Találati lista:
281. cikk / 335 Külföldi magánszemély ingatlanszerzése
Kérdés: Holland állampolgár 1998-ban úgy vehetett ingatlant védett területen, hogy ott kft.-t alapított. Tevékenységet nem folytat, bevallási kötelezettségeinek eleget tesz. Megszüntethető-e a kft. úgy, hogy az ingatlan a magánszemély tulajdonába kerüljön?
282. cikk / 335 Zárt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről
Kérdés: A kft. tevékenységhez szükséges nagy értékű eszköz vásárlását lízinggel oldja meg, saját maga hozza be az eszközt. A fizetés euróval történik a forintszámláról. Hogyan történik a könyvelése, az áfa bevallása?
283. cikk / 335 Üzletrész részletekben történő értékesítése
Kérdés: A társaság egyik magánszemély tagja 1,1 M Ft névértékű üzletrészét 16 M Ft-ért értékesíti annak a kft.-nek, amelynek tagja. Az ellenérték kifizetése részletekben, több éven keresztül történik. A tag az utolsó részlet megfizetéséig fenntartja az üzletrészhez kapcsolódó tulajdonjogát. A fenti ügylet milyen személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget von maga után, és a kifizetőnek mi a teendője?
284. cikk / 335 Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása
Kérdés: Kérem, írjanak részletesen a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásáról!
285. cikk / 335 Munkáltatói kölcsön
Kérdés: Cégünknél felmerült, hogy a dolgozóknak szeretnénk segíteni lakás célú vagy egyéb gondjaik megoldásában úgy, hogy a vállalat hitelt, kölcsönt nyújt részükre. A problémánk a következő: hogyan lehet úgy kölcsönt adni, hogy a dolgozónak ne keletkezzen jövedelme, valamint a cég is "jól" járjon?
286. cikk / 335 Kísérleti fejlesztés költségének finanszírozása
Kérdés: Egy külföldi székhelyű és tulajdonú társaság magyarországi fióktelepe egyetlen projekt megvalósítására alakult. Célja egy tengervíz-sótalanító berendezés megtervezése, a prototípus legyártása, beüzemelése, bevizsgálása. A fióktelep ezenkívül semmilyen más tevékenységet nem végez. A projekt megvalósítása érdekében felmerülő költségek finanszírozására a külföldi vállalkozás rendszeresen pénzt utal át a fióktelep részére. A kapott pénzösszeget hogyan kell elszámolni?
287. cikk / 335 Munkáltatói lakástámogatás
Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vonatkozó munkáltatói kedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdés merült fel: Hogyan kell a méltányolható lakásigényt értelmezni, ha egyedülálló személy kapja a támogatást és a testvére családjával (szülők és két felsőoktatásban résztvevő gyermek) közösen vásárol lakást? A támogatás a lakás átvétele előtt, de az adásvételi szerződés megkötése után átadható-e? Kinek történhet az átutalás, az eladónak vagy a munkavállalónak? A vissza nem térítendő támogatás a Tao-tv. értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?
288. cikk / 335 Visszlízing elszámolása
Kérdés: Cégünk visszlízingszerződést kötött egy lízingcéggel. Hogyan könyvelendő visszlízingbe bevont, már meglévő eszköz lízingcéghez történő számlázása, illetve a lízingcég által visszaszámlázott ugyanezen eszköz, hiszen tárgyieszköz-értékesítés és -vásárlás nem valósul meg?
289. cikk / 335 Ingatlanértékesítésből származó jövedelem
Kérdés: Ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításával kapcsolatban az Szja-tv. 62. §-ának (2) bekezdése szól a megszerzésre fordított összegről. Ezt egészíti ki a (3) bekezdés. Ha valaki építkezett (vagy magánházi, vagy társasházi építkezés), majd azt pl. 8 év múlva eladja, alkalmazható-e a (3) bekezdés szerinti 75%-os csökkentés, hivatkozva arra, hogy elvesztek a bizonylatok? Ugyanis építkezés esetén nincs illeték, öröklés, csere, kárpótlás. Maximum a telekre vagy egy valameddig kész ingatlanra van adásvételi szerződés, ami után még sok kiadás felmerült. Általánosságban kérdezem, hogy a (3) bekezdést milyen esetekben lehet használni?
290. cikk / 335 Minőségvizsgálathoz kötött eladási ár
Kérdés: Társaságunk olyan szerződést köt partnereivel, amelyben bázisminőséget határoznak meg, arra alapozva az egységárat. A termék tulajdonjogának átszállásakor a szállító kiállítja a számlát. Az áru feladásakor mintát küldünk a minőségvizsgáló intézetnek. A 2-3 hét múlva megállapított minőség és a bázisminőség közötti különbözetet partnereink bonifikációs különbözetként számlázzák. A különbözetet helyesbítő számlával vagy külön (önálló) számlával kell-e számlázni? És milyen időponttal?
