 900 000 Ft, a végleges felhasználási arány "1", mert kizárólag adómentes tevékenysége volt,- a 2004. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő a tárgyi eszköz levonható áfájához kapcsolódóan, mert nincs 10 százalékpontot meghaladó változás,- a 2005. évi levonási hányad 0,85, a pótlólag bevallandó adó: 900 000 (1-0,85):10 = 13 500 Ft,- a 2006. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő, mert a változás nem éri el a 10 százalékpontot,- a 2007. évi levonási hányad 0,55, nincs teendő, mert a használatbavételt követő 9 év már eltelt.Változik-e a fenti számítás, ha az ingatlannak csak egy része van bérbeadva?

Kérdés: A Számviteli Levelek 77. számában az 1599. kérdésre adott válaszuk a nemzetközi közúti árufuvarozásban adózás nélkül elszámolható napidíj vonatkozásában pontatlan. A 25 USD-nek megfelelő forintösszegű napidíj kifizetését ugyanis nem terheli adófizetési kötelezettség. Kérem, hogy válaszukat pontosítsák.

Kérdés: A társas vállalkozásból kivont jövedelem (a tagsági viszony megszűnése) szja-köteles és áfaköteles (ha a kivont eszközhöz korábban levonható áfa kapcsolódott). Az áfa a tőkeleszállítás részét képezi-e? Amennyiben igen, úgy szja-alapot képez-e a kilépő tagnál?

Kérdés: Az Oktatási Minisztérium által kiadott felnőttképzési akkreditáció kapcsán nagy a tanácstalanság az szja-kedvezmény igénybevételét illetően. Egy felnőttképzést végző vállalkozás vagy intézmény rendelkezhet vagy csak intézményi akkreditációval, vagy csak programakkreditációval, de mindkettővel is. Felnőttképzést nagyon sokan végezhetnek és végeznek is (iskola, társas vállalkozás, de egyéni vállalkozó is alvállalkozók bevonásával). Én, mint magánszemély, nyelvtanfolyamra járok. Az Szja-tv. 36/A. §-a értelmében a részemre kiállított nyelvtanfolyami díjból adókedvezményt vehetek igénybe. Mikor lesz helyesen kiállított a számla az szja-visszaigénylés szempontjából? Van-e valamilyen speciális formai követelmény, szöveg, aminek a számlán szerepelnie kell? Milyen felnőttképzési akkreditációval kell (programakkreditáció, vagy intézményi akkreditáció, vagy mindkettő) rendelkeznie a számlát kibocsátó vállalkozásnak ahhoz, hogy az szja-visszaigénylésre jogosítson?

Kérdés: A kft. az évek során 0-ra leírta tárgyi eszközeit. Az elmúlt év végén értékhelyesbítést végzett az értékelési tartalékkal szemben. Az ez évi esedékes értékcsökkenést az eszközöknél költségként vagy az értékelési tartalékból helyesebb leírni?

Kérdés: Az egyik bt.-ben 50 százalékos tulajdonosi részesedéssel és szavazati joggal rendelkezünk. Közös megegyezéssel megszüntettük tagsági jogviszonyunkat, kiléptünk. A megállapodás alapján a bt. 35 millió forintot utalt át a bankszámlánkra. A bt.-nél a 2002. évi mérleg alapján a jegyzett tőke összege 6 010 000 Ft, az eredménytartalék 9 673 000 Ft, a mérleg szerinti eredmény 6 567 000 Ft, így a saját tőke 22 250 000 Ft. A részesedés könyv szerinti értéke 3 005 000 Ft. Hogyan kell a különbözetet könyvelni a kilépő vállalkozás szempontjából? Árfolyamnyereségként, vagy a rendkívüli bevételekkel szemben?

Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?