Állami alapjuttatás törlesztése

Kérdés: Rendkívüli tételként könyveltük a 2001. évet megelőzően az állami alapjuttatás járadékát és tőketörlesztését. Hová könyveljük 2001-től az előző évekkel összefüggő állami alapjuttatás törlesztését és járadékait?
Részlet a válaszából: […] ...az következik, hogy mégis vannak ilyen gazdasági események. Annak idején, az állami alapjuttatást véglegesen átvett pénzzel egyidejűleg tőkenövekedésként (fejlesztési alap növekedéseként) kellett elszámolni. A "visszafizetés" járadéka valójában nem más, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
Kapcsolódó címke:

Szolgálati lakás bérleti díja

Kérdés: Szolgálati lakás bérlőjétől a közüzemi költségen felül szükséges-e bérleti díjat kérni? Ha igen, mi a bérleti díj minimális összege? Bérleti díj hiányában milyen közterhek merülnek fel?
Részlet a válaszából: […] ...lévő magánszemély; Tbj-tv. 5. §-ának (1) bekezdése], akkor egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási járulékot, munkáltatóként munkaadói járulékot kell fizetni. Abban az esetben, ha a magánszemély nem minősül biztosítottnak, de nem külföldi (Tbj-tv. 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Tőketartalék emelése

Kérdés: Mikor és mi alapján történik a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalék-növelés könyvelése, mivel csak a jegyzett tőkét jegyzik a cégbíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...az eszközök átadásakor: T 881 – K 11-16, 17-18, 21-22, 26-28, 37.c) A gazdasági társaság jegyzett tőkéje emelésekor a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként (a tőketartalékba helyezendő összegként) a befizetett (átutalt) összeg elszámolása: T 366 – K 384;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Tőkeemelés a tőketartalékból

Kérdés: Tőketartalékból lehet-e jegyzett tőkét emelni? Milyen feltételei vannak? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...számvitel előírásait kell figyelembe venni.Az új Gt. 245. §-a szerint részvénytársaságnál az alaptőke felemelése történhet az alaptőkén felüli vagyon terhére is. A 253. § (1) bekezdése szerint: "A részvénytársaság az alaptőkéjét az alaptőkén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Tagi kölcsön megszüntetése

Kérdés: Kisvállalkozásoknál szinte mindenütt előfordul tagi kölcsön. Van-e előírás arra, hogyan kell ezt számvitelileg rendezni? Be lehet-e vonni a saját tőkébe? És ha igen, hogyan? Kell-e adózni utána?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül a jegyzett tőke növekedéseként el lehetne számolni. A jegyzett tőke csak külső tőke bevonásával, illetve a jegyzett tőkén felüli szabad rendelkezésű tőke terhére emelhető a társasági, illetve a számviteli törvényben előírt feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Áfamentes, áfaköteles tevékenység, bevallások gyakorisága

Kérdés: Kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző kft. meglévő tárgyi eszközeit értékesíti. Hogyan kell az általános forgalmi adót elszámolnia? Ugyanezen cég a jövőben áfaköteles szolgáltatást közvetít egy tárgyi adómentes tevékenységet folytató társaságnak. Az áfa szempontjából hogyan kell eljárnia, be kell-e jelentkeznie, milyen bevalló lesz a cég (havi, negyedéves, éves)?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtó kft. saját tevékenységébe beépítve, annak részeként adja tovább a szóban forgó szolgáltatást. Ha a kft. valóban csak közvetítőként jár el, úgy a szolgáltatás adóztatható jellege megmarad. Vagyis a társaság – a tárgyi eszközök értékesítésénél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
Kapcsolódó címkék:        

Közvetített szolgáltatás az iparűzési adónál

Kérdés: A 2001. évtől a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető a nettó árbevétel. Milyen kritériumai vannak annak, hogy egy szolgáltatás értéke, mint közvetített szolgáltatás, figyelembe vehető legyen az adóalap megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] ...ténylegesen igénybe vevő félnek. A "változatlan formában történő továbbszámlázás" fogalom feltételezi, hogy az adóalany közvetítőként jár el a szolgáltatás tényleges nyújtója és a szolgáltatás tényleges igénybe vevője között, mivel azt saját nevében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
39
40